Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)

Genezis magyarázatokkal - II. Nóé

94

תישארב חנ י

24 ץוע לוחו רתנו :שמו דשכפראו דלי חלש־תא חלשו הכ דל; :רבע־תא רבעלו דליי ינש םינב ap דחאה גל§ * '? ויט^ הןלפנ ץד*ל ם«ף :ןטק:-ויחא ןטקױדלי חא*ז דדומלא ףלשדראו תומרצח־תאו :חרי־תאו םדודה־תאו 8* לזוא-תאו :,דלקד־תאו לבוע־תאו לאמיבא־תאו תאו9* :אבש רפוא־תאו הליוח־תאו בבוי־תאו הלא־לב ינב

: v : it ׳ t v : j

~ ״ X' : V w" T AT V : kT

ל :ןטקי יהױ םבשומ אשממ הכאב הרפם רה :םדקה

31 הלא םש־ינב םתחפשמל םתנשלל םתצראב :םהיוגל

32 הלא תחפשמ חצ־ינב םתדלותל םהיוגב הלאמו ודרפנ

.״• V ־ : : I : vT : 1 : “ t J ־• AV ׳ י״ * : : I

םיוגד אבp רחא :לובמה פ ינשיע

*

J~ ~ 1 v J T T ־ ־ ן

Élám Sémnek a fia. A francia kutatások Susá-ban azonban bebizonyították, hogy a legrégibb élámi feliratokat babiloni nyelven írták és ez igazolja, hogy régente Élámnak sémi lakossága volt. A bibliakritikusoknak nincs ínyére, hogy megfosztják őket egyik alapvető bizonyítékuktól, amit e fejezet szavahihetősége ellen felhoznak. Mivel azonban kénytelenek elismerni, hogy a tudósítás Élámról helyes, megjegyzik: ״Abból a tényből, hogy ez a bibliai állítás helyes, nem valószínű, hogy a bibliai szöveg írója ismerte“ (Driver). Nem kell világosabb bizonyíték a bibliakritikusok negatív dogmatizmusa ellen.

Assur. Asszíria, a leghatalmasabb a sémita népek közt.

Arpaksád. Sayce ezt a nevet ״Chasd területének“ magyarázza (v. ö. ,Ür Kaszdim‘, azaz ״a kaldeusok Űr“-ja).

Lúd. A lydiaiak, Kis-Ázsiában.

Arám. Az arameus vagy szír nép, melynek területe Mezőpotámiát, ״A két folyam Aramjá“-t (Aram Naharajim‘) is magába foglalta. Mind az aram népnek, mind az aram' nyelvnek nagy befolyása volt a zsidó történetre, illetve a héber nyelvre. 23

23. Ve. Az az ország, ahol Jób élt (Jób I, 1). Écha IV, 21 szerint az edomiták Uc földjén laktak.