Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-15 / 158. szám
XXVII. évfolyam. 158. szám. ÁRA 2« FILfcÉR. 1944. iúliitó 15-, SZOMBAT* ZAUMEGYEI ÚJSÁG lőfáaetés egy lóra 3.40, negyedévre 9.80 P. Hirdetések díjszabás szerint. Politikai napilap. Felelős szerkesztő: SZAKÁL FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széckenyi-tér 4. Telefon: 128* Testvérem, lágyon vigyázz! Amikor körülvesz a hideg és megborzong kenned a lélek, akkor úgy érzed, hideg maga sut élet. Valami úgy fáj, valami összeszorítja a szívedet. A hideg’' éjtszakák csillagtaian égboltja alatt szomorúan jársz és értelmed sötét | képekkel viaskodik. Láthatatlan képek kínoz- ] nak\ merednek eléd és feltünedeznek álmaidban és álmaid is lesznek komorak, fakók. Az öntudat is elindul és megcsalja az értelmet. Beleviszi a kételyt. A kétely dagad, puffad és sötétbe mártja az életet. A kétely^ mint láthatatlan folyondár kúszik és becsavarja, átkarolja az akaratot. Megszületik benned a világnézet, amelyik borús, szomorú, sötét. Semmi értelme a földi harcnak, magyarságnak, életnek. A költő vad refrainja tépi a velőd és bele-bele sikong a lelkedbe ritmusa: minek születni, minek élni... Testvérem, nagyon vigyázz. Életed elindult a meredeken lefelé, mint a kavics a hegytetőn és csak a mélyben lesz a pihenő. Megértem, bogy fáradt vagy, hogy elfog a kétely, mert a történelem nappala oly hideg. Süvít a bántó szék A szél víziókat kerget, sötét látomásokat. Minden nemzeti korforduló megremegtette a •jobbak lelkét. Mohitól, Mohácstól kezdve a Memzetbalál ott serceget a magyar fában és emésztett, őrölt, tette tönkre a nemzet ide»- j rendszerét. Kölcsey felzokogása az új Zn- nyiaszban, a romantikusok szörnyű képei, a Vén cigány húrjainak fájdalmas megremegése, Ady remegő képei a nemzet haláláról, Szé- j cbenyi íegyverdörrenése, vagy Teleki fájdalmas megszűnése kísérője a magyar nemzet féltésének. Lehet, hogy Téged is elfog a kétely és azt vallód, mit ér az ember, ha magyar. Most, vigyázz, testvérem. Elindultál az úton, a sötét erdőkben kanyarog utad. V sötét erdőkben nehéz a tájékozódás. A csillagokat •lfödi a fáit lombkoronája. Legfeljebb csak a hit apró mécse, egy kis szentjánosbogárka vezet. Botorkálsz, sötétben jársz. -Eltévedtél a rengetegben és azért nem találsz rá a helyes útra. A helyes út nem lehet más, mint ti bizalomé. A sötét kétely letör, akaratodat, nemzeti érzéseidet bénítja, s következőleg indus módra várod már az egyedül üdvözítő halált, a sírt, hol nemzet süllyed el. Ez a gondolkodás- mód veszedelmes, bénító. Eltévedt ember vagy. Szeretném megfogni a Ivarodat, átölelni j a válla dal, füledbe súgni féltőn, remegőn: J Testvér, ne félj, gyere, jöjj előre. Higgyél és bízzál... A hívő nép nem veszhet el soha. Nem veszed észre, Testvérem, a magyar történelem nem oly vigasztalan- A sok harc, vérveszteség, tragédiák sötét árnyai ellenére j is élünk, vagyunk. Sokszor verekedett a ma- | gyár szabja, rándult meg a magyar kard, j •zengett fel a harci nóta. Volt idő, amikor j csak néhány hírmondó maradt meg a csaták vértpazarló napjai után. Megínaradt néhány magyar, de az végig száguldott a magyar falvakon, rónákon és bel eüvöjt ötté a remegő ma- j gyár szívekbe: ne féljetek, még élünk! Élünk — ez remegett meg a regősök nótáiban, a tárogatók édes-bús dallamaiban. Ez még az őszi Harmat után, a fujdogáló hideg szél után is, amikor a tél lett a király, tudott hízni, hinni. A hite az Isten volt. Ez az istenhit megtartotta a mag)'art. Nézd csak a történelmedet magyar. Nem csodálatos valami. Szinte kacskaringé?, véres útja a természetfeletti magaslatokba visz. Lé- j feed titok. Nagy titok, misterium. A természet törvényei már atomokra szedték volna szét Mohinál, Mohácsnál, a nagy zűrzavarban, egye- Betlenkedésben, személyeskedésben, könnyű A pénteki légitámadás idején 26 gépet lőttek le Magyarország felett Az elmúlt éjjel ismét zavarórepülés volt — Jeruzsálemben felrobbantották a rendőrségi palotát — Maglione biboros-államtitkár súlyosan megbetegedett — Német csatarepülők harcolnak Keleten és Nyugaton — Vilna helyőrsége kivágta magát A Magyar Távirati Iroda jelenti: Július 14-én az esti órákban északkeletről valószínű szovjetorosz gépek széles kiterjedésben, több útvonalon, Erdélyen és Bácskán átrepülve, délnyugat felé szálltak. Valószínű ugyanezek a gépek ma a ha jnali órákban a berepülés útvonalán visszarépülték. Az átrepülés zavaró jellegű volt. Bombázásokról, károkról, jelentés nem érkezett. A július 14-i ellenséges berepülés alkalmával az ország területén 26 angol repülőt lőttek le. . —« _ BUDAPEST Mint a Német Távirait Iroda jelenti, német és magyar légvédelmi erők a Budapest területe ellen július 14-én, tegnap, a délelőtti órákban intézett angolszász légitámadás alkalmával, a még nem teljes jelentések szerint,' 12 ellenséges gépet lőttek le. Ezek között 5 négymotoros bombázó volt. Sok más repülőgépet légiharcban, vagy a tüzérség annyira megrongált, hogy aligha érhették el az olaszországi támaszpontjukat. —— RÓMA Lisszaboni jelentés szerint Maglione bíboros államtitkár súlyosan megbetegedett. — • — HELSINKI Az Interinf értesülése szerbit a karéliai arcvonalon erős német csatarepülők, finn kötelékekké! együttműködve, a finn és nemei vadászok kíséretében és védelmiében tegnap, többször felszálltak szov jet repülők ellen. Meg- lepetésszeru támadásaik középpontjában az ellenségnek egy fontos hídja állott. Ezt a hidat a bombák beomlasztották. —— . BERLIN Göring a harmadik vadászrepülőezred 4. osztályának egy északamerikai terrortámadás alkalmával kifejtett teljesítményeiért elismeri* levelet küldött. — • — AMSZTERDAM Az inváziós arc vonal fölött tegnap megint heves légiharcokra került sor a német és angol vadászok között. A harcokban még nem teljes jelentések szerint 13 ellenséges gépet lőttek le. A németek liarcait a német csata- és vadászkötelékek támogatták. Alacsony támadásaikkal nagy veszteséget okoztak az ellenségnek. BERLIN A brit hírszolgálat szerint a tegnapra virradó éjtszaka ismét repülőbombák árasztották el Dél-Anglia területét. A bombázás károkat okozott. — • — PÁRIZS A francia lapok Henriot volt francia miniszterelnök halálát cáfolják és azt írják, hogy a legjobb egészségnek örvend. (Folytatása a 8. oldalon.) meggazdagodási vágyban, törekvésben. Alig volt tisztakezű ember. Aki v ezetni tudott volna, megvolt a képessége, aki fehér kámzsájában ügy állott a szomorú magyar éjtszakában, mint a felkiáltójel, véresen omlott össze az alvinci mezőn. Fejetlenség, zűrzavar. De a végvárakban már megindult az élet, megszületett a hit és felzokogott az ima, felszárnyalt a zsoltár, könnyek között f oly dogált szét a templomi ének: Hol vagy István király?... Boldog Asszony anyánk ... ne feledkezzél el szegény magyarokról... Itt már a természetfeletti élet diadalmaskodik a természet fojtó törvényei felett. A hit és ima felemel. A kétely sírbadönt. A hit azt mondja: Isten vigyáz reánk, népe vagyunk. Testvérem, higgy és imádkozzál, amikor szívedbe markol a hideg és megdermeszti benned a bizalmat, és sötét képekkel viaskodol. Értsd meg, a toagyar történelem nem délibábos játék, nem is a koreszmék üledék helye, nem j sajátos életbölcselet. Más népek sok bölcselőt » adtak a világnak, meg tudták fejteni nemzeti létünknek biztonságát, eszközeit. A magyarnak nincs külön bölcseleté. Voltaképpen nem is volt bölcselője, filozófusa. Nem is kellett, mert nála a lét-kérdés Istenbe torko- lott, Benne oldódott fel minden kétely és nyert szilárd bizalmat a félelem. A magyarnak a bölcselet voltaképpen már teológia, de éppen ezért jelent számára nagy kötelességet. A kötelesség: Isten törvényei szerbit élni, hinni és imádkozni. Testvérem, amikor felbúg a sziréna sivítÓ hangja és ott sikong bogárhátú házad ereszei: alatt és mint éjjeli rém megremegteti ablakod lemezét, tudom, szívedbe markol a félelem, elfog a kétely/, kezdesz lemondani az életedről, sötétnek gondolod a magyar életutat, temetőnek, kérlek, Testvérem, most vigyázz ... vigyázz... Vigyázz1 és imádkozzál... Koltay