Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-22 / 164. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. indus 22. (Az 1. oldal folytatása.) i mein rendelkeztek részletes adatokkal és nemi ; tudták, hogy hogyan és meddig tudja a lkai- S mázni a íklikk szolgálati eszközeit. Ezért szóltak valamennyien rádión Iva ton óikhoz. Valamennyi katonai parancsnokságon megkönnyebbüléssel és örömmel hallgatták a Führer és főparancsnokaik szavait. — • —■ BERLIN. A német lapok beszámolnak a megtorlófegyver fokozódó hatásáról. A szárnyasbombák eddig nem tapasztalt erővel zúdulnak Angliára. Ezt megerősítik a londoni lapok is. A Daily Express megállapítja, bogy London lég- elhárítása szünet nélkül működik. A lapok arról is tudósítanak, hogy a repülőbomba által eltalált lakóházaknál incidensek játszódnak le. A biztosító társaságok rekord üzleteket kötöttek a repülőbomba elleni biztosításra. BERLIN. Az JLnteriní légügyi tudósítójától arról értesülnek, hogy Berlin légvédelmi tüzérsége tegnap, röviddel éjfél után, nagyon erős tüzet nyitott ellenséges zavarógépek ellen. Tegnap a Németország ellen végrehajtott angol támadás alkalmával aj támadók több, mint 60 gépet vesztettek, amelyből több, mint 50 négymotoros bombázó. — • — SZÓFIA. \ Egy szófiai jelentés arról számol be, hogy a bolgár kormány papírtakarékosságból beszüntetett két lapot. A bolgár lapok szintén elítélik a Führer elleni merényletet. LISSZABON. A brit hírszolgálat jelentése szerint Mi- kolajtsik elszánta magát, hogy bármely pillanatban Moszkvába utazzék. Előzőleg lioonevelttel és ChurchilLel tárgyalt. Kíváncsian várják, mi lesz a visszliangja a lengyel miniszterelnök kívánságának. — • — BUKAREST. A Dnyeszter alsó folyásánál, Közép-Ressza- rábiáhan és a moldvai arcvonalon nem történt különösebb harci cselekmény. — e — TOKIÓ. Koiso tábornok és Yoncit tengernagy átnyújtotta á császárnak az új kormány tagjainak névsorát. Koiso a miniszterelnök, Yoncit a tengerészeti miniszter, hadügyminiszter Sun - kijamen és Sigemicu a külügyminiszter. — • — AMSZTERDAM. A londoni rádió szombaton jelentette, hogy a német repülőbombák állandóan támadták Kelet-Angliát és Londont. BERLIN. Á Völkische]- Beobachter két számában is tudósítást közöl a Kelet-Galiciában működő magyar hadseregről. Beszámol Deregi tábornok látogatásáról és fogadtatásáról. — e — BERLIN. A német légierő július 21-én az előzőn lesi hajóhad ellen intézett támadást. Nagyürméretű bombákat dobtak több hullámban az ellenséges hajókra. Gyors német harcigépek szintén jó eredménnyel támadták az ellenséges hajókat. Hirdessen & ZALAMEGYEI ÚJSÁG Bili ; Eredményes —■ gy»rs és biztosi AZ ÉN JÓ „ÉDESANYÁM“ Ma valaki megkérdezné tőlem, mikor szeretett legjobban az Úristen, azt kellene fejelnem: akkor, amikor az Édesanyámat adta nekem. Merthogy én gyermeke lehettem annak az asszonynak, akit, ha festő meg akarna festeni. szobrász meg' akarna mintázni, égi modellt kellene keresnie —. csak Isten különös kegyelme lehet. Közel tíz esztendeje próbálkoztam azzal, hogy méltóan megénekeijem őt. de gyatra próbálkozásoknál többre még nem tellett. Mielőtt ennek az újabb próbálkozásnak nekikezdtem volna: sírtam. Sírtam, ügy, ahogy csak egy nyomorult gy ermek tud sírni, akkor, amikor a legszebb szavakat akarja' elmondani arról, aki neki a legdrágább, de ajkáról eltévedt minden kifejezés, semmitmondó kicsiség lesz minden szó. — De ki is merne vállalkozni arra, hogy lelkének legőrzöttebb rejtekéből kibontsa azt az alakot, akit eszményi hozzáférhetetlenséggel odazárt? S most, hogy köimyeimtők megtisztultam,. mégis megpróbálom legalább az árnyékát megmutatni, ajinak a szent asszonynak, ^akinek én mondhatom a legdrágább szót. ezt a szót: Édesanyám... Ki is volt hát ő? Gyarló, földi szem csak annyit látott: fakóarcú, magas, barna,' parasztáaszony. Fején fekete szövetkendő, testén vásott, de tiszta ruha. — És az Édesanyám nem is akarta, hogy többet lássanak. Mert üvegfínom lelkét, amelyet törékenye testében hordozott, a szerém ség és alázat fátylába takarta. Legszívesebben az ibolyáról mesélt nekem is. Emlékszem, milyen dacos kis némasággal liaUgattam ezeket a szelíd meséket, mert a Csanád Vezért jobban szerettem. De az Édesany ám ilyenkor megfogta a kezemet, magához húzott, örökké kócos hajamban megigazította a piros szalagot és a szilaj kiscsikóból bárányt formált. Ezt nem felejtette el álékor sem, mikor nagyon fáradtan tért haza a mezőről, olyan Inagyon fáradtan, hogy annyi ereje maradt