Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó államrend, kormányzás és politika. Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5769. tisri 25-27. 2008. október 24-26 - Zsidó Ismeretek Tára 15. (Budapest, 2008)

Biblia

9 Biblia: A nép kormányzása Láthatjuk tehát, hogy míg Görögországban az igazság eszméje a hannóniával ro­­kon, a hébereknél a szentséggel rokon Jesája (5:16.) kijelentése minden időkre szól ״A szent Isten megszenteltetik az igazság által”. Összefoglalva, ahol nincs igazság, ahol nem tudják helyesen és igazán értékelni minden emberi lénynek, mint az igazság Istene alkotásának emberi jogait, ott a vallás megtagadását látjuk. Az elnyomót, aki másokon tipor, különösen az olyanokon, mint az árva és az idegen, aki képtelen arra, hogy védje magát, azt a Biblia Isten és az ember ellenségének tekinti Az igazságtalanság és az elnyomás teljes eltűnése a Rós Hasáná ״semóne eszré”-jében úgy szerepel, mint az ember történelmének végcélja és egyjelentésű Isten királyságának megvalósulásával a földön. Azonban az igazság több, mint tartózkodás attól, hogy rosszat tegyünk embertársa­­inkkal. ״És lészen az igazságnak müve béke és az igazság munkája békesség és bizton­­ság mindörökre” (Jesájá 32:17.) Ez pozitív fogalom és magában foglalja az irgalmas­­ságot, az emberszeretetet és minden olyan törekvést, ami mások számára a legntagasz­­tosabb és a legjobb. Amint a Szentírásban az emet-et (״igazság”) rendesen megelőzi a ״szeretet” (cheszed vöemet) figyelmeztetve bennünket arra, hogy az igazságot szeretettel kell ki­­mondani, épúgy a cedek szó mellett is, - amit szintén ״igazság”-gal fordítunk, - ott van a ״szeretet” (cheszed) mint szinonimája, annak kifejezésére, hogy a szigorú igazság végrehajtását enyhítse a szeretet, a szánalom és az emberiesség ״Cselekedjél igazságo­­san és szeresd a könyörületef ’ (Michá 6:8 ); így foglalja össze a próféta emberi köteles­­ségeinket embertársainkkal szemben A világ nem állhatna fenn, ha a legszigorúbb igazság (midát hadin) kormányozná, - mondják a rabbik; ezért Isten az ő gyermekeit irgalommal (midát háráchámim) enyhített igazsággal ítéli meg (Bread rábá 12:15.). Mivel az igazságot (cödáká) ilyen értelemben fogta fel a zsidóság, természetes, hogy a későbbi héberben ugyanez a szó jelenti a ,jótékonyság”-ot is. Az igazság nincs korlátozva az egyének közötti viszonyra sem. Kiterjed az emberi csoportok közötti viszonyra és érvényes a szegény követelései tekintetében a gazdaggal szemben, a segítségre szorulóéra a segíteni tudóval szemben. És amint van szociális igazság, amely megszabja az egyes társadalmi osztályok kölcsönös kötelességeit, épúgy van nemzetközi igazság, amely megköveteli a tiszteletet minden nemzet iránt és hirdeti, hogy egy néptől sem szabad elrabolni nemzeti életét vagy területét, nyelvét vagy szel­­lemi örökségét. Az igazságnak ez a tágasabb felfogása kell majd, hogy áthassa az eljö­­vendő igazi ״Népszövetséget”. ״Nem tudom, van-e tudomásuk róla, hogy a nemzetek szövetsége egy nagy zsidó próféta, Jesája látomása volt 3000 évvel ezelőtt” (I. C. Smuts); Jesájá 2:1-4. ״A világ a zsidóknak köszöni felfogását az igazságról”, mondja egy amerikai jo­­gász. ״Isten megadta nekik a képességet, hogy az örökké változó dolgokon keresztül meglássák a dolgokat, amelyek nem változnak. Ha ennek a jelentőségét és nagyszerű­­ségét összehasonlítjuk minden más népnek minden más győzelmével, jelentéktelenné válnak azok.” |נ hogy élj. A pártatlan igazságszolgáltatás egyik feltétele Izráel létének, mint nemzetnek. Tanítóink, az elsőtől az utolsóig az igazság gyakorlásának megváltozását a nemzeti hanyatlás legveszedelmesebb jelének tekintik. ״Az arra alkalmas bírák megvá­­lasztásával megérdemelte Izráel az életet és ez eredményezte, hogy békésen élhetett országában” (Rási a Szifré alapján).

Next

/
Thumbnails
Contents