Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Rabbik, bírák, próféták. Dunaparti haszid hétvége. 5774. ijár 9-11. 2014. május 9-11 - Zsidó Ismeretek Tára 25. (Budapest, 2014)
Bírák és rabbik a Bibliában
Köves Slomó: A szóbeli tan szerkezete 71 A Szóbeli Tan három összetevője A Szóbeli Tan eddig taglalt jellemzője az írott Tan értelmezése volt. Van azonban a Szóbeli Tannak két további alkotó eleme: a hagyomány és a rabbinikus rendeletek. Összefoglalva tehát a Szóbeli Tan három részre osztható: 1. az írott Tan értelmezése, 2. a hagyomány útján fennmaradt mózesi törvény és 3. a nemzedékenként hozott rabbinikus rendeletek. Részletesebben: 1. Az Írott Tan értelmezése: A Tóra szövege szent és megfogalmazásában minden betűnek megvan a maga helye, nincsenek benne véletlen nyelvtani hibák, tartalmi hiányosságok vagy ellentmondások. Ebből kifolyólag a Tóra szövegéből - az első olvasatra nem is észlelhető - részletekre következtethetünk racionális úton. A racionális következtetéseknek is megvannak a maguk keretei és szabályai. Van224 ugyanis 13 logikai szabály225, melyeknek alkalmazása a szöveg értelmezésében megengedett. Ezek a szabályok a szöveg „használati utasításaiként” alkalmazandóak. Ilyen logikai szabály például a „könnyebbről nehezebbre” való következtetés elve: A Tóra semmit sem ír fölöslegesen. Elég egy „könnyebb dolgot” megtiltania, hogy a „nehezebb” (súlyosabb) tilalomra következtemi tudjunk. Például a tiltott nemi kapcsolatok terén a „Fiad leányának vagy leányod leányának szemérmét föl ne fedd ...”, amelyet a Tóra kimondottan 224 Ezek a szabályok is annak a Mózesi hagyománynak a részei, amelyet az alábbiakban taglalunk. 225 A Tizenhárom szabály (Zsidó imakönyv 30-31. old.): 1. A könnyebbről a nehezebbre (következtetni); 2. Két hasonló kifejezésből következtetni; 3. Általánosítás azonos tényezők alapján egy vagy két versből; 4. Az általánosság, amelyet részletek korlátoznak; 5. Részletezés és utána általánosítás (amely nincs az előző részletekre korlátozva); 6. Két általánosítás, amelyek közt egy részletezés van (s az korlátozza a kettő hatályát); 7. Általánosítás, amely részletezésre szorul, és részletezés, amely általánosításra szorul (hogy világos legyen); 8. Ha egy általánosításból kiemelnek egy részletkérdést, az nemcsak arra a részletre vonatkozik, hanem az általánosban foglaltakra is; 9. Ha egy általánosítás részletét külön tárgyalják speciális volta miatt, azt könnyítés céljából teszik, és nem azért, hogy nehezítsenek rajta; 10. Ugyanaz esetben, ha az elkülönítés más tárgyra vonatkozik, az bizonyos esetekben könnyítés célját szolgálhatja, más esetekben súlyosbítás lehet a célja; 11. Egy részletkérdés, amely egy általánosításban foglaltatik, de azután a Tóra másképp dönt felőle, arra az általános rendelkezések nem vonatkoznak többé, míg a Tóra nem rendelkezik úgy; 12. Egy Tóra-verset lehet önmagában értelmezni, de egy következő vers alapján is; 13. Ha két vers ellentétben áll egymással, egy olyan harmadik vers alapján lehet dönteni, amely összhangba hozza őket.
