Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)
1944-11-04 / 249. szám
1944. november 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. Zalaegerszegen bizottság működik az igény bevehető lakások felkutatására c"' J Zalaegerszeg, iioumlyer 4. A Zalaegerszegen évek éta tapasztalható lakáshiány kérdéseivel kapcsolatban munkatársunk kérdést intézett Arató Sándor dr. városi aljegyzőhöz, aki a lakásügyek intézésével van megbízva, mi ma a helyzet. Kérdésül ikre a következő felvilágosításokat kaptuk: — Zalaegerszegen évek óta tapasztalható a lakáshiány. Ennek az az oka, hogy a város alacsony fekvésénél fogva elég tekintélyes itt az egészségtelen lakások száma. Természetes, hog\ az ilyen lakásoktól mindenki igyekezett megszabadulni. Ha tehát egy-egy jobb lakás felszabadult, arra az igénylők egész tömege jelentkezett. Akkor sem igen javult a helyzet, amikor felállítottuk a gettót és felszabadultak a tágasabb és egészségesebb zsidó lakások. Ezek legnagyobb részébe a gettó területén lakott 137 keresztéin »családot helyeztük el, akiknek viszont a régi lakásaikba való visszahelyezésére nem kerülhetett sor, mert időközben ránkszakadt a menekültek elhelyezésének nagv problémája. Hivatalosan eddig 305 menekült családot helyeztünk el a Zalaegerszegen található szabad lakásokba. vag\ menekültek részére lefoglalt lakásrészekbe. Nagy az olyan menekülteknek száma, akik minden hatósági lakásigénylés nélkül ismerősöknél, barátoknál helyezkedtek el. Ennek fo'yíán jelentősen csökkent azoknak a lakásoknak a száma, amelyeknek egy része lefoglalható lett volna a hivatalosan elhelyezésre ideküldött menekültek részére. A még mindig felkutatható lakásrészek földerítésére azonban mo6t a városházán egy bizottságot alakítottak, amelynek működésében a Hungarista Mozgalom egyik megbízottja is résztvesz. A bizottság nap, mint nap talál lefoglalható lakásrészeket, aminek következményeként a menekültek elhelyezése most már — mondhatni — zökkenésmentesen folyik. Végeredményben nagy teljesítmény ez, mert az itt elhelyezett 305 menekült család elhelyezésén kívül még ugyanilyen tömegű más beszállásolás is történt a város területén. — o — Esti számadás Most már a falu mögöttünk maradt, estéinkbe villanyfény világit, jobban látod, hogy fogy a hajam, s hogy az aszfalt térdig váslit, kisebb kenyér, s nagyobb a gond, jaj, a lélek úgy szorong a köves, szűk utcák börtönében, s nézd, vádolnak a falak, az ajtó a szánkra csukódik, s megfulladnak a szavak, a szánkba nem lesz kenyér, s ha lesz, hát mennyiér ?... Az életünk kell mindenkinek, asszonyom, a pénzünk nem elég, két karunk, a munkánk semmi, agyunkon az Élei-verte lék, s mindegy, bárhová megyek, egyformák mindenütt: az Élet és az emberek. CSORDÁS JÁNOS irodalom Téglák voltak a nyakára kötve, úgy húzták ki holtan a Murából Muraráíka, november hó. (Tudósitónk jelenti:) Murarátka községben most emelték ki Csernek István 75 éves gazda holttestét a Murából. A helyszínre kiszállt csendőrség megállapította, hogy Csernek nyakára erős zsineggel több tégla volt kötve, amely lehet ugyan, hogy Csernek önA német ember a totális háborús bevetésben (MNK) A német totális háború méretei ?/, írók életébe is belenyúltak. Hogy a nélkülözhető embereket ebből a kultúrzónából is ki- vonják, több kiadó válla Latot megszüntettek. Az eddigi mintegy 2.000 kiadóvállalatból 200 maradt nyitva, amelyek a háborús fontosságú újság és könyvszükségletet fedezni tudják. A szórakoztató és szépirodalom teljesen elmarad, míg a műirodalom és lélektudom ányi irodalom csak a főiskolák továbbképzési céljaira maradnak meg. Az irodalmi termékek egész sora kerül mégis a közönség kezelje. Így a természettudományi, műszaki, orvosi, iskolai és szakirodalom, a katonai szak- és képzőirodalom, a felszerelési irodalom, a politikai és világnézeti irodalom termékei tovább is megjelennek. A költők és írók természetesen személy szerint vannak ezektől a korlátozásoktól érintve, de ők is vonakodás nélkül állanak be a küzdő nép soraiba. Németországban mintegy 4.000 író foglalkozású egyén van, akiknek negyedrésze asszony, további ezer katonai szolgálatot teljesít. A fennmaradó 2000- ből a prominens szerzők