Grünwald Lipót: A chászidizmus története Magyarországon cikksorozat, Egyenlőség 1918-19 - Zsidó Ismeretek Tára (Budapest, 2007)
A chaszidizmus története Magyarországon
Zsidó ismeretek tára 14 Az új rabbi azonban nem tartotta be ezeket a feltételeket, s ennek követkéztében nagy egyenetlenségek, s háborúskodások támadtak az újhelyi hitközségben. A perpatvar végre a kormány elé került, aminek aztán a következménye az volt, hogy Teitelbaum rabbi kénytelen volt Újhely városát elhagyni. Rabbi Móse Ieitelbaum neve különben nagy tiszteletnek örvendett még nem zsidó körökben is. Jellemző erre nézve egy általánosan ismert, nagyon bájós, s kedves legenda: Nagy hazánkfia, Kossuth Lajos anyja, aki zsenge korú gyermekében máris feltűnő képességek jeleit vélte fölfedezni, egyszer elhatározta, hogy nagy titokban elmegy az újhelyi cáddikhoz, s esedezni fog, hogy áldja meg a fiát. - Aznap a cáddik egyre említette a környezete előtt: ״vegyétek tudomásul, hogy ma nagy vendég lesz a házamban.” - Az emberei kíváncsian várták, s találgatták: ki is légyen ez a cáddik által előre bejelentett előkelő vendég, honnan jöhet, micsoda egyéniség is az? - Végre, úgy estefelé, jelentik a cáddiknak, hogy egy kérésztény nő vár az előszobában egy kisfiúval, s bebocsáttatást kér. A cáddik páráncsőt adott, hogy az asszony csak várjon a külső nagy teremben, a gyermeket ellenben azonnal hozzák elébe. Amint behozták a gyermeket, a szent rabbi ünnepélyesen fölemelkedett a székéből, s azt mondotta: ״Bárúch habbá! ” - (Áldott legyen az érkezett!) - Aztán ölébe vette a gyermeket, jól megnézte néhány percig, s hangosan recitálta a Zsoltár 60:6. versét: ״Tisztelőidnek zászlót adál, melyet felemeljenek az Igazság kedvéért, széláh!” Folytatólag hozzátette még: ״Nagy ember váljék belőled, ne légy soha ellensége Izraelnek!” A körülállók nagyon elcsodálkoztak a cáddik talányszerű szavain... Ekkor így szólott a környezetéhez: ״Ez a gyermek valaha nagy és híres ember lesz, amilyen nem nagyon gyakran születik, s biztos vagyok abban, hogy nemesen fog gondolkodni, s nem lesz soha zsidó-gyűlölő, ezért is jött hajlékom ámyékába.” S az újhelyi cáddik eme jóslata később aztán be is vált. Magyarázatul még csak azt kívánjuk hozzáfűzni ehhez a bájos Kossuthlegendához, hogy az újhelyi cáddik által a Kossuth fejére olvasott zsoltárversben előforduló ״koset” szó héber betűelemei a magyar Kossuth-szó mássalhangzóival teljesen egyeznek. Még rabbi Teitelbaum Mózes életében hívták meg rabbi Spira Cvi Elimélechet Libits-ből Munkácsra. Ez híres rabbi volt, világhírű szent cáddikok nemzetségéből származott, s a nagy lublini és rymanowi rebbék kedvenc tanítványa volt. Eleinte nagy tiszteletnek örvendett Munkácson, s békésen működött ott, de a béke és nyugalom napjai nem sokáig tartottak, csakhamar zajos civakodások váltották föl azokat.
