Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)
Chászid filozófia
Pilisi hétvége a Pesti Jesivával — 2004. szeptember 10-12. 62 Hit kontra tragédia A tragédia és hit közötti ellentét nem új keletű. Bárki, aki ismeri a zsidó történelmet, tudja, hogy népünknek a legszömyűbb üldöztetéseket és genocídiumokat kellett elszenvednie. Az 1940-es év hívő zsidója tudott a pogromokról, a keresztes hadjáratokról, a Szentélyek lerombolásáról, és fennhangon olvasta Széder este: ״Minden egyes nemzedékben ellenünk törnek, hogy elpusztítsanak”, és mindez mégsem rengette meg hitében. Az antiszemitizmus nem volt ismeretlen jelenség számára. A filozofikus kérdés: ״Vajon az egész föld bírája nem tenne-e igaz ítéletet?” ugyanolyan joggal tehető fel egyetlen, mint hatmillió ember látszólag értelmetlen szenvedése láttán. Ha lehetett ezzel a problémával egyéni alapon foglalkozni a holokauszt előtt, akkor ugyanilyen módon lehet vele foglalkozni a holokausztot követően is. A különbség mennyiségi jellegű, a probléma minősége ugyanaz marad. Valójában azonban Hitler ״végső megoldás”-a annyiban mégiscsak új volt, amennyiben kevesen hitték, hogy a 20. században, amikor az emberi civilizáció elérkezett saját intellektuális és etikai csúcsára, egy efféle népirtás egyáltalán elképzelhető. Egy a média által támogatott közmegegyezés biztosított minket afelől, hogy többé nincs visszatérés a középkorba. És ennek ellenére történt meg, hogy Berlin filozófusai és költői - kifinomúlt modor és előkelő társaság ide vagy oda - a világ legádázabb gyilkosaivá lettek. A holokausztot ugyan szörnyetegek vitték véghez, de azt se felejtsük el, hogy egy majd százmilliós nemzet hallgatólagos vagy aktív támogatásával! A világ néma volt. Sőt azt is hozzátehetnénk, hogy nem csupán néma, de egészében véve passzív, időnként még kifejezetten ínyére is volt az, ami történik. A holokauszt története mindenképpen bizonyíték arra, hogy az ember nem számíthat saját értelmére és érzéseire az igazság és az igazságosság tekintetében. A legmagasabb szintű egyetemi diplomák tulajdonosai gyakran voltak hidegvérrel elkövetett gyilkosságok bűnrészesei, ha nem épp maguk voltak az elkövetők. Az embert kell felelősségre vonni. A parancsolatot, hogy: ״Ne ölj!” arra kell alapozni, hogy: ״Én vagyok az Úr, a te Istened.” Vajon a nagy hívők tettek-e fel kérdéseket? A kérdés: ״Vajon az egész föld bírája nem tenne-e igaz ítéletet?”90 csak akkor lehet hiteles és lehet valódi súlya, ha egy igaz hivő meggyötört leikéből tör fel. Ezt a kérdést legelőször ősatyánk, Abrahám tette fel, aki maga is mélységesen hívő ember s minden hívők atyja volt, s aki, mi/ Mózes 18:25. 90
