Zöld Sasok (1990-2005)
1991 / 6. szám
ZÖLD SASOK 9 Dzurják egyedi kuriózumként - három ország bajnokságában játszott - egy bajnoki Idónybenl Ilyenre a klub, és valószínű, hogy a magyar labdarúgás történetében még nem volt példa! Lapunkban ezért Is kapott szét - a tavalyi magyar gólkirály... CSŐM KALANDJAI Az 1989-90. évi labdarúgó NB I gólkirálya a Ferencváros játékosa, Dzurják József volt. Csöpi néhány hónapos kelet-németországi és néhány hetes jugoszláviai kitérő után ismét a Fradiban játszik.- Mielőtt a „kálandozásaidról” beszélnénk, térjünk vissza a gólkirályságodhoz A legtöbb gólt szerző NB I-es játékosnak felajánlott autót végül megkaptad?- Á, dehogy. Havasi Mihály nemrég azt mondta, hogy van a szó* vétségben egy serleg az én nevemmel, azt fogom megkapni.- Mesélj egy kicsit a chemnitzi szerződésed előzményeiről!- Egy magyar származású nyugat-berlini menedzser tavaly nyáron megkereste a Ferencvárost, hogyha én is úgy akarom, elintézi a szerződtetésemet Németországban. Szerettem volna kipróbálni, mire vagyok képes egy idegen országban, s úgy gondoltam, nincs jobb alkalom erre, mint amikor magyar gólkirályként tehetem.- Aztán számodra meglehetősen kedvezőtlenül alakultak a dolgok...- Pedig milyen jól kezdődött! Az első mérkőzésemen 0-0-nál álltam be a hatvanadik percben, majd rúgtam egy gólt és adtam egy gólpasszt. Ünnepelt is a közönség, de aztán mégsem lettem állandó játékos. Ezt eleinte az erőnlétemmel magyarázta a csapattal évek óta dolgozó edző. Rajtam kívül hoztak még két külföldi játékost, de ma már senki sincs közülünk Chemnitzben. Az edző inkább a saját régi embereiben bízott, és nemigen adott nekem játéklehetőséget.- Ettől eltekintve milyen volt Chemnitzben?- Jól éreztem magam, jóban voltam a játékostársaimmal, akik Josi- nak hívtak. A lányom velem együtt egész jól haladt a német nyelv tanulásában, és ezért különösen sajnálom, hogy eljöttem.- Hogyan váltál meg a chemnitzi- ektől?- Mivel nem sokszor játszhattam, a menedzserem tanácsára felbontottam a szerződésemet. Ó azt mondta, talál nekem olyan csapatot, ahol nem kell a kispadot koptatnom. Persze, ez a bajnokság kellős közepén nem volt könnyű. Végül Szabadkára kerültem, egy kiesés ellen küzdő együtteshez. Ma már nagyon bánom, hogy eljöttem Chem- nitzből.- Mit tapasztaltál Szabadkán?- Ez egy olyan csapat, amelynek játékosai az utóbbi időben nem kaptak fizetést. Volt egy jugoszláv származású belga üzletember, aki nagy pénzeket ígért a Szpartaknak, és tulajdonképpen engem, valamint három brazil játékost ő vitt Szabadkára.- A változatosság kedvéért azonban a szabadkai kirándulás is rosz- szul végződött... - Játszottam három mérkőzésen, nem is rosszul, majd egyik napról a másikra eltűnt a belga fickó, akit Messiásként kezeltek Szabadkán. Mivel a klubnak egy vasa sem volt, nem fizették ki a külföldi játékosokért^ az előző egyesületnek járó pénzt. így egyszerűen azt mondták, mehetünk isten hírével- Ennyi kudarc után talán felesleges is megkérdezni, hogy van-e valamilyen szép emléked Chemnitzből és Szabadkáról?- Azért akad. Például Chemnitzben óriási ünnep volt a német egyesítés. Szabadkán pedig úgy éreztem magam, mintha itthon lennék, hiszen a többség magyar, de mindenki beszél magyarul.