Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-22 / 164. szám
ZALÁJUK YKi ÚJSÁG f)44. jjúlius 22. éget és minden eszközzel előmozdítani a ba- ■©m fi ten vész test. , Szükséges, hogy a közönség is a tenyészik, baromfitartók is, mindent elkövessenek i baromfitenyésztés fellendítése érdekében, nemzeti érdek, de meg háborús érdek, hogy .Ilinél több baromfival rendelkezzen az ország' és minél többet tudjunk a piacra dobni, közélelmezésünke t megy avítani, tökciete sí ten i. Hogy mindezt megtehessük, szükséges, hogy ismerjük a baromfitenyésztés terén most fennálló nehézségeket, bajokat, hogy azok ellen kellőképpen védekezni tudjunk, ameny- nyíre azt a inai viszonyok megengedik. Amint bevezetőmben említettem, evek óta figyelhetjük meg. hogy baromfiállományunkban nagy a hullékonyság, nagy a fejetlenség, az ellenál ló képesség hiánya, ami szerintem a háborús táplálkozásra, takarmányozásra vezethető vissza. Évek óta figyelem a barom fite - nésztést, magam is tenyésztő lévén, engem is közelebbről érdekelnek a dolgok és c téren szerzett tapasztalataimat akarom közreadni. Évekkel ezelőtt, nem lévén még keltető- gépem. hozattam keltetőállomásokról naposcsibéket és azokat az előírások szerint tartottam, gondoztam, ápoltam, mint szakember, aki a baromfitenyésztést az akadémián elő is adtam, mint tantárgyat, de meg ismerem az irodalmat is, úgy a hazait, mint a külföldit. Kétízben is előfordult, hogy keltetőállomásról hozattam 50—50 darab napos csibét, amelyek már elpilledte^ érkeztek meg, lehet, hogy az úttól, de. inkább a bennük lappangó betegségtől. Ez al nagy fokú gyengeség azt eredményezte mindjárt kezdetnek, hogy a Ids állatok nem ettek semmit. Napok maxivá egyik, másikon már ésjdelni lehetett a fehérhasmenést, amely rövidesen végzett az állománnyal és az egész elpusztult. Alapos fertőtlenítés után újra hozattam anyagot, az bár nem volt fehér hasmenése?, mégis igen gyenge volt és az 50-ből alig maradt meg egynéhány, tenyészállatról sző sem lehetett. Ezt követőíeg egy másik telepről hozattam napos csibéket, ugyancsak 50 darabot, magyar parlagit, amely tudvalévő a legerősebb, edzettebb, ellenálóbb, igen jó minőségű, zamatos húsa van. Ezek már erősebbek voltak, de voltak közöttük gyengébbek is, amelyeket különválasztottam, külön etettem. Ebből az 50- ből végre megmaradt 28 darab, ezek aztán szépen fejlődtek, teljesen a szabadban hagyva, a gyümölcsösben, ahol bogarászhattak, zöldet ehettek, amennyit csak akartak. Látva a napos csibékkel való nehézségeket, amelyekhez a szállítási nehézségek is csatlakoztak, elhatároztam á (keltetőgéppel való tenyésztést. Keltető telepről hozattam a tojásokat. Azonban itt is tapasztalnom kellett a háborús gazdálkodás hatását, amennyiben a legtöbb tojásban kifejlődött a kis csibe, gyenge, satnya állatok, amelyeknek nem volt erejük a tojáshéjat feltörni és kibújni, így a legtöbbje belefulladt tojásba. Az első ilyen kísérletnél a 60 darabból csak 24 fejlődött ki a tojásban, a többi megindult, de fejlődése megállóit, igen sok tojás záp volt. Ezt közöltem a teleppel is. Egy másik keltetésnél is ugyanezek a jelenségek, a nagyneliezen felnevelt kiscsibék is erőtlen, gyenge, satnyák voltak, nem tenyészóvóhely-falragasz és ima kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben anyaginak valók. Egy pár volt csak erősebb, amiket lel lehetett használni. Ezekre* egy jó kakast alkalmaztam, bár ekkörül is (ba jok voltak. A legnevesebb tenyészetek egyikéből hozattam kakast és két jércét, (törzskönyvezett állatokat, de bizony a kakas imán cicerézett, hamarosan ki kellett cserélni, a jércék sem párosodtak, nem tojtak. Egy tíílfínomított törzs vólt, tenyésztésre nem alkalmas. Az újabban alkalmazott kakas után aztán jó ivadékok keletkeztek. Ez évben csak saját nev elésű állatokat állítottam be idegen kakassal, a fogam- zási eredmény jó volt, azonban a csirkék itt is gyengék voltak, nem hullottak, hanem a keléskor segíteni kellett, nem volt elég erejük a héjat feltörni. A továbbiak folyamán kellett látnom, hogy igen nehezen tollasodtak. Amit. annak tulajdonítok, hogy nincs módunkban olajos magvakat etetni. Ezt azzal kívántam pótolni, hogy naponta többször kaptak krumplit (főtt), húslisztet és zöldet, főleg retek levelet, hagymát stb., amit igen szívesen fogyasztottak. Különösen kacsáimnál váltott ki jó hatást, amelyeknél igen szép fejlődés mutatkozott, holott azoknál is kezdetben előfordult, hogy nem tudták csőrükkel a héjat felbontani, ott