Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-07-24 / 165. szám

1944. jdííats 24. ZAJL4MEGVE4 ÚJSÁG 3,

<3Sapi Sírni

— •—_

Holnap, júíius 25., KEDD, a katolikus ; iilaptár szerint Jakab ap. napja fesz.

Ügyeletes gyógyszertár: Mándi (Széchenyi- >

•tér).-------« —

— Hetven éve szenteltek pappá Kroller \ bencés apátot- Július 30-án lesz hetven esztendeje, htogy Kroller .Miksa zalavári bencés ■apátot áldozópappá szentelték. A jubiláns nemcsak rendjének, hanem az egész magyarországi papságnak is nesztora: 1849 április 14-én született Pécsett. A jubiláns hosszú ideig, mint latin-görög tanár működött rendjének gimnáziumaiban, majd pannonhalmi főmonostori perjel lett és mint ilyennek, közvetlen fel- ügyelete alatt állott növendék korában Magyar- ország mostani bíboros hercegprímása, Serédi Jusztinján. Kroller Miksa 1903 óta tölti be a zalavári apáti tisztet és ott is kiváló érdé- | meldet szerzett, amelyeknek elismeréséül Zala j vármegye örökös törvényhatósági bizottsági tagjává választották.

— Mindsziesnty József püspök Könnenden.

Mindszeiity József veszprémi megyéspuspök az elmúlt hét csütörtökjén rövid tartózkodásra Körmendre érkezett, ahol meglátogatta Batthyány Stratímann László herceget. A püspök innen Szentgotthárdra ment. ahol a cisztercita -rund h ázat látogatni meg.

— Az Actio Gaíhoiiea 142. számú filmkritikája. »Két Bajtliay«. Magyarok harca ma- magyar földön a magyar földért. Fölemelő, szép filmalkotás. — »Szerelmes szívek.« Hat kis romantikus történet a szerelemről kellemes zenével és üde légkörben. —- »Cserebere.« Az ál lásta lámáig körül bonyolódó film- bohózat a helyzetkomikumok tömkelegével. — »Őrségváltás.« Nemes célzatú darab, ki fogás - tálán történettel és megoldással, részleteiben az erkölcsi finomságokig fölemelkedve.

— Egységes szervezetbe tömörítik az ipari munkásságot. A hivatalos lap vasárnapi száma közli az ipari munkásság egységes szervezetije v aló tömörítéséről szóló rendeletet. Az új szerv oíme: »Magyar Ipari Munkások Országos Szövetsége« . A szervezetnek minden ipari alkalmazott tagja, akár szellemi, akár fizikai munkát végez. A szervezet politikai jelleggel néni bír, de a tagok politikai jogait nem kívánják befolyásolni. Az egyes helységekben alakult egyesületnek automatikusan tagja minden ipari alkalmazott.

j

— Nyári szabadegyebemét rendeznek \ Nagykanizsán. Mint ismeretes, Nagykanizsán j a Tűnd Bajtársi Szövetség nagykanizsa; törzse j dr. Horváth Ferenc kereskedelmi iskolai ifca- i ciár vezetésével megkezdte működését. Mint I értesülünk, a Turul Bajtársi Szövetség Nagy- I kámzsán nyári szabadegyebem megrendezésén ] fáradozik, amelyet az Iparoskor emeleti ter- j méhen szándékoznak megtartani. Előadóként jj szándékoznak meghívni vitéz dr. Kolosváry- f Borcsa Mihály államtitkárt, vitéz Endre László j államtitkárt, Oláh Györgyöt és Bosnyák Zol- | tant. Az előadások díjtalanok lesznek, bárki i mégha liga thatja azokat.

* — Légiveszély vagy zavarórepül és alatt j nyitva kell tartani az üzJeteket. A rossz példa ! ragadós. Egyik kereskedő megkezdte, a má- } sik pedig folytatja, hogy a vlégiveszély, vágyj j zavarórepülés után bezárja üzletét. Az ille- 1 tékes hatóság felszólítja a kereskedőket, ü-zle- ! tűket vcsak a légiriadó jelzése után csukhat- j ják le és tarthat] ák zárva a riadó tartama alatt. ] A légiriadót feloldó szirénajelzés után azonnal j ki kell nyítniok üzleteiket.

— Felvétel a műszaki egyetemre. A Mű- I egyetemre az új tanévre való felvételt az il- j letékes dékáni hivatalban augusztus hó 25-ig j kell kérvényezni a rendelkezésre bocsátott ür- • lapon.

— Teatvár! N* feledben: meg a b<ntnb»~ \ káro9HM»l«rál! H«rad be aflamáayadbi m «**:•• •' kefztfeégbc!

zsidó

RENDELET

ingóságok értékesítéséről

és a lezárt zsidó üzletek alkalmazottainak fizetéséről

Budapest, július 23.

A zsidó vagyonjogi kérdések rendezése Szempontjából újabb jelentős lépés a Budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent 2650—1944. M. E. számú rendjelet. Ez a rendelet ugyanis meghízza a zsidó vagyonok kormánybiztosát azzal, hogy a zsidó vagyonnal kapcsolatos fontosabb és sürgős kérdéseket megoldja. A kormánybiztosnak mindenekelőtt az lesz a feladata, hogy az elrejtett és he nem jelentett zsidó vagyonokat felkutassa s azokat a nemzet javára biztosítsa. Gondoskodni keli továbbá a zsidó vagyonok megőrzéséről is mindaddig, amíg azok hasznosítására sor kerül. Az értékesítés bizonyos kö- rölmények fennforgása esetén a már most kiadott rendelet alapján is történhetik. A rendelet ugyanis felhatalmazza a kormánybiztost, hogy olyan esetekben, amikor azt a termelés folyamatossága, vagy' a közellátás zavartalan biztosítása, a valóban indokolt szükségletek kielégítése megköveteli, a zár alá vett üzletek árukészletét, az üzleti berendezést, de egyéb zsidó ingóságokat is értékesíthessen.

A rendelet ajándékozásokat természetszerűleg nem tesz lehetővé. A vagyontárgyak biztosítása a hatóságilag megállapított forgalmi értéken készpénzfizetés ellenében történik »% a kormánybiztos csak kivételes esetekben állapíthat meg más fizetési feltételeket. A rendelet ezzel módot kíván nyújtani ahhoz, hogy ahol méltánylást érdemlő körülinél vek fennforogni látszanak, a készpénzfizetés merev alkalmazása az értékesítéssel kapcsolatos közérdekű szempontok érvénye'sülését ne gátolhassa.

Ugy anakkor a rendelet gondoskodni, kíván azokról az alkalmazottakról, akik lezárt zsidó üzletekből kilépnek. Ezek szolgálati viszonya 1944. július 31-ével fezűnik meg és ilyen alapon kell járandóságaikat is kiszámítani. Ezzel szemben a rendelet megkívánja, hogy az alkalmazott a felmondási idő alatt, július 31. után is rendelkezésére álljon az üzleti vagyontárgyak értékesítését végző hatóságnak. Különösen fontos a rendeletnek az a rendelkezése, amelyben a kormánybiztost a honvédelmi szolgálatot teljesített kilépett alkalmazott hozzátartozóinak járó tartási hozzájáruló» fizetésére kötelezi.

Szabályozza még a rendelet a lezárt zsidó üzletek bérleti viszonyát is. Az üzlethelyiség tulajdonosa ugyan nem élhet felmondással, de az illetékes pénzügy i igazgatóság általában 30 napos felmondással megszüntetheti a lezárt üzlet bérletét,, sőt a bérleti viszonya felmondás nélkül is megszűnik, ha az üzlethelyiség kiürült. 1

Végül kimondja a rendelet, hogy a lezárt zsidó üzletre vonatkozó iparigazolványokat, engedélyeket azonnal be kell szolgáltatni. (MIT.)

Szókimondó, független, friss és színes, katolikus újság

amely mindennap részletesen és budapesti napilap#kat 12 órával megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekkel azonnal rendelje megl Ára havi 3*43 P

Négyszeresére emelik az öregségi és rokkantsági járadékot

Vitéz darusa Andor be 1 ügyminiszter szombaton sajtótájékoztatót adott, amelyben hangoztatta, hogy a magyar társadalombiztosítás intézetei több vonatkozásban alatta állottak annak a színvonalnak, amelyet a kormány 'a hatalom átvétele után szociálpolitikai célkitűzéseiben elérni kívánt.

Az érdekeltek sérelmezték az öregségi biztosítás korhatárának magasságát. .Az 1928: XL. te. ugyanis az öregségi biztosítás korhatárát 65 évben állapította meg. A kormány belátta a panasz jogosultságát s úgy rendelkezett, hogy a korhatár általában a 60. év legyen, bányanyugbér biztosításában bizonyos esetekben az 55. életév elérése is jogosultságot jelent a szolgáltatásokra.

Egyr másik panasz volt a szolgáltatások alacsonysága. Az említett törvénycikk szerint az öregségi és rokkantsági járadék két részből: évi 120 pengős járadéktörzsből és fokozódó járadékrészből áii. A kormány az eredetileg előirányzott összeget évi 480 pengőre kívánja emelni, ami havi 40 pengős járadék- alapösszeget jelent. Ehhez járulna még a fokozódó járadékrész, mintegy havi 20 pengővel.

Eddig a háztartási alkalmazottak csak betegségbiztosítást élveztek. A kormány július hó 1 -vei már be is vezette a háztartási alkalmazottak kötelező öregségi és rokkantsági biztosítását. Az új elrendezés szerbit egy-egy háztartási alkalmazott tíz évi biztosítási viszony után havi 52 pengős, húszévi biztosítási viszony után havi 64 pengős, harmincévi biztosítási viszony után havi 75 pengős, negy ven- évi biztosítási viszony után pedig havi 87 pengős öregségi, illetőleg rokkantsági járadékot kaphatna, feltéve, hogy a biztosítási viszony sza kada t lamiul fenn ál 1 ott.

A bányászok régi panaszát orvosolja a belügyi kormányzat azzal, hogy foglalkozási betegségek körébe felveszi a szilikózis nevű megbetegedést.

A munkabérek és az árszínvonal eltolódása, valamint az ipari foglalkoztatás mértékének megnövekedése különösen az OTI-nat és a bányatárspénztáraknál a készpénzszolgáltatásokat jelentékeny mértékben emelte. Az így előállt nehéz helyzetet a kormány úgy ol-