Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Rabbik, bírák, próféták. Dunaparti haszid hétvége. 5774. ijár 9-11. 2014. május 9-11 - Zsidó Ismeretek Tára 25. (Budapest, 2014)
Bírák és rabbik a Bibliában
42 Zsidó ismeretek tára got101 kövess102, hogy élj103 és bírd az országot, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked... 100 az igazak szavait. Azokét, akik különben igazságosak volnának. Deutsch hozzáfűzi magyarázatul: „értsd: a bírák szavait, akiknek igazaknak kell lenniök”. Egyesek a „szavai” helyett „pőréit” fordítanak. Eszerint azt jelentené ez a kitétel, hogy a megvesztegetés eredményeként annak a kárára dől el a pör, akinek igaza van. 01 Igazságot, igazságot kövess Igazságot, igazságot. Vagy: „ami mindenesetre igazságos”, vagy „igazságot, csak igazságot”. Héberül: cedek cedek tirdof. Az „igazság” szó megkettőzése a leghatásosabban hangsúlyozza az igazságosság magasztos kötelességét. „Igazságot, akár hasznodra vagy károdra szolgál, akár szóban vagy cselekedetben, akár zsidóval vagy nem-zsidóval szemben” (Bachja ben Aser). Egy chászid rabbi mondotta, hogy ez a felszólítás: „igazságot, igazságot” magában foglalja ezt is: „Ne használj igazságtalan eszközöket, hogy biztosítsd az igazság győzelmét” - mély értelmű szavak ezek. Az ember nehezen érti meg, hogy az igazság elég erős és elég magasztos ahhoz, hogy győzedelmeskedjen az igazságtalanság fölött segítség nélkül is. A próféták szemében az igazság isteni, ellenállhatatlan erő. Jesájánál például a cödáká szó kettős értelmű: „igazság” és „győzelem”, azaz, az igazság győzelmét jelenti a földön. 102 igazságot kövess. Ezt a szenvedélyes kifejezést a Tóra emberséges törvényhozása alapgondolatának tekinthetjük és benne tükröződik vissza a zsidó lélek vágyakozása a szociális igazságosság után. Ugyanezt a vágyat juttatják kifejezésre Izráel prófétái, zsoltárosai és bölcsei. „Hadd hömpölyögjön mint a víz a jog s az igazság, mint a tartós patak” kiált fel Ámósz (5:24.). Az igazság nem az egyetlen etikai tulajdonság, amelyet Isten az embertől kíván, hanem a legmagasabb rendű tulajdonság. „Igazság és jog trónod talapzata” mondja a zsoltáros (89:15.); ezen nyugszik a monoteizmus gondolata. Meg kell jegyezni, hogy az igazság eszméje a héber gondolkodásban egészen más, mint a görögben. Platon Köztársaságában, például, a társadalom harmonikus berendezését jelenti, aminek következménye, hogy minden emberi szeg megtalálja a számára alkalmas lyukat, úgyhogy akik alacsonyrendű munkát végeznek, legyenek megelégedve, hogy ezt felsöbbségük köteles szolgálatában végezhetik. Kiemeli az emberi természet egyenlőtlenségét, míg a héber felfogás az igazságról az egyenlőséget hangsúlyozza. Ha meg akarjuk érteni az igazság eszméjét Izraelben, arra kell mindig gondolnunk, hogy az ember Isten képére van teremtve, hogy minden emberi lényben van egy isteni szikra és hogy minden egyes emberi élet szent és nagy érték. Tehát az emberrel nem lehet úgy bánni, mint egy árucikkel, mint személyiséget kell kezelni; és mint személyiség minden emberi lény jogosan igényt tarthat az életre, a megbecsülésre és munkája gyümölcsére. Az igazság a tisztelettől áthatott megbecsülése mások személyiségének és elidegeníthetetlen jogainak; épígy az igazságtalanság legszembetűnőbb megsértése mások egyéniségének (F. Adler). A zsidóság azt követeli, hogy az emberi személyiséget tisztelni kell minden emberi lényben; a pogány hadifogoly nőben, a bűnösben, sőt még a törvényszék által halálra ítéltben is. A gonosztevőre kiszabott korbácsütéseket szigorúan korlátozni kell, nehogy megbecstelenítsd testvéredet (25:3.); és ha megérdemelte, hogy akasztófa-halálra ítéljék, emberi méltóságát még mindig tisztelni kell: testét nem szabad éjjelen át az akasztófán hagyni, hanem el kell temetni még azon a napon (21:23.).
