Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)
Chászid filozófia
89 Chászid filozófia: Miért nem változhat a Tóra? parancsolatokat, sikkor nem lesz nemesebb, nem jut el az emelkedettség és az emberi tökély egy magasabb fokára. Csupán azt jelenti, hogy nem ez a micvák legalapvetőbb feladata. Habár a micvák valóban nemesítik az embert és értelmet adnak életének, nem ez fejezi ki a micvák lényegét - ez inkább a Tóra isteni rendelkezéseinek teljesítésben, másodlagos szerepet játszik. Vagyis amikor valaki úgy érzi, hogy neki öröm a szombattartás, mert a péntek esti vacsora összehozza a családot, vagy szeret zsinagógába járni, mert ott olyan szép összhangban énekelnek és ez örömteli élmény, akkor ne kételkedjünk szavaiban. Egy-egy micva szépsége mindenki előtt nyilvánvaló, és ez a szépség arra ösztönöz, hogy minél több micvával töltsük be életünket. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a szépség nem tartozik a micvák lényegéhez. A micva nem lehet csupán eszköze annak, hogy életünket szépséggel töltsük meg. A micva önmagáért való cél. A micvák fontos, ámde mégiscsak másodlagos jellemzője, hogy gazdagítják életünket - ám ne csak ezért tartsuk meg őket. Éppen ezért ne abból induljunk ki, hogy ezen a világon vannak olyan emberek, akiknek nincs életcéljuk, és életükből hiányzik az istenesség, és a Tóra azért adatott, hogy általa spiritualitással és valami értékkel töltsék meg életüket. Épp ellenkezőleg: a világ teremtetett a Tórának! Az Örökkévaló a világot a Tóra beteljesítése eszközének és színhelyének szánta. Mivel a Tóra az Örökkévaló legbensőbb akaratának kifejezője, az Örökkévaló megteremtette azt a helyet, ahol a Tórában rejlő lehetőségek valóra válthatők. Minden teremtménynek az a leghöbb vágya, hogy eljusson felfogóképessége legmagasabb fokára. Ennek érdekében pedig ki kell használnia és valóra kell váltania lehetőségeit. Minden teremtett létezőnek az a célja, hogy legnemesebb formájában létezzen. Az Örökkévaló legbensőbb vágya, hogy a Tóra valóra váljon. Ennek érdékében meg kellett teremtenie azt a helyet, ahol ez bekövetkezhet. Az Örökkévaló azért teremtette meg a világot, hogy a Tóra beteljesedésének színhelye legyen. Vagyis a világ teremtetett a Tórának, és nem fordítva. Klasszikus kommentárjában Rási a Talmud és a Midrás alapján megmagyarázza, hogy a berésit, ״kezdetben” szó arra utal, hogy a világ ״két kezdetre” teremtetett (a börésit szó felbontható bét résit-re, vagyis ״kettős kezdet”-re). Ez a két kezdet a Tóra és a zsidó nép. Vagyis ez is azt bizonyítja, hogy a világ a Tóra számára teremttetett, a Tóra pedig mint önmagáért való cél, nem a világ számára teremtetett. Amennyiben a Tóra csak eszköz valami eléréséhez, bánniről legyen is szó, az csak a Tóra másodlagos vagy kiegészítő jellege. A Midrás ugyan kimondja, hogy ״a micvákat a teremtés tökéletesítésére kaptuk”, de tudnunk kell: a Tóra ebbéli minősége csak külsődleges aspektus, és nem a lényegi célja. Külső és belső akarat Mivel a Tóra az Örökkévaló legbensőbb akaratának kifejezője, ebből következik, hogy semmilyen változtatás nem eszközölhető benne, mivel éppúgy, ahogy az Örökkévaló változatlan és örökkön él, a Tóra - lévén az Örökkévaló
