Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)
1944-11-04 / 249. szám
1944. november 4. EiUAJMGYH ÚJSÁG i**r ffT Háborús útinapló Zalaegerszegtől Budapestig és vissza !94>!-. november Alig van euber, akii itmerősei ne figyelmeztettek volna, hogy a világéit *e utazzék el, mert szörnyen zsúfoltak a vonatok, udvariatlan a közönség, sok a késés, satöbbi. Bevallom, engem is figyelmeztettek. Méh* azonban sürgőssé válnak a dolgai az c»btrnek és vonatra ttl. Meg hát, aki még nem próbálta, az nem akarja elhinni, hogy mostanság az utazás nem tartozik a mennyei élvezetek közé. Én sem hittem el, bár legalább harminean figyelmeztettek rá. íme, így tttazhstik az ember Zalaegerszegről Budapestre, minden túlzás nélkül: Délután 16.24-kor indulna a vonat Cdl- dömölk felé, de csak indulna. Négy óráiéi kint vársz az állomáson este 6-ig, akkor beszáll hatsz a kocsi folyosójára s aztán állhatsz Celldömölkig, ahova csak este fé! 11 órakor érkezik meg a jámbor és hitetlen «das. Ott már természetesen a Zalaegerszegről érkezők nem férntk be egyik váróterembe sem, de félóránként megkérdezhetik a forgalmistát, hogy még hány érát késik a szombathely—budapesti vénát, amelyre természetesen csak annyi válasst kaphat ember, hogy: én sem tudom. Ugyanis olyan világban élünk, amikor a szabónak meg kel! tudni varrni i ruhát, a ci pésznek el kell készíteni a lábbelit, az újságírónak percnyi pontossággal kéziratot kell adni a nyomdába, csak a forgalmistának nem kell, sőt a hangsúlyból, ahogy mondotta, ágy vettem ki, hogy nem is illik tfdni azt, arait az utas kérdez. Na dehát mennyünk tovább. Legalább is a felsorolásban, mert Celldömölkről esti 23-50 helyett csak reggel négykor jut tovább az ember. A szeles, esős időben a celldömölki per ronon eltöltött négy óra kiváló alkalom arra, hogy az ember minden megerőltetés nélkül szerezzen egy kis influenzát, rsumát, vagy máseffélét, amit például odahaza már mégiscsak nehezzebben szerezhet meg. Természetesen annyi ideig azért mégsem maradhat az ember egy állomáson, hogy községi illetőséget szerezzen, igy hát az ember eljut még Győrig is délelőtt tízre, ahol azonban a világért sem tud kiszállni még egy po hár vízre sem, mert a folyosó mindkét oldalon tele van utasokkal, bőröndökkel, s ha valaki meg merészelné kérni ezt a hosszú, tömött ember-sort, akik az éjszakájukat is husznégyzet- centiméternyi helyükön töltötték, hát mo^dha tóm nagyon csúnya vége lenne annak. Ütésre ugyan nem kerülne sor, mert egyszerűen hely és mozgási lehetőség nincsen rá, de annyi még azért akad, hogy az emberek nagyon is ki tudják nyitani a szájukat s ennek nem szó kott jó vége lenni. Ezért legcélszerűbb, s mint láttam, a gyakorlatban is bevált, hogy nemre és korra való tekintet nélkül kijáratra kiválóan alkalmas a vonat ablaka, amelyen keresztül például Győrben kiszállt egy katona, a felesége és még két gyermeke is. Ugyanott be is szállt egy fiatalember, akit ismerőse segített fel „ördöglétrán". * • * 1 : : Győr mostanában nem szeretheti az idegeneket, mert alig két éra múlva tovább engedi a szerencsétlen dél dunántúlit, hogy aztáa még 13 órát verklizzen Budapestig, Ugyanis Győrön túl kezdődik az igazi kálvária. Nem tudni miért, szerelvényünket nem kerüli el másik vonat, a mi szerelvényünk sem kerül el másik vonatot, de azért egy egy szemafor előtt két* három órát kell várni. Ezen az útvonalon azonban a légi háború is hagyott egy kis nyomot, így hát bele kell nyugodni, hogy szombat délutántól hétfőre virradó 1 órakor megérkezik az ember a Keletibe. Szálloda Budapesten?.,. Ne méltóztassanak ilyesmiről álmodni, egyáltalán ne méltóztassanak Budapesten ál’ modni, mert egyenesen lehetetlen, hacsak valamelyik rokon óvóhelyén nem. Felkerasek 20 szállodát, húsz helyen mondják, hogy már minden szoba foglalt Három óráig csavarog az ember az éjszakában s még mindig népe* az utca. Ugylátszik, sokan szenvednek Budapesten álmatlanságban... Nappal az ember valahogy azért elintézi dolgát az óvóhelyen, ahol nem kell hosszú időt tölteni, csak többizben kdl levonulni. A pestiek már megszokták, nagyon ©tthono*an herende zett óvóhelyeik vannak. Vissza a „Kereszt1*-utón Azt mondják, ahol az ember egyszer megégette magát, arrafelé nem szívesen megy. így van ez az utazással is. Szerencsét próbál az ember. Felül este fél hétkor a Déliben s elindul Fehérvárnak. Nyílt pályán öt órai várakozás után reggel négyrs beér az ember. A fehérvári állomás azonban mostanában nagyon huzatos. A féktelen ellenséges íerro? sok