Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával. 5768. chesván 21-23. 2007. november 2-4 - Zsidó Ismeretek Tára 13. (Budapest, 2007)
Talmud
Dunaparti hétvége a Pesti Jesivával - 2007 november 2-4 32 szótárban a ״becsapás” lesz, egy kis utánanézés után azonban láthatjuk, hogy egészen más a kifejezés valódi jelentése a talmudi törvényben. A Talmudban járatos ember tudja, hogy az itt említett ״megtévesztés” egy különleges fogalom, ami nem becsapást jelent, hanem egy adott árucikk áron felüli eladását. Olyan esetről van szó, amikor a vevő a vásárlást követően panaszt emel, hogy a megvásárolt árucikk túl drága. Ebben az esetben közismert például a magyar gyakorlat, hogy ״A pénztártól való távozás után nincs helye reklamációnak!”. A vevő ugyanis nem lett a szó szóros értelmében becsapva, nem lett elhallgatva előle semmi, és senki nem kényszerítette a vásárlásra. így hát teljesen érthető, hogy az eladónak semmiféle felelőssége nincsen. Sőt a világon mindenütt ez a haszonszerzés természetes és megengedett módja. A Talmud mégis azt tanítja, hogy mivel ״a zsidó nép tagjai felelősek egymásért”,48 a zsidó nép tagjai fokozott felelőséggel tartoznak egymással szemben, így hát kötelességük egymást fokozottan segíteni, egy nagy csa- Iád tagjaihoz hasonlóan. Egy zsidó kötelessége például jövedelmének 10%át49 jótékony célra fordítani. Ennek a fokozott szociális segítségnek egy másik példája az itt említett ״megtévesztés” tilalma. A Talmud törvénye szerint több mint 15% hasznot rátenni egy eladásra szánt árucikkre már abba a kategóriába esik, amely tilos egy másik zsidóval szemben. Ezért aztán, egy zsidó abban a tudatban vásárol egy másik zsidónál, hogy az a lehető legméltányosabb árért adja el neki portékáját. Ela mégis kiderül hogy drágán adta azt el, akkor joga van a reklamációra, és visszakövetelheti a különbözetet.50 Ez a különleges törvény kötelez a zsidó nép tagjaival szemben, de nem kötelez például a Jeruzsálemi Szentélyhez tartozó vagyonnal szemben,51 amelyet nem kötelességünk szociálisan segíteni és ugyancsak nem kötelezz a jótékonyság e fokozott felelősége nem-zsidó népekkel szemben sem, annak ellenére, hogy őket is kötelező adakozással segíteni. Kérdés nem fér ahhoz, hogy ez a megtévesztés törvényének helyes értelmezése, hiszen magáról a becsapásról a talmudi jog a következőt tanít48 Szánhedrin 27b. 49 Maimonidész, A szegények járandóságainak szabályai 7:5., Sulchán áruch, Jore déá 249:1. 50 így aztán egy zsidó kereskedő egyetlen lehetősége arra hogy több hasznot húzzon zsidó vevőjétől, az ha egyértelművé teszi: ״Nem biztos, hogy én biztosítom a legjobb árat a piacon. Én annyit keresek rajta, amennyit jónak látok!”. Ebben az esetben a vásárló előre tudja, hogy esetleg érdemes jobban utánanéznie, és ntegkeresni a legjobb árat 51 Búvá möciá 56a. Vagyis ha valaki a Szentély javára vásárol, akkor az eladónak joga van több mint 15% haszonnal megtoldani az eladási árat.
