Zalamegyei Ujság, 1944. október-novemberr (27. évfolyam, 223-252. szám)

1944-10-15 / 234. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. október 14. elsőrendű gyógyfürdőddé, a »szívbetegek Mek­ka« -jává lett. A források a Gyógytéren 4—5 méter mé­lyen fekvő mészsziklából fakadnak. A víz 3.43 gramm szilárd alkatrészt tartalmaz literen- Ivint. főleg Nátrium sulfuricumot, Caliciumot és Lithúunot. Legfőbb értéke azonban — mint ezt a négyszöget körülzáró oszlopos, nyitott ivcesarnokban kifüggesztett táblázaton olvas­hatjuk —, bő kötött és szabad szénsavtartalma. A \ ízben gyöngyöző gázbuborékok és a víz savam kas íze a szódavízhez teszi .hasonlóvá. Innen van az, hogy a füredi és környékbeli falusi őslakosság röviden »Savanyúvíz« névvel illeti az egész fürdőtelepet. Ők mondják, hogy a források' szénsavtartalma, azaz az íze, vala­mikor erősebb volt, de a gyakori fúrások' már meggyengítették. V forrás vizét ivókúra formájában is hasz­nálják különféle gyomor-, vese-, bél- és máj- betegségek gyógyítására. Nyáron lányok ke­zdték kútjának kerekét és egy pohárral 4 fillérért, I litert pedig 10 fillérért adtak. Forgalmasabb napokon hektóliter számra fo­gyott a jóízű víz. Természetesen nem min­denki gyógyítás céljából itta. Most lezárták kerekét s csak egy kis csövön folyik, de állandóan, hogy bárki szabadon élvezhesse jó­tékony hatását. A víz igazi gyógyító erejét azonban für­dés alkalmával fejti ki a betegre. Szív- és vérkeringés! bántalmak gyógyításánál elsősor­ban. de számos ideg-, vese-, anyagcsere- és női megbetegedések eseteinél elismert ered- * mennyel használ ják a szénsavas fürdőket. A múlt század 60-as éveiben, a fürdők rend­szeres bevezetésének kezdetén, évente kiszol­gáltatott 500 fürdő ma már a 45—50.000 körül jár. Y olt idő, amikor a forrás vize kiapadt, annyira igénybevette az erős forgalom. Egyj ideig szüneteltetni kellett a fürdéseket. ATi- bor-fürdő alkalmazottai csak orvosi rende­letre eresztik kádba a szénsavas vizet, amely­nek apró buborékai kellemes, -csiklandós bi- j zsergést okozva, tapadnak a fürdőző testéhez, j A szappan nem habzik vizében. A benne tar­tózkodás idejét és a fürdők számát is az or­vosok írják elő, akiknek utasításaik betartása és a víz gyógyító hatása eredményezte a No- bel-díjas Tagore meggyógyulását is 1926-ban, aki annak emlékére egy kis hársfát ültetett a parkban. Azóta sok kis hála--f ácska gyökere­zett a meggyógyultak szívében és reméljük, Fü red még nagyon sokáig a magyarok egyik5 ! legértékesebb gyógyhelye lesz. g Válogatott |csemegeszőlőt, \z ö l d s é gf é l é t, vegyen és egyen Nagy Gábor Ivitaminiizletében I \Kazinczy-tér, ahol mindenfajta gyümölcs \ kapható. | — Felhívás. Csanád, Arad és Torontói ideiglenesen egyesített vármegyék elmenekült vármegyei, községi és számvevőségi tisztvi­selői és alkalmazottai azonnal jelentsék jelen­legi, vagy később megváltozó lakhelyüket az egyesített vármegye alispánjának,, Tiszaföldvár (Szolnok megye, tiszai alsójárás). Hírek mindenfelől Mező-túron Zsidai István gazdálkodó jó- 1 barátjával, Cserép Péterrel kártyázott. Zsidai j veszített a játékban és azzal gyanúsította meg i Cserép Pétert, hogy hamisan játszik. Erre Cserép arculütötte Zsidait és letökfilkózta. Zsi­dai elszaladt Cserép lakására, ellopta a re- j voIverét és kétszer egymásután rálőtt Cserépre, , a lövések azonban nem találtak. Zsidait ötévi | és kéthavi fegyházra ítélték. Budapesten Janiseb Géza segédmunkás az utcán megszólított egy kisfiút, akinek karján óra volt. Rövid gondolkozás után a kisfiú kar­járól erőszakkal levette az órát és futásnak eredt. A gyerek kiabálására elfogták Janischt, aki a bíróság elé került. Tagadni akart, de a kilencéves kis károsult terhelőén vallott^ mire Janiseb is beismerte tettét. .Jogerősen hathavi börtönre ítélték. Székesfehérváron Shvoy Fajos megyés­püspök palotáját és valamennyi egyházi köz­épületet felajánlotta a bomb akár osultakkiak' és a menekülteknek. Székesfehérváron egy városszéli bunker- Íren lakott Pataki Mihály volt kubikos és onnan rándult be a városba kerékpárIopásókra. Rö­vid idő alatt 14 kerékpárt lopott. A törv ény­szék 3 évi és 1 havi szigorított dologházra ítélte Patakit. Pataki az ítéletben megnyu­godott. Miskolcon az egyik háziasszony mintegy! 