Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-22 / 164. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1344. július 22. & ZALA! GA1D&ÍL£T A Gazdasági Egyesület, a Zalantegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalait egy ei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgatója : j : lx. Legkevésbbé a tejtermelő gazdának', aki lezt az OMTK-t életrekeltette. Nézzük meg, ha természetes feladatának nem tudott megfelelni, talán tett valamit olyan tekintetben, ami a tudományos kutatások terére tartozik, például a tejgazdaság módszereinek fejlesztése, vágj- a tejipar számtalan kérdéseinek — ezek között nem egy létfontosságú is van még ma is — előbbrevitele terén. Sajnos, a leggondosabb kutatás után nem tudtunk kimutatni ilyen tevékenységet az OMTK részéről. Pedig egy ilyen országos szervnek az efféle feladatok ellátásában vezető szerepű kellett volna játszani a maga jól felfogott, üzleti érdekében is. Ha ilyen vonatkozásban a kis finn nemzet Helsinki Valió Laboratórióját vesz- szük összehasonlításképp, akkor rettentő szégyenérzettel kell elhúzódnunk, valami jól el- dju gott helyre, igaz, hogy az említett finn szövetkezeti tejközpontot az alapító tejtermelő gazdatársadalom irányítja. Egyszer, évekkel ezelőtt, egy dán tejszövetkezeti szakemberrel beszélgettem a nálunk uralkodó tejszövetkezeti rendszerről. Meghallgatott, aztán hirtelen azt mondta: »Mondja, kérem, hogy engedhetik meg, hogy a maguk tej szövetkezeti pénztárcájában állandóan más kotorásszon? Hova fognak így jutni?« Neki igaza lett. Eljutottunk a zűrzavar kellős közepébe. Ez az idő az 1926—30-as években következett be. Ekkor valóban megérkezett a legrosszabb, ami a tejtermelő gazdatársadalmat érhette, a 4 és 6 filléres tejárakban kifejeződő lejtőn való lecsúszás. Kinek kellett volna ezt megakadályozni? Hol volt ekkor az OMTK; az országos szerv? Hogyan állott ez a szerv a feladata magaslatán, ha mégis bekövetkezett tejgazdaságunk másodszori tönk szélére jutása? Vezetőik voltak hibásak, vagy helytelen irányítást kaptak? Ma már kevesen emlékeznek vissza, mit jelentett a 4—6 filléres tejár. Pedig ezt nem szabad elfelejtenünk. Ez az időszakiéit a magyar tejgazdaság, különösképpen pedig a szövetkezeti leg megszervezett termelő legdurvább módon való félreállítása, kiállítása a gazdasági életből. Itt már az a kötelességünk és jogunk is kérdésessé vált, hogy termelhet-e egyáltalán. ügy is (eladhattuk volna kérdésünket létezhetünk-e. Termelésünk vételére való kínálása, már nem kereskedelmi ügylet volt, hanem \ ezeklés ilyenképpeni* merészségünkért. Ökölbeszorult kézzel jutott eszünkbe a tej- szövetkezetek alapszabályának első mondata: »tagjai gazdálkodásának előmozdítása«, majd »a tagok anyagi helyzetének előmozdítása«. Három évtizedes küszködésünk áldozatboza- italának jutalmaként jelentkezett a 4—6 filléres tejár? Ki felelős ezért? Egy emberként szerettük volna kiáltani: elégi Ekkor vettük ©sak igazán észre, hogy régen házon belül ismét az ellenség. Ide fejlesztette tévéivé:, égét a tejIeldolgozó ipar. Adja a tótnak szállá: módján. tg <> ' nehéz idők voltak ezek, válságos, ( '■ 4 idők. SÓI yos gazdasági k'övétkei lett meggyőződnünk arról, 1> -szövetkezeti mozgalom, alig négy évtizedes működés után, ismét összeomlott. Ez időszak alatt ez a második felszámolás volt. Mindez nem történhetett volna meg, ha a tejszö,vetk?ezetek szervezett formában, alapszabályaikban meghatározott minden üzleti lehetőséget kihasználhattak volna. Tehát nemcsak termelni, hanem ennek további lépését, a feldolgozást is maguk tehették volna. Ennek igazi akadálya volt a tej szövetkezetek erejét kezdetben megtörő kon kurrens magányáltalatok — a tejfeldolgozó ipar — kíméletlen gazdasági harca, a hatósági támogatás névleges volta, továbbá az, hogy a termelő gazdát kiűzték dolgai intézéséből. Nemcsak szomorú tapasztalatok szerzésére volt elég ez a pár évtized, hanem módszeres eljárás is az anyagi áldozatokat megkívánó tejszövetkezeti szervezés alanyának a te j termelő gazdának elidegenítésére a /gazdasági életben való tevékenykedéstől. I g\ igyekeztek feltüntetni a dolgot, mintha a tejfeldolgozóipar a legkockázatosabb foglalkozások közé tartozna, vagy elérhetetlen vágyálom lenne szakszempontból a termelő gazda részére. Azt igyekeztek elfelejtetni, hogy az első kapavágást a tejfeldolgozó ipar megteremtésére a tejtermelő gazda, a tejszövetkezetek tették és fejlesztették, biztos zálognak gazdasági megerősödésük érdekében. Ügylátszik azonban, hogy éppen ez a gazdasági megerősödése a tejtermelő gazdának nem volt kívánatos. Pedig mennyi bajt, lehetett volna elkerülni országos viszonylatban, ha az a vagyonszerzési lehetőség, amit a feldolgozás nyújt í megmaradt volna a kezdeményező gazda ke- j zében. Ugyan kinek ártott volna, ha az így ; előállhat« jövedelemtöbblet egyrésze, mondjuk, | arra fordítódott volna, hogy a szövetkezeti í tejtermelő a technika és közegészségügy mai ■ állásának megfelelően, csempézett, ragyogó, patikaszerű tej csarnokokban építődött volna he. Ahelyett, hogy e téren nem illetékes ma- j gánv állalkozás, családi részv énytársaságok, i. vagy bankok vagyonát gyarapították a tér- I meló gazda kárára és a tejszövetkezetek en- * nek következtében még ma is meg nem felelő, szegényes keretek között, rossz épületekben * működv e kénytelenek eleget tenni annak a ; nJagy feladatnak, amit a mai helyzet tőlük különösképpen megkíván a közellátás szolgá- •: latáhan. Ki felelős azért, hogy a tejszöv etke-1 zetek tekintetében követett helytelen gazda- f sági elgondolások az 1930-hoz közeledő év ekben az eredménytelenség legtetejét tudták előidézni? Hogy lehetett egy ilyen nagy jelentőségű termelési ág mozgalmát, amely olyan szépen, sőt példaadóim indult, ennyire agyontámogatni? Mind olyan kérdések, amelyekre! azok, akik ért annak idején hivatalból irá nyitották, nem tudnának másként és őszintébben megfelelni, minthogy bevallanák, ho illetéktelenül avatkoztak a tejtermelő gazd inak tej sző vetkezeti ügyeibe. Ennek beisme-1 rését természetesen nem kívánhatjuk, csak tud- i juk, hogy mi történt. Nem is maradt bátra más tennivaló, mint az, hogy a termelő gazda elűzze az illetékteleneket portájáról és maga | vegye kezébe sorsának intézését, ennyi megpró-1 báltatás után, kikerülve mindazt, ami a dől- j gok megismétlődését elősegítheti. (Folytatjuk.) Aktuális baromfitenyésztési «/ és tartási tudnivalók Országszerte általános a panasz nemcsak ebben az esztendőben, hanem a legutóbbi években, hogy nagy a hullékonyság a baromfiak között, vannak vidékek, ahol a baromfiállomány egészen kipusztult. Ez indította a földművelési kormányt arra, hogy felhívja a gazdaközönség figyelmét a fokozottabb baromfitenyésztésre, annak előmozdítására minden esz-| közzel, azért szaporítja és szaporította a kü-i lönböző baromfitenyésztési tanfolyamokat, ké-| pezett ki vándortanácsadónőloet, azért fejlesz-) tette a különböző állami akciókat és törekszik mind tökéletesebbé tenni az állami segít-J Nirosan Név törv. védve E R Méregtelen! Permetezőszer a szöllőmoly irtására l°/o os (1 kg 100 l vízben) oldatban. A BUYER £ : R Árzénmentes! E';t«teeríe^iP©, háziállintokpa és sraiéhekre áHiilmallan! Németh József nagykereskedő, Bafap növény védelwai fuzerek j^aegttrweegi-olos&tójai
