Zöld Sasok (1990-2005)
1996. október 29.
SASOK ______________________ Üd vözlet a pokolból Sajtófig^ __________ZÖLD A nézőtér világa is a béke felé tart? Futballünnep győzelemmel A tavalyi Bajnokok Ligája-sorozat hangulatát idézte tegnap az Üllői úti stadion. Az UEFA Kupáért zajló futballünnepen a Ferencváros remekül küzdve 3-2-re legyőzte az angol Newcastle United együttesét. Magyar futballhoz szokott szemmel nézve ördögien gyors, rohanós játékkal kezdett az FTC, de azt is hitetlenkedve néztük, milyen szarvashibákat képes elkövetni egy angol védelem. A Ferencváros hazai pályán kontrára rendezkedett be, és noha félő volt, hogy túlzottan magára húzza az amúgy igazán és eredetileg is nagyon gyors, ráadásul legendásan jól fejelő ellenfelet. A történések eleinte nem igazolták félelmeinket, 20 percen át a szó igaz értelmében parádézott a magyar együttes, és kétgólos vezetést szerzett. A középpályások rendre jói jöttek ki a párharcokból, és a hosszú indításokért folyó versenyfutásban - ha „célfotóval” is - nyeregettek a zöldek. Csak hát a magyarok által diktált extra tempó a Newcastle játékosainak megszokott játéksebesség, és ebben az iramban ők kezdték egyre jobban érezni magukat. Tíz perc alatt két nagy villanással egyenlítettek, majd egy labda - szinte a fizika törvényeinek ellentmondva - megállt a ferencvárosi gólvonalon, és megvárta, amíg Szeiler kapus visszaszalad érte. Most már egyértelművé vált, hogy a remélt győzelemért továbbra is erőn felül kell teljesíteni, a továbbjutáshoz is elegendő előny megszerzése pedig inkább már csak illúziónak tűnt. A második félidőre ráadásul a Newcastle váltott kontrajátékra, tériele igen nehezen átjárhatóvá vált. Egyedül Lisztes Krisztián találta meg a zárt védekezés ellenszerét, nemes egyszerűséggel átlőtte a labdát a hátvédsoron, valósággal kipókhálózta Srnicek kapujának bal sarkát. Ebben a megoldásban követő már nem akadt, a Fradi hősies küzdelemmel a végső sípszóig megőrizte előnyét, amely a továbbjutás szempontjából soványnak mondható ugyan - de mégiscsak előny. A mérkőzés előtt és alatt a közönséggel különösebb gond nem volt, a ferencvárosiak remek hangulatot teremtettek, űzték- hajtották csapatukat, kár viszont, hogy Ferdinandra az egyik eléggé goromba belépője után elkezdtek huhogni... Az mindenesetre jó minősítést adott a Newcastle szurkolóinak, hogy a mérkőzés végén maguk is megtapsolták az éppen tiszteletköröket futó ferencvárosi játékosokat, akik viszont tapssal köszöntötték az angol szurkolókat. Úgy tűnik, azért a nézőtér világa is megpróbál a béke felé haladni. Szekeres István (Magyar Hírlap) A miheztartás végett azért már a Fe- rencváros—Newcastle meccs előtt kiosztottak néhány pofont az angoloknak a barátságtalan budapesti éjszakában, igaz, mindez még a pályán kívül történt. Holott az Üllői úti hangulat felvezetéseként a képre irányozott taslik helyett képeslapokat is nyomathattak volna az UEFA Kupa második fordulójának első találkozóján, méghozzá a következő felirattal: „Greeting from Hell!”, azaz „Üdvözlet a pokolból!”