Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. 5766. Elul 22-24. 2006. szeptember 15-17 - Zsidó Ismeretek Tára 11. (Budapest, 2006)

Chászid filozófia

Pilisi hétvége a Pesti Jesivával - 2006. szeptember 15-17.

92

utat járt be s végül elért ahhoz a küszöbhöz, melyet csak a hit segítségével lehet átlépni.

Történt egyszer, hogy két fiatalember télnek idején egy orosz városkába érkezett. Kérdésükre, hogy merre találják a mikvét, elmondták nekik, hogy egy roppant meredek domb alján épült. Azt is megtudták, hogy a mikvéhez vezető utat a ráfagyott jég veszélyessé teszi és ezért ilyenkor senki nem használja, csupán egyetlen férfi, aki naponta felkeresi.

A két fiatalember hitte is, nem is, ezért úgy döntöttek, másnap követik a férfit. Meglepetéssel látták, hogy a férfi öreg és gyenge, és úgy gondolták, aligha lesz képes végigmenni az úton. Legnagyobb ámulatukra azonban az öreg biztos léptekkel haladt lefelé a meredek ösvényen, míg ők botladozva követték. Tisztelettel tekintettek rá, amikor belépett a mikvébe.

Később tisztelettudóan megkérdezték az öreget, hogyan tudott ilyen biztosan végigmenni az úton. - Ha az ember kapcsolódik a fentihez - válaszolta az öreg -, aligha esik el az alantiban.

Hogyan bízhatunk saját nemzedékünkben?

Sokak számára még mindig nehéz az Örökkévalóban hinni és kérdések gyötrik. Egészséges-e vagy sem ez a szkepticizmus? Valóban az igazság keresésére irányul vagy csupán önös viselkedésünk indoklása?

Csak mi tudhatjuk, mennyire őszintén keressük az igazságot. Csak magunknak - és az Örökkévalónak — kell felelnünk. Ha valóban az igazságot keressük, lefektettük az Örökkévalóhoz fűződő viszonyunk alapjait. Minden dinamikus kapcsolathoz hasonlóan, ez a keresés is hosszú folyamat. Saját létünk korlátozott perspektívájából indulunk, és csak lépésről-lépésre haladunk felfelé míg megértjük, hogy az Örökkévaló az abszolút realitás, melynek mi csupán nyúlványai vagyunk - és nem fordítva.

Sokunk számára az első lépés annak megértése, vajon készen állunk- e arra, hogy odafigyeljünk és fejlődjünk, vajon képesek vagyunk-e a hittel járó felelősség elfogadására. A következő lépés, hogy szembenézünk az Örökkévaló létét illető kételyeinkkel. Meg kell próbálkoznunk hitünk és értelmünk egyesítésével, hiszen csakis értelmünkkel fedhetjük fel elménk korlátáit és szerepét az Örökkévaló keresésében.

Ezután lehetőséget kell adnunk belső, magasztosaZb eszközeinknek. Tudjuk, hogy az Örökkévaló létezik, és tudjuk, hogy van lelkünk - nem