Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)
Háláchá - Zsidó jog: Klasszikus források
29 Maimonidész: A királyok és háborúik szabályai Ki nem lehet király? 4. §. Ne válasszanak királyt a betérők közül. Akkor sem, ha már sok-sok generációra visszamenőleg történt a betérés,76 77 csak akkor, ha az anyja78 izraelita, ahogyan írva van:79 ״nem tehetsz magad fölé idegen férfit, aki nem testvéred.” Ez nem csak a királyra nézve érvényes, hanem minden hatalommal bíró rangra az Izraelben. [Betérő] nem lehet parancsnok a hadseregben, nem lehet ötven vezetője, de még tízé sem. [Betérő] ne felügyelje még azt sem, ahogy a mezőket öntözik a folyó vízéből. Szükségtelen külön leszögezni, hogy a bíró vagy a nászi (fejedelem) csakis született izraelita lehet, ahogyan [ugyanott] mondva van: ״testvéreid közül tégy magad fölé királyt”. [Ebből kiviláglik, hogy] minden kinevezéskor csakis ״testvéreid közül”80 lehet választani. 5. §. Nőt nem lehet királlyá választani.81 [A királyság intézményéről szólva a Tóra] a ’király’ szó hímnemű alakját alkalmazza, nem pedig a nőneműt. a maga teljes formájában Saullal és Dáviddal vette kezdetét, Mózes és Jósua is olyan feladatokat láttak el egyszemélyben, amilyen egy királyé, ezért emlegetik olykor királyokként őket a források. 76 Hangsúlyozandó, hogy a Szánhedrin és a próféta részvétele a királyválasztásban természetesen csak akkor nélkülözhetetlen, ha nincs kijelölt törvényes örökös (ez a 7-es pontból is nyilvánvaló). 77 A betérő minden tekintetben teljes jogú tagja a zsidó népnek, de leszármazási vonatát tekintve nyilván különbség teendő: így például nem lehet pap felesége, viszont lehet mámzer felesége/férje. Ugyanezen okból nem foglalhat el hatalmi helyet az Izraelben. 78 Esetleg ebben az esetben az apa a zsidó volta is elégséges, ugyanis Rechabeám király, Salamon fia és örököse az ammonita Naáma gyermeke volt. Ha az apja izraelita volta nem számított volna, Rechabeám király nem léphetett volna trónra. A Tószefta (Jövámot 102a.) szerint ha valakinek az apja bennszülött izraelita, az édesanyja származása nem kérdés. Másrészt viszont úgy is érthetjük a fenti szabályozást, hogy csak a dinasztia kezdeténél számít a leszármazás, tehát a királyválasztáskor, amennyiben apáról fiúra száll a korona, nincs ilyen probléma. 79 5Mózes 17:15. 80 Kidusin 76b. Sernájá és Ávtáljón betérők voltak, mégis szolgálhattak násziként, a Nagytanács fejeként Ez a tény láthatólag ellentmond a Rámbám kijelentésének. 81 A zsidó történelemben két nőről tudunk, aki királynőként kormányozta Izraelt: 1) a 2Királyok 11 tudósít arról, hogyan mészároltatta le Atalja, Achazjáhú király édesanyja a fia halála után az összes szóba jöhető örököst, és ült maga a trónra. Hét éven át kormányozta az Izraelt. A Bölcsek mindazáltal sosem ismerték öt el jog szerinti uralkodónak: gyilkos volt ö, bálványimádó trónbitorló, bár a Dávid házának legitim tagja. Amint lehetséges volt, a papok és vének az elbújtatott Jóást, az igazi törvényes örököst emelték trónra helyette, Atalját pedig megölték. 2) A hasmóneus dinasztia uralkodásának vége felé uralkodott kilenc éven át Slomcion királynő (Alexandra Szalómé). A királynő istenfélő asszony volt, a fivére, Simon ben Sátách, a nászi