- Amikor visszajöttél Németországból, a Ferencvárosban alapoztál Azt hiszem, te sem gondoltad, hogy ilyen hamar újra az ÜUői úton találod magad- Nem bizony. Én szerettem volna egy jobb csapathoz kerülni, de a menedzserem kezében volt a sorsom. Most úgy értékelem a történteket, hogy az lett volna a legjobb, ha a tavaszt itt kezdem a Fradiban. Amikor eljöttem Szabadkáról, szóba jött egy esetleges délkelet-ázsiai szerződés, de, hogy őszinte legyek, oda nem szívesen mentem volna. Ezért megkértem, engedje meg, hogy a bajnokság végéig a Ferencvárosban játsszam.- Mikor tudtad meg hogy Nyilasi Tibor már a Honvéd elleni mérkőzésen számít rád?- A meccs előtti napon, délután négy órakor érkezett meg a játékengedélyem Jugoszláviából. Az edzés után már haza sem tudtam menni, mert a csapat a Népligetben, együtt töltötte a nagy rangadó előtti utolsó napot.- Milyen volt újra Fradi-mezben, a dugig telt stadionban játszani?- Csodálatos érzés volt, hogy milyen ovációval fogadott a közönség. Majdnem úgy éreztem magam, mint amikor először játszottam fra- distaként az Üllői úton.-Ám szó, ami szó, nem ment valami fényesen a játék se akkor, se az MTK-VM ellen...- Ez sajnos, tény, bár úgy jöttem vissza, hogy maximális erőbedobással fogok küzdeni a csapat bajnokságáért.- Milyennek látod a mai Fradit?- Fiatal a csapat, és nehezen viselte el, hogy hétről hétre csak a győzelem az elfogadható eredmény. Talán ez némiképp magyarázza az MTK-VM elleni görcsös játékot. Ez a tulajdonképpen kínos vereség talán levette a csapatról a kötelező győzelem terhét, és a hátralevő fordulókban felszabadultabban fog játszani, és most valóban minden meccsen nyer majd. És én még reménykedem, hogy sikerül befutni az első helyre. Margay Sándor „Lehet, végre eljön az én időm is" Bármibe is merném fogadni, hogy Wukovics Lászlónak nem az idei lesz a legemlékezetesebb bajnoki esztendeje, amióta (1978) itt futballozik a Ferencvárosban. ősszel Achilles-sérüléssel bajlódott, csak október végére épült fel. Mindössze a Veszprém elleni mérkőzésen szállt be csereként a második félidőre, ezen kívül Győrött még ott ülhetett a kispadon.- A téli alapozást már végigcsináltam - mondta -, ott voltam a hamburgi és a genfi teremtornákon is. A válogatott játékosok túrái miatt az előkészületi meccseken végig játszhattam a kezdőcsapatban.- Sót gólokat is rúgtál- Azt hiszem, nem okoztam csalódást. Gondoltam, ha nem is leszek kezdő, azért néha a kispadról beugorhatok pár percre a bajnokikon is. Nem nagyon értettem a mellőzésem okát.- Március közepén kaptál egy kiadós arcüreggyulladást- Az egy kicsit valóban visz- szavetett, két és fél hetet ki is hagytam. De újabb két hét alatt visszanyertem a kondíciómat és a formámat.- Bizonyíték erre, hogy a tartalékcsapatban ontottad a gólokat- Igen, a Honvédnak kettőt, az MTK-nak négyet rúgtam.- Nyilasi mit szólt a bravúros teljesítményhez?- Gratulált. Talán akkor fontolóra vette, velem is meg kellene próbálkoznia. Eddig harminc meccsen szerepeltem az NB I-ben, ebből tizennégyszer voltam kezdő, és hét gólt szereztem. Ha több lehetőséget kapnék, bebizonyítanám, hogy maradt bennem még néhány találat.