Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)
Zsidó jog és etika
Pilisi hétvége a Pesti Jesivával - 2004. szeptember 10-12. 32 1. Ha az orvos akaratán kívül, de súlyos gondatlanság folytán történt a hiba, akkor teljes a felelőssége. Például ha nem vizsgálta meg eléggé a betegség tüneteit, és emiatt tévesen diagnosztizált, majd ebből kifolyólag rosszul kezelte a beteget, vagy még rosszabb esetben, ha a megfelelően diagnosztizált betegséghez például rossz injekciót adott be páciensének52 53. 2. Ha az orvos akaratán kívül, de kisebb gondatlanság miatt követte el a hibát, akkor az ember általi büntetés alól fel van mentve ״a világ fennmaradása” miatt, de az égi bíróság fenyítése érvényes rá nézve. Ilyen helyzet az, amikor egy szokásosnak tűnő betegségről kiderül, hogy hibásan diagnosztizálták. (Erről az esetről rendelkezik a fent idézett Sulchán Áruch)si. 3. Ha a hiba akaratán kívül történt, és az orvos még csak figyelmetlen sem volt, akkor még égi büntetés sem sújtja, és ״nem kell aggodalmaskodnia, hiszen ha a belátása szerinti helyes módon jár el a gyógyítás folyamatában, akkor nem mást, mint Isteni Parancsolatot teljesít, hiszen az Örökkévaló hagyta meg neki, hogy gyógyítson, és a saját belátása kényszeríttette54 a tévedésre.”55 ״A bíró nem tehet mást, minthogy benyomásai alapján dönt” - állapítja meg a Talmud56, és ugyanez az elv vonatkozik a munkáját becsületesen végző orvosra, aki hasonlóan a bíróhoz, a tapasztalt tünetek, illetve tudása, 52 A figyelmetlenség nem csak a téves kezelésre, hanem a megfelelő kezelés elmaradására egyaránt vonatkozik (Encyclopedia of Jewish Medical Ethics, uo., 268. hasáb és a 139. lábj). 53 A Tásbéc (Responsum, III., 82.) ezen belül is különbséget tesz a ״kezével életet ontó” műtő orvos, és kezelő orvos közön, mondván, hogy az orvosságokkal akaratán kívül hibásan kezelő orvos még az égiek által sem vonható felelőségre, híszén ״szemei benyomása szerint dönt”. A legtöbb törvényhozó azonban nem fogadja el ezt a különbségtételt, ״ha valaki mérget ad felebarátjának, és azzal életét ontja, nem felelős tettéért?” (C/c Eliezer IV., 13:2.). Lásd még Minchát Jichák HL, 104. aki hozzátesz, hogy amikor a kezelő orvos nem receptet írt fel, hanem ő maga ad be injekciót, akkor már biztosan nem lehet különbséget tenni, mivel itt az orvos a saját kezével okozta a kárt. 34 Szószerint: ״A szíve vitte a tévedésre”. Ez a fogalomkör sokat fordul elő a háláchikus irodalomban (lásd például Rási a Búvá Kóma 105a-hez; Maimonidész, Responsum, Blau kiadás, 415.), és jelentése az, hogy minden olyan tett esetén, amelyet az ember őszinte szívvel, igazáról meggyőződve cselekszik, akkor is, ha később kiderült, hogy tévedett, olybá vesszük neki, mintha kényszerítve lett volna e cselekedetre, és így nem vonható felelőségre. 55 Náchmanidész, Torát Háádám uo. 43. old. Ezzel egyezik a Rábénu Niszim által említett érvelés (kommentárjában a Szánhedrin 84b-hez), miszerint ״a szakértő orvos akaratán kívüli hibája balesetnek tekintendő, hiszen engedéllyel tette, amit tett.” A Cic Eliezer (IV., 13:3.) ezzel kapcsolatos értelmezése nem világos. 5(1 Szánhedrin 6b. vége.
