Kraus, Naftali (szerk.): Sámuel imája - Klasszikus zsidó művek magyarul 1. (Budapest, 1996)

Hétköznapi imák

SÁCHÁRIT/REGGELI IMÁK

40

szók útját pedig elállja. Örökké fog uralkodni az Örökkévaló, Istened, Cion, nemzedékről nemzedékre, halleluja!

(146. zsoltár)

היוללה Dicsérjétek az Örökkévalót, mert helyénvaló és kellemes Istenünk dicséretét zengeni: jár neki a dicséret! Az Örökkévaló felépíti Jeruzsálemet, egybegyűjti Izrael szórványait. Orvosa a megtört szíveknek, bekötözi sebeiket. Számon tartja a csillagokat,* mindegyiket nevén szólítja. Nagy a mi Urunk, és igen erős, végtelen a bölcsessége. Bizalmat önt az Örökkévaló a lealázottakba, s földig alázza a gonoszokat. Daloljatok háladalt az Örökkévalónak, zengjetek hárfával Istenünknek! Ő az, aki felhőkbe borítja az eget, aki esőt hoz a földre, aki füvet sarjaszt a hegyeken. A jószágnak enni ad, még a hollófiaknak is, ha kárognak. Nem a harci paripa erejét kedveli, nem a férfi izmai tetszenek neki. Az istenfélőket kedveli az Örökkévaló, akik az Ő szeretetében reménykednek. Dicsérd az Örökkévalót, Jeruzsálem, dicsőítsd Istened, Cion, mert megerősítette kapuid reteszeit, megáldotta fiaidat, akik benned laknak! Aki békét teremt határaidon, kövér búzával lakat jól. A földre küldi rendelkezését, szava gyorsan ideér. Gyapjúfehér havat küld, hamvas deret hint szét. Kenyérmorzsaként hullatja a jeget: ki állja ki fagyát? De Ő egy szavával elolvasztja mindet: ha szele fújni kezd, megdót, ezzel hangsúlyozva fontosságát (Ijun Tfilá). Hasonlóképpen írja Rábénu Báchjá is Kád Hákemách című könyvében, ahol hozzáteszi, hogy a zsidók mindannyian Jeruzsálembe mennek majd.

םיבכוכל Számon tartja a csillagokat... A ״csillagok” alatt a zsidó nép fiai értendők, akiket a Biblia több ízben is a csillagokhoz hasonlít. A zsoltárköltő szerint a megváltás idején Isten a nevén fog nevezni minden zsi