Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Pilisi hétvége a Pesti Jesivával. Holocaust megemlékező jogtudományi konferencia. 5764. Elul 24-26. 2004. szeptember 10-12 - Zsidó Ismeretek Tára 7. (Budapest, 2004)
Zsidó jog és etika
29 Zsidó jog és etika magát az orvosi beavatkozást engedélyezni, s igy a fent említett ״gyógyítsa...” bibliai idézetből levezetett talmudi következtetés csupán az orvosokát akarja biztatni munkájukban, mondván ״Az orvos fel van hatalmazva a gyógyításra”. Annak érdekében, hogy ״az orvos ne találja azt mondani: minek nekem ez a teher, még akár hibázhatok is, és ezáltal akaratomon kivül egy ember életét oltom majd ki, ezért a Tóra felhatalmazta az orvost a gyógyításra.” ״Csupán ügyeljen, ahogy az élet-halál dolgában kell ügyelni, és ne okozzon felelőtlenségből kárt.”56 Felmerül azonban a kérdés: mennyire vonható felelősségre az orvos az akaratán kívül elkövetett hibákért. A háláchá ugyanis elismeri, hogy ״az ember természetéből adódóan lehetetlen hogy ne hibázzon”36 37, illetve ״az orvos hibája, az Örökkévaló akarata...”38. A kérdés két részre oszlik. A kérdés első fele: olyan hibák esetén, amelyeknél a hibából kifolyólag az orvos kárt okoz páciensének, lehet-e kártérítésre kötelezni őt?39 Károkozás esetén talmudi bölcsek meghatározása szerint40: ״Az ember mindig felelős (kártérítéssel) tetteiért, legyenek azok szándékosak vagy 36 Náchmanidész, Torát Háádám uo. 42. old., Túr, Jore Déá 336. 37 Maimonidész, Bevezetés a Misna kommentárhoz (17. old. a Kápách kiadásban). 38 Áruch Hásulchán, Jore Déá 336:2. 39 Az orvos tévedéséből fakadó kár esetéhez hasonló problémát vitat meg a Talmud (Szánhedrin 32a.) a hibásan döntő bíróról, akinek esetén kétféleképp rendelkezik (részletesen lásd Talmudic Encyclopedia XX., 495. hasáb): (1) Ha a tévedés valamely egyértelműen lefektetett törvény elnézésén múlott, akkor a bírói ítélet semmissé válik, és az, aki a hibás ítéletből kifolyólag jogtalanul jutott pénzhez, vissza kell, hogy fizesse azt. Ha viszont már nem lehet rajta behajtani azt, akkor a bíró nem kötelezhető kártérítésre, mivel ״annak ellenére, hogy ítéletének kár volt a következménye, mégsem volt szándékos a károkozás.” (Maimonidész, A Szánhedrin szabályai 6:1.). Ha azonban a téves ítélet esetén nem csak, hogy az ítélkező volt ő, hanem a végrehajtó is, akkor, mivel kezével okozott kárt, ezért a kártérítésre kötelezhető (Bét Joszéf Chosen Mispát 25.; Sách uo.). (2) Ha a téves ítélet olyan esetben történt, ahol nem volt lefektetett törvény, de elkerülte figyelmét, hogy már korábban a döntésével ellentétes álláspont vált elfogadottá, akkor a szakavatott bíró döntése esetén a fentiekhez hasonlóan járunk el, a nem szakavatott bíró eseténél pedig az ítélet érvényben marad, és ha szükséges, kártérítést kell fizetnie. ״Ezzel büntetik őt a bölcsek, engedély nélküli eljárásáért” (Túr, Chosen Mispát uo ). A fentiek közelebbi összehasonlítása a szövegben lejjebb részletezettekkel, arra mutat, hogy a bírókról szóló rendelkezés majdnem teljes egészében egyezik az orvosi műhibákról írtakkal.