csupán, amivel leroskadhatott egy székre. Vagy nem feledte el akkor sem. amikor az éjtsza- kázások kimerítették kopott varrógépe mellett. Mert a ruhácskáinkat mindig maga var- regatta. Éjjel. Azelőtt varrólány volt. Talán azért is maradt gyenge a teste az erős földmunkára. Mikor utolján átölelt berniünket, akkor nyár annyi volt csak a hajlása. mint egyetlen árvalányhaj lengése, amelvet megérint a szél. Mert Édesanyámnak csak a lelke, a hite volt erős. De az erős volt, mint a szikla. Úgy véste lelkűnkbe a/. Isten képét, mint a művész keze a mssterművet a kőszálba. És úgy olvasztotta egybe szívünkéi az Éggel, mint ahogy a tenger és az égbolt egybeolvadnak.. A lelke nem ismert ingadozást, gyengeséget. Pedig elomló volt a jóságtól. Ezt már nemcsak én, n gyerek mondom, hanem mindazok, akik ismerték. Arámiról volt a szíve: csörgő aranyból. fia maga éhesen maradi is. tudott mást táplálni; ha maga kopottan járt is, ránk, a hat fecskefiókára, mindig került szép, zsinóros matrözruba, írj kötény, blúz. Ha az Ő szeme, a melegfényű; szelídbama szeme könnyes volt is, másokat tudott vigasztalni. Ha sápadt, sovány arcába korbáccsal sújtott is az élet, tudott mosolyogni. Ha keze érdes, kérges lett is a munkától, tudott simogatni. Mikor őniaga beteg volt. akkor is virrasztóit. Virrasztóit mindaddig, amíg össze nem csuk lőtt a láztól. Édesanyám nem haragudott soha senkire, önzetlenül tudott szeretni embert, virágot, madarat. fát. y mindent, ami a jó Isten teremtmény e. M í u i k á j á t 1 s ten é rí végezte. Féltveőrzött kincseim között van egy kis notesz. Édesanyám »Szabás-varrás« című könyvecskéje. Az első lapon kis, ceruzával rajzolt kereszt alatt Anyám kezének szépvotnalú írásával ez áll: Mindent Isten dicsőségére.. — Így. kezdte munkáit. — Ha élne. biztosan el kellene hallgatnom mindezt, mert tiltakozni tudna rejtett értékeinek kitárása ellen. De áldott Lelke, tudom, most* megbocsát. A halottak mindent megbocsátanak. És én, akkor, mikor nedves volt még a szemem, megkértem: engedje meg, hogy megírjam. Éreztem: rámnézett. Megsa jnált. Lehajolt hozzám, úgy, mint régen és szem eth úny\ a hibáim fölött, úgy, mint régen, végigsímított az arcomon... és én hálásan megcsókoltam fehér szellemkezét. — Édesanyám szeretette a keresztel, szerette a fájdalmat. Talán a fájdalmas Istenanva állt legközelebb szívéhez. • Panasznélküli, zárt ajkkal tudott szenvedni. —'Hős volt az Édesanyám. Tudom. Vallom. Íme: Amikor még én nem tudtam az életről, amikor még az Anyám sejtette csak, hogy leszek és szívének dobbanása táplálta az én szívemben is az életcsírát — beteg lett a jóságos. Orvoshoz küldték. Nem tudta kihez megy. Az orvos gyilkos volt. Ránézett Anyámra és azt mondta: — Segíthetünk, asszonyom. Meggyógyulhat, csak ... — És az Anyám nem akart meggyógyulni, nem akart semmit, csak azt akarta, amit az Isten akar. , Felugrott. Szeme villámokat szórt az orvosra és szónélkül becsapta maga mögött az ajtót. így volt. Az apám mondta. — • Ö, ha az Anyám, akkor szembeszáll az Istennel és nem akarja, hogy legyek ég-föld között bolygó pillelélek mit csinálnék most?... De hős volt az Édesanyám. Szenvedett. Kínokban vonaglott és csak egyet akart: akarta, hogy legyek. És akarta a hetediket is, akivel együtt örökre lehunyta áldott szemét. NOVAK MÁRIA. \ GALVAÜI KFT. rádió és villamossági vállalat, Zalaegerszeg értesíti nagyérdemű vevőit, hogy aktívszén hiányában az elemgyár nem képes száraz fű főtelepeket szállítani. Ezért a telepes rádiózás biztosítása érdekében szükséges, hogy mindén lei, akinek fűtőtelepré van szükségé, régi használhatatlan fűtőaccumulátorokat, vagy au- tóaccumuiátorokat szolgáltasson he, vagy megfelelő sűlyű hulladék ólmot szerezzenek be, melynek ellenében új fűtŐAccumulátorokat szolgáltatunk ki. A másfél voltos fűtőkre beállított rádiókészülékeket két voltosakra átkapcsoljuk. Akinek csak módja van rá, gyűjtsön csonthéjú magvakat, például cseresznye, barack. őszibarack magokat, dióhéjat, mandula-, mogyoróhéjat, stb., adja át a leventeegyesületeknek az összegyűjtött magokat, hogy az a köz- •pontba beküldve feldolgoztassck aktív szénné, hogy a jelen viszonyok között az elemgyárak közérdekű tevékenységüket — az elemellátás és a telepes készülékek anód- és fűtőellátását — biztosíthassák. Reméljük, hogy felhívásunknak meglesz a kellő hatása és a közönség belekapcsolódik közérdekű munkájával az ország ipari termelésének ezirányú biztosításához. I lazaf ias ti sztélét tel: GALVAN1 KIT.