is sok, belefulladt. Eleinte arra gondoltam, mindezeket látva, hogy talán a gép működésében v an hiba, annak tulajdonítható az, hogy a kelés nem a legjobb. Kísérletképpen ugyanazon az időben ültettem kotlóst is, csibéket, kacsákat keltetni, az eredmény ugyanaz a kelést illetőleg, a fejlődést illetőleg az anya által vezetett egyediek jobban fejlődnek, bár tollásodásuk itt sem a legjobb. A gépben keltetett csibéknél js mindjárt az első naptól fogva alkalmaztam a keveréket, vagyis a zöld eleséget, darát, húslisztet, ennek dacára a tollasodás igen nehezen indult. KözBélyegzőt (Zalaegerszegen a (Méatolttai rendelje» Bárhol hirdetett szép i rodalmi könyv kmphmté és rendelhető ben répaföldemen egyeztettem a répát és így a kiegyezett répákat reszelve, darálva, húsliszttel keverve adtam, amit ugyancsak a kacsák ettek előszeretettel. A kacsák megfelelő táplálása is igen fontos, mert az idei kacsák között sok az angol- kóros. Ez nem elszórt jelenség. Több helyen láttam* kacsákat, melyeknél a kezdő angolkór jelei észlelhetők. Éppen azért nagyon fontos, hogy úgy a baromfiaknak, mint kacsáknak, megfelelő mennyiségű szénsavas meszel, Futort, állandóan adjiuik az eleségbe keverv e, hogy ezáltal is elősegítsük fejlődésüket, erősítsük szervezetüket. Amennyire jó és nagyon fontos háború közepette a húsliszt, vérliszt adagolása, annyira v igyázni kell a jércéknél ennek adagolásával (a 3—4. hónap után, mikor is 25 százalékról csökkentsük 15 százalékra a búsliszt, vérliszt adagját, mert különben a jércék korán kezdenek tojni, de kis tojásokat, azonfelül fejlődésük megáll, így sem a tojások, sem a jércék tenyésztésre nem használhatók, azonfelül az állatok elvesztik ellenálló képességüket. Ha mostanában, július második felében, rendelkezünk kotlóssal, úgy az ültessük meg feltétlen, így augusztusban kapunk kiscsibéket, amelyeket a tarlókra hajthatunk ki és edzettebben, jobban nevelh'etünk fel, kisebb költséggel, mert igen sok rovart találnak. Fektessünk súlyt a kétasszonynapi csibékre is, ezek a »tarló« csibék a legjobbak, ezeket könnyen nevelhetjük fel és könnyebben értékesíthetjük, mert ezeket tény észanyagnak úgysem tartjuk meg. Ezek volnának azok a dolgok, amelyek a mai nehéz viszonyok között figyelmet érdemelnek az eredményesebb baromfitenyésztés érdekében. Dr. K—c. Ka szap kilenced,I K aszap Újság ésl Légó. ima kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben AUTÓBUSZ MENETREND.. Érvényes 1944. június 5-től Za i ae ger szeg—Kész thely. 14-45i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é." ‘MO-35 15*17 é. Bak Hangya szövetkezet f. 16.03 15*20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 45 15*45 é. Zalaszentmiháíy—Pacsa p. u. i. 929 17-35 é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1745 é. Keszthely pályaudvar i. 7T0 17-25* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. *1705 18*07 é. Bak Hangya szövetkezet i. 16*33 8*25 i. Bak Hangya szövetkezet é. 16*30 8-55 é. Zalaszentmiháíy—Pacsa pu, . i. 1605 A 10*40 é. Keszthely Hungária szálló i 14*15 10*50 é. Keszthely pu. í. 14 — Bak—Nova. 8-30** t. Bak pályaudvar t **—* — 8*15 i. Bak Hangya szövetkezet é. 10 — 9-10 t Nova i. 920 15*25** i Sak pályaudvar é **18-15 15*30 i. Bak Hangya szövetkezet i. 1805 16*10 * Nova i. 17 25 Zalaegerszeg—Ráuokszentgyörgy 17-35* i. Zalaegerszeg Széchenyi-íér é. *10 36 18 07 L Bak Hangya szövetkezet é. 700 18*19 é. Söjíör Búza-vendéglő i. 6 42 19*40 é. Bánokszentgyörgy • i. 5*50 *) Csak hétfőn, szerdán és pénteken közlekedik. **) Csak kedden, csütörtökön és szombaton közlekedik. *** Szerdán nem közlekedik. Az autóbuszközlekedés vasár- és ünnepnap minden viszonylatban szünetel. Az üzlets az ipar és a mai kereskedelmi élet lelke & hirdetés. Hirdesse minden eladni-, vagy, vennivaléját & Zalamegyei Uf- ságban. I Minden szó 8 fillér. Á vastag betű duplán számít. A »Cím a kiadóban« feladott hirdetések kezelési díja 50 fillér. ; Eladó egv fehér steppelt luxuskivitelű., | csodaszép, mély gyermekkocsi Zalaegerszegen* j Wlassits-utca 21. Egy jókarban lévő szénaprés eladó. Cím a kiadóban. Vennék használt irodai íróasztalt. Címeket « kiadóba kérek. Búzaszalmát adnánk istállótrágya ellenében. Cím a kiadóban. Szép modern konyhabútor eladó. Uj-utca Vennék asztalt és ágyat betéttel. Cím a * I | kiadóban. Hulló almát a legmagasabb napi áron ; vásárolok, Nagy Gáabor gyümölcskereskedő, \ Bazita. Érdeklődni lehet Zalaegerszeg, Kossuth I Lajos-utca 55 szám alatt. Telefon 471.