ártatlan élet kioltása után a jámbor utas egészségét a legnagyobb veszélynek tette ki. Székesfehérvárról elindulhatsz V«!2-kor Tapolca felé, ahova meg is érkezel délután négy óra után, Előzőleg persze fehérváron megígérték, hogy feltétlent! továbbjutsz még aznap Zalaegerszegre, *z a „legjobb vonal“. Megérkezel Tapolcára, ahol a fiatal forgalmista nem éppen simogató hangon „magsugja*, hogy csak egy teherkocsikból állé vénát van Cellig, amellyel eljuthatni Ukkig, vagy jánosházáig, ahonnan azonban csak reggtl van csatlakozás Zalaegerszeg felé. Miután Tapolcán szállodát sem lehet kapni, hát az ember elmegy Jáncs- házáig, ahol egy kilométer gyaloglás után kaphat az ember szállást, Reggel aztán két órás késéssel itthon van Zalaegerszegen,.. Az utón szerzett aátkáf egy hét alatt kiheveri mindenki, hacsak ájra .neki uom vág egy ilyen útnak... De ki olyan merész ember? Hogyan lehet elégett okmányokat újból olvashatóbbá tenni ? A bombatámadások következtében keletkező tűzvészek miatt számtalan esetben elé fordul, hogy olyan fontos okmányok is megsemmisülnek, amelyckról nem készült másolat. A kémikusok sikeresen próbálkoztak tlyan eljárásokkal, amelyek a tikéieteson elégett lapokon az írást újból olvashatóvá teszik, úgy hogy az lefényképezhetővá válik és ily módon tartalmát meg tudják menteni. Az elszenesedett papirost, mihez természetesei csak a legnagyobb óvatossággal lehet nyúlni, klóroldattal kezdik, amelynek nyomán az írás úgyszólván pillanatok alatt előtűnik. Ezután megszárítják a papirost, újból kezelik az oldattal, ismét megszárítják, végül ugyanazon oldatot 10 százalék glicerin hozzáadásával még egyszer használják, amikor is az irat a fényképezésre alkalmassá válik. jj kaphatok Magántanulók tankönyvei ZtíMíemeíMitMtaboltban A Nyilaskeresztes Párt felhívása A kímélet len lét harc megköveteli a magyar ifjúság világnézeti felkészültségét, mert csak abban az esetben tudja fegyverét használni a leghösiesebb elszántsággal az ország külső és belső ellenségeivel szemben, ha a vérében felivódott eszmét a fanatikus Öntudat legfelsőbb határáig fokozza. A hungarizmus a nemzetiszocializmus magyar világnézete. Tehát mint eszmerendszer tökéletesen beleillik a magyar ember gondolatvilágába, Uj és j magyarabb irányzat, amely mentes az ; elzsidósodott liberalizmus és demokrá- : ciák álhumanitásától Szembefordul a I nemzetközi kommunizmussal materiális | és vallásellenes felfogása miatt. A hun- j garizmus elveti a nemzetköziséget, az anyagelvüség istentelen tanát és helyette izzó nacionalizmust, az igazi kereszté- \ nyi testvériséget hirdeti és éli. A hungarista magyar birodalom erőslelkű és testű ifjakra alapozza hatalmát. Az ifjúság dinamikus erejénél fogva részt követel, fog kapni a munkából, a *vezetésből, Előbb azonban szí- S vós akarással legnagyobb képességeivel munkálkodnia kell nagy céljaink meg- 5 valósulásdért. Szerte az országban a | nagy nemzeti megtisztulás után meg- \ indult az ífúság egytáborba tömörülése. Nálunk, Zalaegerszegen is megkezdődött a szervezkedés. Végre elérkezett az idő, amikor világnézeti alapon férfivá, fanatikus magyarrá edződhetik minden ifjú, ; Jobboldali ifjaknak, az Antibolsevista Ifjúsági Tábornak, leventéknek egyaránt közöttünk a helye. Közös a célunk, egy a vezérünk! Testvérek, jöjjetek! Akarjatok építőmesterei lenni a fiatal hungarista államnak. Vezérünk mondása lebegjen szemünk előtt: „Nincs megoldatlan feladat, csak hinni és akarni kell, - ezen malik min ■ den.u Mindazok a testvérek, akik megértették a történelmi idők szavát és odaadással dolgozni akarnak velünk a magyar Hungarista Birodalomért, jelenjenek meg november 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Jákum-utcai leventeotthonban. Kitartás! Harc! Éljen SZÁLASI! HflBftSltePOSSfe? Pá&l Hungarista IfjúsAgi S Miről nevezik el a japánok hadihajóikat? A tengerészet mindenütt bizonyos séma alapján nevezi el a hadihajók különböző kategóriáit. Így például vannak országnevekből,, városnevekből álló osztályok. A japán flottában a páncélhajók japán tartományok és hegyek neveit (pl. „Hekoruku“), * cirkálók folyóneve- ket viselnek (pl. „íshikari“); a nagy rombolókat meteorológiai jelenségek költői kifejezésével jelölik (pl. „Arashi* == szélvihar), a kis rombolókat fákról, virágokról és gyümölcsökről (pl. „Barayabu“ = a róisaöokor), a torpedó- hajókat madarakról (pl. „Washi" -= a* ess) nevezik el, végül a repSlőgépanyahajék sárkányokról és egyéb mesebeli szörnyekről kapják neveiket (pl. „Agaki“). i