1500 pengő értékű fehérneműt adott ki mo­sásra egv mosónőnek. A mosónő ki is mosta a fehérneműket, de nem adta vissza tulajdo­nosának, hanem Budapestre vitte és eladta. Az eljárás megindult a ‘mosónő ellen. Orosházán az utóbbi időben állandó volt a panasz, hogy sok a részeg ember. A ható­ságok megtiltották, hogy vendéglőkben ittas emberekét szolgáljanak ki. — o — Aa üzlet, az Ipar és a mai keresBeHielflSl He? lelke a hirdetés. Hirdesse minden el' adni-, vmgy vermivatáját a Zalamegyei D|- algtaitt« Minders szó 8 fillér. A vastag befő ftopUgi izlmlia A »Gim a kiadóban« feladott hirdeti■ sek kezelés! díja 50 fillér. Jó házból való fiút tanulónak felveszi Skriba Zoltán kereskedő, Batthyányi-u. 25. Fényképfelvételeket kedden, péntekien és vasárnap eszközlök. Bendly fényképész. Egy menekült család venne használt tűz­helyet. Bertalan, Rákóczi-u. 21. Nagyon megbízható, mindenhez értő, idő­sebb nő elmegy kévés fizetéssel vidékre is. Cím a kiadóban. Gyorsfényképek igazolványra egy órán be­lül elkészülnek Antal fényképésznél, Bíró M.- utca 4. Eladó 2 darab 500 légköbméteres samott- kályha. Érdeklődni Munkácsy-utca 2. Nagvobbmennyiscgű kukoricaszár eladó Szalay és Dankovics-cégnél, ürményi-u. Eladó egy príma városi bunda, vöröi- r« kával bélelve és fóka gallérral. Cím a kiadó­ban. Trágya eladó. Bethlen-utca 11. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Politikai napilap A kiadásért felel: SZAKÁL FERENC Készült a Zrínyi Nyomdaipar Rt. gépei« Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Nyomdahérlé GAÁL ISTVÁN I A birtok megmarad (ISbeszélcs.) Irta: Kocsis Lásatól 12. Rákönyököltünk az asztalra, fejünk egy- j másé mellett. Az n huncut tincs megint ki- ! vált a többi közül. Csakhogy most az én j arcomat csiklandozta. Na, most mindjárt meg- i csókolom l De milyen helyesen tud ráfújni a kis fürtre! S ahogy a íürtöcske az én orro­mat csiklandozta meg és fintort csináltam: nagyon nevetett. Az arcommal lassan, észre­vétlenül hajoltam feléje. Amikor éreztem az arca melegségét, Margit, mint a villám, föl­ugrott. Megbökkenve néztem rá, de csak mo­solygott. Igazította a száját, valamit mondani akart, de az ajtó felé mutatott. Könnyű lép­tek hallatszottak. Bejött a tündér: a szőke, gyászruhás. — Hogy mulatnak? — Köszönjük, jól — lelete Margit —.. Pétert nagyon érdeklik a ruhák. — Örülök neki — mondta Sziget by né, úgy látom, magából kiváló férj lesz. Margit piros lett. Látszott róla, hogy mási* akarja terelni a beszédet: — Éppen most mondja szegény Pétiké, hogv a tavalyi helyére nem mehet, máshol pedig még nem kapott lakást. Az úrnő elgondolkozott: — Várjon csak! Talán tudok segíteni. — Hát, ha tudna nagyságosasszony... na­gyon megköszönném... — Csak az a kérdés — felelte —, hogy magának megfelel-e? Tudniillik, mióta az uram meghalt, a gazdaságban nem megy ren­desen a munka. Nincs ellenőrzés. Fia maga megtenné, ha lenne annyi ideje, hogy néha rájuk pillantana, akkor én ezt lakással hono­rálnám. De csak akkor kérem ezt, hogyha nem hátráltatnám a tanulásban. Gondol ja meg és akkor szóljon. Nem kellett meggondolni, örültem, hogy lakást kaptam A földszinten egcsz lakosztályt kaptam, egy hálót és egy dolgozót, bú torozot­tat. Kell-e más egy diáknak? A mellett föl­csaptam ispánnak, vagy intézőnek, vagy nem tudom minek. Tanulni a parkba jártam, s amikor időm engedte, lóháton összejártam a birtokot. A cselédség tekintetes úrnak szólí­tott. Nem kellett nekem Németh Lajos, nem kellettek az esti séták. Elégedett voltam és úr voltam. Hisz minden férfi önállóságra tö­rekszik. Én már az érettségi előtt is önálló­nak éreztem magamat. Még egy dolog volt, ami fűszerezte életemet: Margit levelei. Havonta rendesen megjöttek. Olyankor lóra ültem és ki a határba! Az öreggazda a patak partján egy helyes, regényes kunyhót csinált nekem, ott szoktam olvasgatni a le­veleket. Álomvilág volt ez, olyan voltam, mint egy mesehős. Tavasz vége felé történt: kilovagoltam. A vetéseket néztem végig. Utána betértem a kunyhóba. Friss levél jött Margittól, azt ol- vasgatttam. Az ajtón keresztül láttam, hogy, Szigethyné botorkál felém. Eléje mentem. —■ Mi újság? — kérdezte. — Tessék szétnézni! Gyönyörű az egész határ. — Most még gyönyörű — felelte —-, de nem tudom, meddig lesz az. S bánatosan hajtotta le szép szőke fejét. — Nem értem! — mondtam ijedten- — Talán nem tudok megfelelni a munkámnak? — Sőt! De ami nem a miénk, az nem olyan gyönyörű. — Nem értem. Tessék megmagyarázni. Fölemelte a fejét: — Szeret maga kártyázni? — Nem ... mondtam csodálkozva. — Ismerte az uramat? — Nem. — Idát ő mindig kártyázott. — Értem. Adósság. — Az — felelte. — Mekkora összeg? — Nagy. ■v Mégishat? — Igen nagy. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents