Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)

Deuteronomium magyarázatokkal - II. Váethchannán

VI. 19DEUTERONOMIUM—Váethchannán93

őseidnek, 19. hogy elűzze minden ellenségedet előled, amint megmondta az Örökkévaló. 20. Ha majd kérdezi tőled fiad a jövőben, mondván: Mik azok a bizonyságok, törvények és rendeletek, amelyeket megparancsolt nektek az Örökkévaló, a mi Istenünk? 21. akkor mondd fiadnak: Szolgái voltunk Fáraónak Egyiptomban, de erős kézzel kivezetett bennünket az örökkévaló Egyiptomból, 22. és az Örökkévaló csodajelekel és csodatetteket végzett, nagyokat és végzeteseket Egyiptomban Fáraón és egész házán, szemünk

borig elpusztultak. ״De az örök buzdítás a reményre a felszabadulás ünnepén, megmentette a megkínzott népet a kétségbeeséstől még legsötétebb óráiban is“ (Cecil Roth).

20. a jövőben. Szószerint: holnap.

Mik azok a bizonyságok, törvények és rendeletek? Ez az egész részlet párhuzamba állítható Exod. XIIT, ti s köv.-vel. Ott a gyermek azt kérdezi: ״ .דמ, תאזMi ez?“ (14. v.) Itt nyilvánvalóan egy idősebb gyermekre gondol a Tóra mint Exod. XIÍI- ban. A rabbik az Exodusban szereplő fiút 0/Vnak, ״együgyű“nek nevezik, és az itt megszólaló gyermeket םכח-nak, ״bölcs“nek (jer. Peszách. X, 4).

21. Szolgái voltunk Fáraónak. Ez az első mondata a feleletnek a négy kérdésre a Haggádában. A széder-szertartás tipikus zsidó nevelési módszert tükröztet vissza; a ceremóniák szemléltető oktatásul szolgálnak a vallás, a nemzeti történelem és az erkölcs szempontjából. A bennük felhalmozott vallásos gondolat és a visszaemlékezés letűnt nemzedékekre kiszélesíti a zsidó gyermek látókörét, A Haggáda egyik részében, ahol vallássá emelkedik a történelem, ezt olvassuk: ״Minden zsidó úgy érezze, mintha ő a maga személyében jött volna ki Egyiptomból‘\ Ez a szellem uralkodik az összes zsidó szertartásokon. Arra törekszik, hogy a gyermek azonosítsa magát elődeivel és bogy ápolja a zsidó gyermek lelkében a vágyat: részt venni a zsidó életben.

22. csodajeleket. L. IV, 34. ״Az atya felelete rámutat arra a mindenható erőre, amely képes megváltoztatni a természet folyását, hogy teljesíthesse isteni céljait“ (König).