Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)

Deuteronomium magyarázatokkal - V. Sófetim

252 ש פ ט י ם כ א

* רפכנו םהל :םדה התאו ךעכה םדה ךרעד דןבךרמ השעת־־יכ רזעיה יניעב :הוהי-1 . ־LT1 ז ״ ”J : זד

9. Te pedig irtsd ki. Ha a gyilkost felfedezik a szertartás után, meg kell ölni. Akkor ezt kell ״cselekedned, ami helyes az Örökkévaló szemében“.

ártatlan vér. Amely Istenhez kiált bosszúért; Gen. IV, 10; Jób XVI, 18.

D.

Monarchia és szabadság Izráelben.

1.

A Biblia államelmélete az emberiség politikai rendszereinek legnagyobb gazdagodása. Ez azonban nem az általános vélemény. Általában az ókori két zsidó királyságot kis keleti zsarnokállamoknak tekintik, amelyeknek állami élete semmi fontossággal sem bírt egyetemes emberi szempontból.

A zsidó és a nem-zsidó írók, — kevés kivételtől eltekintve — egyaránt félreismerték és tévesen értékelték a zsidó államot, mint politikai egységet.

Ennek egyik oka. hogy sok zsidó író a német-amerikai zsidó reformmozgalom hatása alatt állott. Ez a mozgalom lecsökkenti és kiszorítani igyekszik a nemzeti elemet a mai zsidók öntudatából. Ezek az írók, teológiai irányból közeledve a kérdéshez, az ókori Izráel politikai történetét a maga egészében elutasítják, mint ״egy rossz kormányzás, zsarnokság és■ elnyomás szomorú bizonyítékát“. Látni fogjuk, hogy milyen könnyelműen száll szembe ez az elfogult vélemény a történelem fényeivel, amelyeket a tudósok egész sora felsorakoztatott John Michaelistól és Joseph Salvadortól egészer Sulzberger bíróig és T. H. Robinson professzorig.

Sok nem-zsidó író viszont úgy tekinti Izrael nemzeti létét, mint puszta ״előkészítését“ a kereszténységnek; vagy pedig elfogadják boldogult Sir Harry Maine babonáját, hogy minden.