Zöld Sasok (1990-2005)

1991 / Ajándék szám

2 ZÖLD SASOK 2220 perc a kupadöntőkön Az FTC története során - az eddigi „hagyományos” kupa­döntőkön - 2220 percet volt a pályán. (Négy megismételt dön­tő és két hosszabbítás is volt.) A Fradi Magyar Kupa döntőbeli gólkülönbsége: 60-31! Sajnos, az utolsó három kupadöntőn egyetlen Fradi gól sem született! A fradisták kupadöntőbeli „gólkirálya” Dr. Sárosi György, aki összesen 7 gólt szerzett a finálékban! Kohut 5,Turay4,Tol- di, Táncos és Ónodi II3-3 góllal járultak a végső sikerhez. Az elmúlt négy évtizedben, tehát a kupa „újkorában” vala­mennyi MK (MNK) meccset figyelembevéve ők szerezték a legtöbb kupagólt: 25 gólos: Szokolai 24 gólos: Nyilasi és Pogány 21 gólos: Albert 16 gólos: Pusztai 15 gólos: Branikovits és Orosz ♦ Az egy meccsre eső MNK gólcsúcsot Orosz Pál tartja: a Va­sas Turbónak hat gólt rúgott a Kőbányai pályán. Mindez 1955. február 13-án történt... Négyen vannak a négygólosok: Szőke István - az újpestieknek a Megyeri úton (1966) Juhász István - a Honvéd Kilián ellen, Szolnokon (1966) Katona Sándor - a Schönherz SE ellen, Veszprémben (1967) Rátkai László - szintén a Schönherz SE ellen (1967) A FRADI KUPADÖNTQS „KEDVENCE” -AZ ÚJPEST... Az elmúlt évtizedek alatt a Ferencváros nyerte a legtöbb alka­lommal a kupát. A zöld-fehéreknek a döntőben az MTK és az Új­pest volt a legtöbbször az ellenfelük. A fradisták a lila-fehérek ellen mindhárom döntőjüket meg­nyerték, sőt az 1933-ban elért 11-1-es győzelmükkel alighanem megdönthetetlen kupadöntő eredményt pordukáltak! Érdekes vi­szont, hogy a másik két budapesti élcsapat a Vasas és a Bp. Hon­véd ellen mindössze egyszer- egyszer mérkőztek a ferencvárosiak az MNK döntőben! Mindkettőtől kikaptak... Porlepte kupa-koktél- Az MTK-nak jól ment a korabeli kupameccseken az FTC ellen is. 1912-ben úgy győztek a kék-fehérek 1-0-ra, hogy egy góljukat a bíró az utol­só percben nem is adta meg. Az történt, hogy az MTK- játékos 10 méterről rálőtte a labdát a kapura, s amíg a labda úton volt a háló felé, a „jóindulatú” já­tékvezető lefújta a meccset... Hiába ért tehát a labda a kapu­ba, „időn túli” gól született.- 1922. április 23-án közel 10 év után ismét Magyar Kupa- mérkőzést játszott az FTC. Hosszú ideig szünetelt a kupa­küzdelem, csak az 1921-22-es idényre írták ki ismét. Kupa azonban még ekkor sem volt - csak az elképzelt trófeáért ját­szottak a csapatok... Az FTC- nek a Magyar Kupa kiírása óta először sorsoltak vidéki csapa­tot: FTC-Győri ETO 7-0.- 1923. május 20.: Magyar Kupa-találkozó, mint előmér- kőzés. Ilyen is volt, mégpedig csattanós befejezéssel. Az MTK-pályán játszották az FTC-III. kér. kupamérkőzést, utána pedig a kék- fehérek FC Nürnberg elleni nemzetközi ta­lálkozója volt a program. Az FTC-III. kér. mérkőzés rendes játékideje 2-2 volt, ezért a bíró hosszabbított. A közönség tün­tetett, hiszen már a jóval na­gyobb vonzóerőt jelentő nem­zetközi találkozót szerette vol­na látni. A csapatok végül meg­egyeztek, hogy csak döntő gólig játszanak! A III. kerületiek áll­ták a szavukat. Amikor a 103. percben Pataki belőtte az FTC gólját - továbbjutónak tekintve az FTC-t, feladták a mérkő­zést! •- 1923. október 5. A magyar sporttörténet méltatlanul elfe­lejtett napja: átadták a labdarú­gó Magyar Kupát! Tarján Osz­kár ötvösművész alkotását az MLSZ tanácsülésén adták át az MTK képviselőjének, dr. Toldy Zoltánnak. A Magyar Kupa „őstörténete” tehát három ér­dekességgel zárult: 14 évvel az első kiírás után készült csak el a kupa, nem a pályán adták át először, hanem egy teremben, és nem a győztes csapat kapitá­nya vette át, hanem a klub egyik vezetője! Az FTC először csak 1927-ben tudta a kupát vé­deni - igaz a korábbi (1913-as és 1922-es) győzelmeiért a ku­pa kisebbített mását végleg megkapta...- 1925, augusztus 23. A dön­tőbe jutásért: UTE-FTC 3-2. A rendes játékidő 1-1-re vég­ződött, s a továbbjutás sorsát a hosszabbítás első 15 perce dön­tötte el: az újpestiek ekkor két gólt is rúgtak. A 120 perces küzdelemnek egy szinte hihe­tetlen szenzációja is volt: egyet­len leshelyzetet sem kellett a játékvezetőnek lefújni! Hosszabbítások a kupadöntőn Az első kupadöntő, amelyen hosszabbítás volt az 1926-os Kispesti AC-BEAC találkozó. A már megismételt mérkőzést háromszor kellett hosszabbítani, hogy kupagyőztest avathassa­nak! 180 perces - tehát 3 órás! - küzdelem után a kispestiek voltak a boldog nyertesek. (3-2) A második hosszabbítás majd ötven év elteltével történt. 