Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 5. Deuteronomium - Zsidó Biblia 5. (Budapest, 2013)

Deuteronomium magyarázatokkal - I. Debárim

I, 22

DEUTERONOMIUM—Debárim

17

az Örökkévaló, a te Istened elébed adta az országot, menj föl, foglald el, amint mondta neked az örökkévaló, őseid Istene; ne félj és ne remegj!

22. És odaléptetek hozzám mindnyájan és mondtátok: Hadd küldjünk férfiakat magunk előtt, hogy kikémleljék számunkra az országot és hoz zanak nekünk hírt az útról, amelyen majd fölmegyünk és a városokról, amelyekhez eljutunk.

23. Jónak tetszett szememben a dolog és vettem közületek tizenkét férfiút, egy-egy férfit minden törzsre. 24. És útnak eredtek és fölmentek a hegyre, eljutottak Eskól völgyéig és kikémlelték

25. Vettek kezükbe az ország gyümölcséből és lehozták nekünk és hoztak nekünk hírt és mondták: Jó ország az, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk. 26. De ti nem akartatok fölmenni és ellenszegültetek az Örökkévaló, a ti Istenetek szavának. 27. Zúgolódtatok sátraitokban és mondtátok: Mert gyűlöl bennünket az Örökkévaló, azért vezetett ki bennünket Egyip-27. Zúgolódtatok. V. ö. Zsolt. CVI, 25.

sátraitokban. Mert nem akartak egyesülni közös cselekvésre. A jól ismert szólás: ״Sátraitokba, 6 Izráel“ (I. Kir. XII, 16) felszólítás szétosztásra, nem felhívás katonai cselekvésre (H. W. Robinson).

gyűlöl bennünket az Örökkévaló. A hitetlenségnek és hálállanságnak ebbe a végletébe kergette a népet néhány társuknak tudósítása, pedig hosszú ideig tapasztalták Isten vezetését. ״Ékesen szól ez a részlet az ingatagságról, amellyel egy nép tűrte a múlt tanulságainak íélredobását; pedig érezte és tapasztalta a Gondviselés tetteit, mégis néhány ״szakértő“ véleménye alapján megváltoztatta fölfogását“ (G. A. Smith).

2