Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 4. Numeri - Zsidó Biblia 4. (Budapest, 2013)
Numeri magyarázatokkal - V. Kórach
NUMERI—Kórach 163 Így tehát Kórach és társai tevékenységének inditóokai egészen világosak, noha nem ismerjük az összes részleteket. Aki előítélet nélkül vizsgálja ftz eseményeket, semmi valószínűtlenséget nem talál egy ilyen forradalom történetében; érthető, hogy ha ez megtörtént, csakis a sivatagban történhetett meg. Csakis abban a korszakban meneteltek Reúbén és Lévi törzsei egymás mellett, közös összeesküvésük éppen ennek a szomszédi viszonyuknak egyenes következménye volt. ״A két törzs később teljesen különvált egymástól jellemben és sorsban; az egyik a Palesztinái települt civilizáció legbelső körében foglalt helyet, a másik a Szentföld és a szent nép legkülsőbb területein helyezkedett el, ahol nomád törzzsé változott át. De Kórach története még abba a korba tartozik, midőn Lévi törzse még a Szinaj nagy válságának lázában égett; a felszentelésnek és az elkülö!ütésnek közvetlen hatása alatt állt, amidőn Reúbén elsőszülött• ségének az emléke még foglalkoztatta utódainak elméjét“ (Stanley). Kórach. A nagy zendülés mélyen bevésődött lzrácl későbbi nemzedékeinek emlékezetébe. A rabbik ezt az egész mozgalmat, melynek Kórach volt a főszereplője, az olyan ellentét példájának tekintették, amely egyéni érdekből keletkezik — ״nem az Ég nevében“ — és éppen ezért nem is vezethet üdvös eredményre (Ábóth, V, 20). A rabbinikus legenda szerint Kórachot nagyravágyó tervének meghiúsulása késztette cselekvésre, és ezt az ambíciót felesége a gyűlölködés hatalmas lángjává élesztette. Mózes iránti féltékenysége emésztette lelkét. ״Ö mellőzött engém minden magas tisztség betöltésénél — így kiáltott fel a legenda szerint — ezért lázadást szítok ellene, és megsemmisítem az általa létesített intézményeket.“ Ezt a gondolatot a rabbik aprólékos részletezéssel kiszínezik, talán rejtett célzássál koruk elszakadási törekvéseire. Kórach szerintük azzal kezdte, hogy Mózest nevetségessé akarta tenni a nép előtt. A cicisz törvényével kapcsolatban, amelyet ép akkor hozott Mózes nyilvánosságra (XV, 37—41), Kórach köntösöket készíttetett kétszázötven embere számára, amelyek egészen kék gyapjúból voltak és így felöltözve megjelent társai kíséretében Mózes előtt és megkérdezte öt: Vájjon kell-e cicisz ezekre a ruhákra? Mózes azt felelte: ״Igen“. Kórach így válaszolt; ״Ha a kék gyapjú, amelyből az egész köntös készült, nem teszi azt vallási szempontból elfogadhatóvá, miképpen lehetséges az, hogy négy fonál többet jelent ennél?‘‘. Aztán azt kérdezte: ״Az olyan ház ajtófélfájára, amely tele van Tórákkal, kell-e mezuzát szegezni?“ Mózes azt felete: ״Igen“. Erre azt mondta Kórach: 11•
