Zöld Sasok (1990-2005)
1990. december 3.
12 ZÖLD SASOK A középcsatár: DEÁK FERENC J\z „örökös gólkirály” mivel is kezdhetné visszaemlékezését, mint gólokkal...- Az 1946-os osztrák-magyar előtt a sajtón keresztül bejelentettem, hogy a meccsen két gólnál nem adom alább! Végül az én két gólommal nyertünk 2-0-ra a „sógorok” ellen. Nemcsak én örültem, tombolt az Üllői úti pálya közönsége is.- Mikor lett „hazai pályád” az Üllői út?- 1947. szeptember 7-én mutatkoztam be az Üllői úton - éppen volt csapatom, a SZAC ellen. Szerettem régi játékostársaimat, de azért négy gólt rúgtam nekik! Egyébként a Fradihoz való kerülésemnek nagy ára volt: nem mehettem el a zöldfehérekkel Mexikóba! Ugyanis ha ezen a túrán résztveszek, egy évig nem igazolhatott volna le a Fradi. Márpedig engem nagyon vártak az Üllői úton - és én is módfelett vágytam a Fradiba!- Igaz az, hogy egy sarokházat kaptál az átigazoláskor?- Tulajdonképpen igen. Előbb egy lakást kértem Rózsadombon, de végül a Nefelejcs utcában kaptam egy - bérházat... Azonban nem sokáig élvezhettem: amikorra rendbehozattam a tetőt, a csatornát, a ház hibáit - államosították. így bizony ez nekem majdhogynem ráfizetés volt...- Kik voltak a legjobb barátaid új csapatodban?- Nekem Rudas, Lakat, Kispéter és a Mészáros Dodó állt legközelebb a szívemhez.- Kitől kaptad a „Bamba" becenevet?- A ferencvárosi B-középtől. Állítólag amikor az ellenfél támadott, én mindig a félpályán sétálgattam, ott bambáskodtam lehorgasztott fejjel. Gondolom ezért lettem Bamba.- Azért mégsem lehettél olyan bamba, ha évről-évre a gólgyárosok között emlegettek. Gondolom az 1948-49-es 59 gólos csúcsodat mint szuperteljesítményt tartod számon.- Abban a ragyogó ferencvárosi csatársorban nem volt nagy kunszt a gólszerzés. Emlékszem a Goldberger elleni meccsen Kocsis és Mészáros tömött jobb- nál-jobb labdákkal, hogy én szerezzem a Fradi 100. gólját a bajnokságban. Én pedig hol melléfejeltem, hol belerúgtam a kapusba a labdát. így a századikat sem én szereztem, és végül a kerek hatvanat sem értem el. „Csak” 59 góllal lettem gólkirály.- Melyik gól volt a legemlékezetesebb az ötvenkilencből?- Felejthetetlen a győriek elleni meccs - hiszen a csapat 13—0-ra győzött, és én is ötször a kapuba találtam. Azonban még emlékezetesebb egy „mesterhármasom”. Ez 1948 májusában történt. Az Üllői úton a Kispest a II. félidő közepéig 1-0-ra vezetett ellenünk. Ónody sérülése miatt 10 emberrel játszottunk, s a 2 pont sorsa eldőltnek látszott. Aztán öt perc alatt három gólt szereztem - 3-1-re győztünk! A közönség a mérkőzés végén betódult a pályára - rólam letépték a mezt és a szurkolók apró darabokra szaggatva vitték el, emlékként... Egy régi fradista éppen a napokban mutatta, hogy még most is ereklyeként őrzi a mezem egy málladozó darabját! Gondolom, hogy ezek után érthető, hogy nekem ez a mesterhármas pályafutásom legszebb emléke.- Milyen típusúak voltak a kedvenc góljaid?- Imádtam futtából, kapásból gólt lőni. Az ember ilyenkor érzi az erejét, a labda feletti uralmát.- Igaz az, hogy majd minden mérkőzés előtt megittál egy-két féldecit?- Sokszor előfordult, az én erős szervezetemnek ez meg sem kottyant, ellenkezőleg lazított, feloldotta az idegfeszültségemet. Minden edzőm tudomásul vette, hogy nekem erre szükségem van.- Egy másik italozásod azonban döntően hatott pály(futásodra. Legalábbis 1987 augusztusában a Kossuth-adón a „Gólkirály voltam" című műsorban ezt mondtad.- Nem szívesen beszélek róla, de ami igaz, az igaz és 38 év távlatában nem is ártok vele senkinek. 1950 kora tavaszán Siófokon edzőtáboroztunk. Aztán a Fogas étteremben is „alapoztam” és kértem a zenészeket, hogy játsszák el a Fradi indulót. A szerző, Sallai Mihály cigányprímás jó barátom volt, s dalát teli torokból énekeltem. Bal- szerencsémre két nyomozó ott volt, akik kérték, hogy hagyjam abba az akkor'már beültott indulót. Mit szaporítsam a szót - mindenekelőtt leütöttem, elvettem a pisztolyukat - és lett nagy balhé. Aztán illetékes helyen feltették a kérdést: börtönben ülni vagy futballozni akarok? Erre ugye azt mondtam, hogy inkább futballozni. így amikor eljött az idő - 1950 nyarán - aláírtam a Bp. Dózsához kitöltött áügazolási lapot.- 1947-ben a mexikói túrán nem sikerült Szusza Ferivel játszanod. 1950-től azonban évekig együtt rúgtátok a labdát.- Jó volt Szusza Ferivel és a többiekkel a Megyeri úton játszani - kapcsolatom az újpestiekkel a mai napig sem szakadt meg. A 41 évvel ezelőtti Fradi gólkirályságom azonban különösen kedves emlék, ráadásul az az 59 gól és az a legendás ferencvárosi csatársor sporttörténeti tényként gazdagítja a magyar labdarúgást.