1973. május elsején az MNK döntőben a Vasas és a Honvéd ta­lálkozóján 3-3-as eredményt mutatott a Népstadion villanyúj­ságja. A hosszabbítás 8. percében már 4-3-as Vasas vezetést mutatott a tábla, amely a 120 perc elteltével sem változott. A Népstadionban tehát az első „meghosszabbított kupadöntőt” a piros-kékek nyerték! 1978. augusztus 20-án a Népstadionban 2-2-es eredménnyel zárult az FTC-PMSC kupadöntő 90 perce. A hosszabbításban a fradisták két gólt szereztek, kupagyőztesek lettek. Kupadöntőn a következő hosszabbítás szintén a Népstadi­onban volt. És az egyik fél ezúttal is a Ferencváros gárdája! Az 1986. április 30-i találkozón azonban nem hullottak a gólok, a Vasas-FTC mérkőzés 120 perc elteltével is 0-0-as eredményt hozott. (Nyolc évtized alatt ez volt az egyetlen gól nélküli kupa­döntő! A szerk.) A Vasas végül 11-es rúgásokkal „győzött”. Egyébként ez volt az egyetlen olyan döntő, amelyen 11-es rúgásokkal avattak ku­pagyőztest... Talán nem mindenki tudja, hogy... ...az Üllői úti pályán az első Ma­gyar Kupa mérkőzés pontosan 80 éve volt: FTC-BTC4-1. Pataki Mi­hály, a középcsatár nyitotta meg az Üllői úti kupagólok sorát. ...az 1922-es Magyar Kupa dön­tőben a győztes gólt egy ifi játékos szerezte! Wágner az FTC ifi csatára kiment a döntőre, aztán szóltak ne­ki, hogy játszania kell. Sérülések miatt az FTC csak tíz emberrel vo­nult ki a kezdéshez, aztán Wágnert beküldték tizenegyediknek... Az első félidő végén egy lövése a kapu­fán csattant, majd a második félidő 2. percében a hálóba fejelte a labdát (FTC-UTE 1-0). ...az FTC Kecskeméten játszot­ta első vidéki Magyar Kupa mérkő­zését. A csapatok a harmadik he­lyért játszottak és a tartalékos Fradi 3-1-re győzött. A Fradi első vidéki kupagólját egy Kevitzky nevű játé­kos szerezte. (1925. október 11.) ...az 1929-30-as kiírásban elő­ször került két vidéki csapat a Ma­gyar Kupa döntőjébe. A Bocs- kai(Debrecen)-Bástya(Szeged) 5- 1- es Bocskai győzelemmel végző­dött, de a debreceniek a döntő után üres kézzel távoztak. Sem a kupát, sem a díjakat nem vitték ki a Hun­gária körúti döntőre... ...az 1931-32-es kiírásban már csak 1 perc hiányzott a Fradi kupa­győzelméhez! A Hungária elleni döntő mérkőzésen a 89. percben a Ferencváros 1-0-ra vezetett. Az MLSZ tisztségviselői már elindul­tak az asztalra kitett kupa felé, hogy azt a győztes fradistáknak átad­ják... A mérkőzés utolsó percében azonban a kék- fehérek egyenlítet­tek! A megismételt döntőt a Hun­gária nyerte... ...az 1940-41-es kiírásban azo­nos bajnoki pontszámnál nem a jobb gólarány, hanem a Magyar Kupában való jobb szereplés dön­tött! ...az 1952-53-as kupakiírás volt az egyetlen, amelyet nem fejeztek be. A 16-os döntő mérkőzéseit még nagy nehézségek árán megrendez­ték, az MLSZ szigorú utasítására még a negyeddöntőt is lejátszották, de a folytatás minden indoklás nél­kül elmaradt. A sűrített nemzetközi program nagyban gátolta a befeje­zést, így valamelyik csapat elesett egy kupagyőzelemtől. Minden bi­zonnyal a Bp. Honvéd vagy a Bp. Vörös Lobogó (MTK) lett ezáltal egy sikerrel szegényebb... ...az eredeti Magyar Kupát, amely olyan nehezen készült el haj­danán, 1973 januárjának egy éjsza­káján egy kirakatból ellopták. Az új - ma is használatos trófeát - a Va­sas nyerte el először. Az 1973. má­jus 1-jén lejátszott döntőben a Va­sas és a Honvéd között a rendes já­tékidő után 3-3 volt az eredmény. A hosszabbításban Váradi szerezte az „aranygólt”. Az új kupát - amely 60 cm magas, 835 ezrelékes ezüst­ből készült - Ihász Kálmán, a Vasas kapitánya vehette át először. ...Az első „új-kupás” ferencvá­rosi csapatkapitány Géczi István volt. Ő az 1974. május elsejei győz­tes döntőt követően vehette át. A Fradi két nap múlva 75. szüle­tésnapját ünnepelte... ...három olyan csapat is van, amelyik „duplázni” tudott - három­szor! Azaz a bajnoki cím mellé, ugyanabban az évben a Magyar Ku­pát is megnyerték! Ferencváros: 1912-13 1975-76 1926-27 MTK: 1913-14 1924-25 1922-23 Ú. Dózsa: 1969 1974-75 1970 Az utóbbi években a Honvédnak kétszer sikerült a bravúr: 1984-85 és 1988-89. ...A Ferencváros 13 „szűk esz­tendő” után nagyon-nagyon szeret­ne kupát nyerni. A kupagyőztes tablót a Ferencváros turulmadaras jelvénye díszítené... Az oldalt írta és összeállította: Nagy Béla

Next

/
Thumbnails
Contents