nem kerülnek katonai szolgálatra, míg a többiek legnagyobbrészt önként vállalkoztak munka- vagy katonai szolgálatra. így megismerik a dolgozó és harcoló ember élményeit és majdan szavakba önthetik az általuk tapasztaltakat. Hirdessen a ZALAMEGYEI UJSÁG-taí Eredményes — gyors és biztosi gyilkossági szándékából került oda, de lehetséges, hogy bűntény forog fenn. A csendőrség azonnal jelentést tett a nagykanizsai ügyészségnek, ahonnan bizottság szállt ki Murarát- kára. Erélyes nyomozás indult, mert a jelek szerint feltehető, hogy bűntény forog fenn. — o — Ismét Kolosváry-Borcsa Mihály lett a sajtóügyek kormánybiztosa Mint ismeretes, ez év tavaszán a bztéjavkormány vitéz Kolosvárv-Borcfta Mihályt bízta meg a sajtóügyek kormánybiztosi teendőinek ellátásával. Ez alól a tisztsége alól, alapos munkájának végeztével, felmentették. Mint illetékes helyről közlik. ismét Kolos- várv-Borcsa Mihály államtitkárt bízták meg a sajtóügyek kormánybiztosi teendőinek ellátásával. A német brodalmi ven dég, munkások egészségügye (MNK) Hogv a Birodalomban dolgozó idegen munkások lakóházaiban az egészségügyi veszélyeket teljesen kiküszöbölték, azt a jól kidolgozott orvosi szervezetnek lehet köszönni, amely a táborokban működik. Minden táborban az ott dolgozó tábori orvos mellé cg tábori gyengélkedőszobákban közremííkö o - vosokat is rendszeresítettek, akiknek k >- számú beteg felgyógyítása a feladatú'. k- szor mindkét működést egv kézben eg\ t . í k. A betegek kezelése ugyanúgy történik, n űrt ahogy a Birodalomban a biztosítási rendelet azt a belföldi munkások részére előírja. Belekapcsolódik ebbe a német munkásfront tábori különítménye is. Az alapvető szempontok egész sorát írták elő: az egészségügyi berendezések méreteit, a hulladékok és szennyvizek kifogástalan egészségügyi kezelését, a laké termek berendezését stb. A milliónyi idegen munkás kezelése természetesen soha nem sejtett feladatok elé állítja az orvosi tudományt. A különleges vizsgálatokra és kutatásokra a bécsi orvosképző akadémia specializálja magát. OisiefdQ^aló mű a muHj&ról ém regtewii^gérói A Balatonra vonatkozó irodalom eléggé tekintélyes ága egyetemes irodalmunknak és már számos ilyen irányú könyv jelent mog a Balatoni Szövetség, Balatoni Intéző Bizottság, Balatoni Társaság és egyéb kiadásokban. Ezek a művek azonban vagy nehezen hozzáférhető, tudományos körök számára írt, magas stílusú munkák, vagy vékony kis füzetecskék, szépirodalmi gyűjtemények, kevésbbé teljes ka- laúzok voltak és nem adták teljes, egységes képét a Balatonnak. Különösen a közvetlen partszegélyen belüli községek ismertetését hanyagolták el. Különös örömmel forgathatja tehát minden Balatont szerető és hazánk e nagy és szép nemzetgazdasági és természeti kincse iránt érdeklődő ember, Kovács József nyug. vezérőrnagy most megjelent könyvét, amely kimerítően foglalkozik — a legrégibb időktől kezdve a Balatonvidék múltjával és 8 —10 km. széles körzetben elterülő községe nk történetével, eredetével, műemlékeivel és az ezekbe« fűződő legendák, regék, mondák és hagyományok ismertetésével. Nem száraz adathalmozás és unalmas történelmi merengés adja a 'köuvv több, mint 200 oldalas tartalmát, hanem köny- nyedén, érdekesen és érthetően megírt soruk, amelyek olvasása közben győződünk meg Balaton körüli ismereteinek hiányosságáról és a Balatonvidék kimeríthetetlen gazdagságáról, kulturális értékeiről és' nemzeti kincseiről. A Balatont magát, mint természeti tényezőt, nem tárgyalja a könyv, de a 62 eredeti fényképmelléklet és a községek fürdőéletének ismertetése meg-megcsillogtatja a Magvar-teng«r káprázatos színű habjait. »Ez a szép könyv úgy vonul el a té fölött, mint a kócsag, éles szemét semmi sem kerüli el, ami a Balatonon szép, nevezetes és értékes« — írja előszavában Herczeg Ferenc, a Balatoni I ársaság társelnöke. Rajta kívül még dr. vitéz József Ferenc, királyi herceg, a Balatoni 1 ársaság országos elnöke, dr. Sebestyén Gyula, a Nemzeti Múzeum nyug. igazgatója, dr. Darnay Béla, a Balatoni Múzeum igazgatója és Izsák Gyula, * Balatoni Társaság ügyvezető elnöke méltatják és bocsátják útjára szeretettel a könyvet, amelyet a Balatoni Társaság adott ki. M. B.
