Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)

Zsidó jog és etika

65 Zsidó jog és etika: Demokrácia A városi notabilitások úgy érvelnek, hogy mivel a közösség üzleti ügyeinek nagyobbik része szól a pénzfelhasználásról, hogyan eshetne egyenlő súllyal a latba egy szegény és egy gazdag ember véleménye? Hasonlóképp, hogyan lehet­­ne egy tudatlan ember véleménye ugyanolyan értékes, mint egy chávér-é, hacsak vagyona révén nem tesz szert megkülönböztetett státuszra? Továbbá arra a kö­­rülményre is rámutatnak, hogy az összes többi nagy és tekintélyes zsidó közösség is ezt a gyakorlatot folytatja [nevezetesen, hogy kizárják a közügyekkel kapcso­­latos döntésekből a szerényebb adófizetőket és a tanulatlan embereket], és azzal érvelnek, hogy az ő közösségük sem kevésbé tekintélyes. Ami a közösség nagy többségét jelentő szegényeket illeti, ők tiltakoznak: Mivel ők is adófizetők és ők is beadják a közösbe a maguk részét, miért kellene megnyirbálni a jogaikat? Jóllehet a gazdagok többet fizetnek, a szegények szá­­mára mégis nagyobb teher megfizetni azt a kis összeget, mint a gazdagoknak azt a nagyobbat. Hivatkoznak továbbá az ősi, emberemlékezet óta fennálló szokásra, amely, mint az köztudott, felülmúlja még a hatályos jogszabályokat is. Hogyan is változ­­tathatná meg akkor valaki a szokást? Kérünk, tanítónk, dönts te, melyik félnek van igaza! VÁLASZ: Nyilvánvalóan nem helyes elutasítani a szegényt, aki kevesebbet ad. Erre bizonyítékot a Misnában találunk, a Mönáchot traktátus végén297: ״A szentírás egy áldozati állat mint »kedves illatú tűzáldozat«298 299 valamint egy áldó­­_zati.madár..miní_j1kedyesJJLlatú.tJűzáld07at«.״l>fclaiánlásáraJ1ivalkQz.tk_acra tanít­­va, hogy nincs különbség aközött, aki többet és aközött, aki kevesebbet ad300, stb.”301 Ily módon tehát félreérthetetlenül kijelentetik, hogy a szegények által befizetett kisebb összeg ugyanannyit ér, mint a gazdagok által befizetett jelentő­­sebb summa. Jobban belemélyedve a kérdésbe azt is mondhatjuk, hogy a szegények által befizetett hozzájárulás még nagyobb súllyal is esik a latba. A szentírás azt mond­­ja az ételáldozattal kapcsolatban:302 ״Ha valaki303 ételáldozatot akar bemutatni az Úrnak...”. A Bölcsek ezt így kommentálták:304 ״A »lélek« szó egyedül az ételál-297 Misna Mönáchot 13:11.; Talmud Mönáchot 110a. 291 ÍMóces 1:9. 299 Uo. 1:17. 300 Szó szerint ״az egyik többet ad, a másik kevesebbet” 301 Misna Mönáchot 13:11. a maga teljességében így hangzik: ״A szentírás egy ál­­dozati állat mint »[az Úrnak] kedves illatú tűzáldozat« [3Mózes 1:9.] felajánlására; va­' íarnmr egy'áraoZan irihuaf rtnrú »('áíz ürháK/ Keuitbíí ritäni' fuzaluo'zai«' [it'd' f: 11 \ rei­­ajánlására; valamint egy ételáldozat mint »[az Úrnak] kedves illatú tűzáldozat« [uo. 2:2 ] felajánlására hivatkozik, arra tanítva, hogy nincs különbség aközött, aki többet és aközött, aki kevesebbet ad, feltéve, hogy az illető szándéka az Ég felé irányul ” 302 3Mózes 2:1. 303 Héberül nefes, szó szerint ״egy lélek”. 304 Talmud Mönáchot 104b.

Next

/
Thumbnails
Contents