. Aztán a mérkőzés elején kiderült, a találkozó előtt még a mennyországban abaj- gatták az albioniakat, a pokol kapuját csak térfélválasztáskor mutatták meg nekik. Azt a kaput, ahol a vendégek hálóőrének, Srniceknek kellett becsekkolnia az ítéletét várva. Mert Horváth Ferenc, bár nem brit gentleman, azért úriemberségre nevelték, s nem váratta sokáig a szerencsétlen vendégjátékost. A 8. percben Mi- riuta előreívelését követve elébe is ment Srniceknek, aki tétován indult el a kapuból. A labda átpattant közte és Beresford között (utóbbin nem volt nagy kunszt átficánkolni, mert a ferencvárosi alapegységeket figyelembe véve akkora a pali, mint Gyarmati doktor Eisemann gyúró nyakában ülve), és Horváth ezután könnyedén beguríthatta az első gólt (1-0). Majd a 17. percben történt az igazi csoda: Horváth fejjel (!) is helyzetet hozott össze. Nagy beadását a kapufára csúsztatta, ám Lisztes a műélvezet helyett inkább a kipattanót kukkolta, s bebikázta a másodikat (2-0). Sajnos ezzel az első félidőre véget ért a Newcastle kapusának pokoljárása, mivel méregdrága angol csapattársai bizonyítani kezdték, pályafutásuk során nemcsak a valós értékhatárukat képesek átlépni, hanem saját árnyékukat is. Szóval, Shearerék nem vágytak az árnyékvilágba, s ezt a hamarosan elkövetett szépítéssel, majd egyenlítéssel jelezték a halandóknak. A 26. percben épp a világ legdrágább támadójának beadása találta meg Les Fer- dinandot. Ő pedig fergeteges lendülettel érkezett, s Hrutkát megelőzve fejelt a bal alsóba (2-1). Később Batty is betett középre egy parádés labdát, amelyet az addig csak nagy anyagi fogásként méltatott, 15 millió fontos Shearer értékesített. Tíz méterről, középről kapásból lőtt Szeiler hálójába (2-2). Ám ekkor sem bánkódhattunk, mivel ilyen gárda ellen a döntetlennel úgyszólván még pénzénél volt a Fradi. Hát még a vezetéssel. Azzal, amit a rivális labdarúgókhoz képest látszólag fabatkát sem érő zöld-fehérek a Szarkáktól (így nevezik az angol csapatot) csentek. Méghozzá labdát, több ízben. Például az 56. percben, amikor Nicsenko meg is becsülte azt, s rögvest Lisztes elé tessékelte, aki naná, hogy ismét beverte az „Újvárnak" (3-2). Mindeközben a pénzeszsákokra sem lehetett panasz: Keegan kiválasztottai sem szürkültek hozzá egérszín mezükhöz, noha mezőnyben javarészt a mieink rugdalásá- ban élték ki magukat. Élen járt ebben Ferdinand, aki oly piszok módon gyalulta be egyszer Teleket, hogy a sajtóhelyen úgy döntöttünk: nem érdemli meg a magyaros Les keresztnevet, „angolosítson” inkább Offside-ra. Igaz, viszont nem panaszkodhattak az adok-kapokra, Shearer is annyit szenvedett őrzőjétől, hogy az embernek helyette is sírnivalója támadt. Varga Zoltánnak pedig egy félelmetes ötlete: a tudvalévőén két gólt szerző Lisztes helyére beállította az eladdig magyar első osztályú mérkőzésen sem szerepelt Hollót. A vitán felül nagy iramú meccsen csak kapkodta a fejét a jelenlévő, hiszen a remek találkozó szemlélése közben még or- nitológusi gyorstalpalón is részt vett: Holló próbálgatta szárnyait a nagy sasok között, Szarkák társaságában. A lényeg persze másutt keresendő: a madárgyülekezetből csak a mieink szárnyaltak, lélekmelengető játékkal nyerték az első találkozót. Hasonló küzdőszellemmel Angliában sem lesznek reménytelen helyzetben. Ganczer Gábor (Kurír) Két kép a mérkőzés utáni sajtótájékoztatóról: Kevin Keagen - Ch. Gáli András - Varga Zoltán