- A tavaszi gólínséget figyelve ez könnyen bekövetkezhet- Szeretném, ha tartósan ott tudnék maradni az első csapatnál. Nyáron úgyis többen külföldre szerződnek, s akkor lehet, hogy végre eljön az én időm is. n. gy. „Én továbbra is élek-halok a Fradiért" A rossz nyelvek szerint Simon Tibor már be is fejezte az aktív pályafutását, hiszen amióta decemberben megnyílt a sörözője, egyszerűen nincs ideje a futballra. A jólértesültek azt is tudni vélik, a rakoncátlankodó térdének tulajdonképpen kutya baja sincsen, csak szimulál, hogy minél többet foglalkozhasson az üzlettel. A 26 éves, háromszoros válogatott védőjátékost stílszerűen a Hegedűs Gyula utcai sörözőjében kerestem fel, hogy megkérdezzem, mi a véleménye ezekről a nyilvánvalóan ostoba pusmogásokról.- Bánt, de mit tehetek? Remélem, azért a túlnyomó többség nagyon jól tudja, én továbbra is élek-halok a Fradiért és a válogatottért. Csak hát utolért a balszerencse és egyelőre nem tágít mellőlem.- Mi is történt veled valójában? Ömlött belőle a szó.- Még ősszel a Ciprusmeccsre készültünk a válogatott kerettel a Fáy utcában, az egyik edzésen egy rossz mozdulat után nyilalló fájdalmat éreztem a térdemben. Egy hét múlva jött a Bröndby a zárt kapuk mögé, végig játszottam ugyan a 90 percet, de majd megőrültem, úgy fájt. A Sportkórházban megállapították, hogy megnyúlt a belső térdszalagom. Hathetes pihenő következett. Aztán decemberben annak rendje és módja szerint elkezdtem az alapozást a Fradival. Hamburgban játszottam a teremtornán, majd a válogatottal részt vettem a Nehru- kupán. A negyedik meccsünkön Mozam- bik ellen a térdem ugyanott és ugyanúgy megfájdult Miután hazajöttünk, Povázsán doktorhoz jártam Győrbe akupunktúra-kezelésre. Két hét elteltével azt mondta, nyugodtan edzhe- tek. De a második edzésen ismét fájt, lépni alig tudtam. Argentínába már nem is utazhattam el Mészölyékkel. Dabasra is elmentem doktor Lelikhez, két kezelés után ő is azt állította, meggyógyultam. Az idénynyitó előtt újra edzésbe álltam, közben mindennap jártam uszodába és gyógytornára. Bíztam a lábamban. A juniorban játszottam is, nem volt semmi baj. Szegeden már a kispadra jelöltek, erre a bemelegítésnél bedagadt a másik térdem, valószínűleg a túlzott megterheléstől. Az hamar leapadt, a következő héten szintén edzettem, s az egyik gyakorláson egy beadásnál megint „kiment” a térdem. A baleseti sebészeten Berkes doktor vizsgált meg. A diagnózis szerint se porc, se szalagszakadás. Egy folyadék- gyülem keletkezett a szalag tapadásánál. Megegyeztünk, hogy nemsokára felnyitja, és megnézi, mit lehet vele csinálni. Ráadásul a mandulámat is ki kellett venni időközben. Hát nagyjából ennyi.- Mikor láthatunk újra a pályán?- Hetedik hónapja tart ez az egész, s az orvosok még azt sem tudják pontosan, mi a bajom. Én már nagyon szeretnék futballozni. Már csak abban bízom, hogy nyáron a fiúkkal együtt elkezdhetem a felkészülést. nasz Egy oldal • egy kérdés Simon és Fischer a Hungária körúti pályán nevezetes mérkőzés részesei voltak. Milyen találkozóról van szó? Gondolkozási idő, amíg a kedves olvasó a 12. oldalra ér... Simon és Fischer
