Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-09-30 / 222. szám
2. m ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. szop tember 3§* A zalalövői híd a római korok emlékét őrzi Séták a római Budapest. szeptember 30. A béke éveiben kíváncsi külföldiek ezrei keresték lel Magyarországot, hogy római korbeli érné keit megcsodálják. Középiskolás éveinkből mindajmyian tudjuk, milyen fontos szerepet játszott hazánk az európai kultúrIfÖzössegben. Ma. amikor rá kell ébrednünk, e , . - , , 7 nagy európai niaganossagunkra, szinte nemzeti kötelességünk átvinni a köztudatba, hogy Magyarország a római uralom alatt is fontos tényezője volt kontinensünknek. Most lapozgatom Révay Józse! profesz- szor »Séták a római Magyarországon« című könyvet, amelyben az antik világ lelkes búvárja elmondja, milyen \olt az élet kétezer évvel ezelőtt Magyarország területén. Adatainak le ima a v óbb- része ásatások alkalmával “ r* került nyilvánosságra. A széles néprétegek általában líri huncutságot látnak a föld mélyében kutató tudósok munkájában és ha véletlenül kezükbe kerül egy finom dombonnívű kancsó. vagv váza. egv szép szobor, Petőfi János vitézének primitív kíváncsiságával így gondolkoznak: »Látom a külsejét, megnézem belsejét«. Kévav az »Ókori író. mai olvasó«, a »Raevius ezredes utazása«, továbbá »A költő és a császár« című műveiben feldolgozta adatainak jórészét. Uj munká ja még szélesebb alapokon nyugszik. Bevezetőjében meg tutijuk. Hogy Magyarországon két fontos út vezetett a római időkben. Az egyik a mai seprőn— szombathely'—laibachi vonalon, a másik Dáciában. vagyis Erdélyben. Zaialövőn a híd és az országút ma is a római korok emlékeit őrzi. Ezen az úton vonultak dél felé, Rómáira azok a borostyánkereskedők, akik nem mulasztották el útjaikon Aquincum meglátogatását sem. A mai Óbuda kétezer évvel ezelőtt művészi ízléssel és sok gonddal kiépített pannó- niai központ volt. Ezen az úton járt Barbius, az aquilleiai nagy l>orostyánkereskedő cég vezérigazgatója. aki szinte mai kényelemmel berendezett, lóvontatású hálókocsiban tette meg útjait. Ha a inai háborús szemmel tekintjük a római Magyarországot, szintén sok érdekességet fedezhetünk fel. Augusztus császár római légiói kiépítették a Duna vonalán azt a védelmi vonalat, amely Győrtől Újvidékig vonult. és amelyről a tégi hadvezérek azt vallották. hogy áttörh etet len. Ez volt a régi világ Maginol-vonala. Még ma is (elismerhetők azoknak a kerek alapépítményű őrtornyoknak a helyei, amelyeknek tetején a figyelő őr füsttel, fáklyáiénnyel adott jelzéseket a világ négy tája • felé. ha a védelmi vonalat barbár veszedelem fenyegette. Dobogókőn nemrégen dúl ták fel az őrt orom maradványaira ülepedett földréteget: mert a nép leküzdhetetlen kinesv ágyában fejedelmi sírokat, aranykoporsókat, aranypénzeket gyanított a bokrokkal benőtt földhánv ásón. Nagyon érMagyarországén dekes a Mojgrád nevű erdélyi falu mellett fekvő porolissumi tábor maradványa is. Ennek a tábornak teljesen épségben maradt a kapuja, temploma és sok ép sír került elő a területén. A sírok alatt a polgárváros feküdt: itt éltek a kiszolgált római katonák családjai. Nemcsak katonai emlékek maradtak fenn. Sokkal érdekesebbek a római kid tiír életre vonatkozó leletek. Kev esen tudják például, hogy már a római korban is volt színészkamara: Collegium scaenicorum volt a neve és tagja lehetett minden rabszolga, aki színészi hajlandóságot érzett s római nemzeti öntudat ugyanis csak a rabszolgáknak engedte meg a »komédiázást«. figyelemreméltó apróság, hogy Deciimis Laberius l. aki lovag létére színpadi szereplést vállalt, kiközösítették a lovagok rendjéből, de Caesar visszaadta neki elvesztett rangját. Laberius boldogan sietett vissza a színháznak arra a helyére, amelyet csak a lovagok részére tartottak fenn és ahov a kiközösítése alatt sem ülhetett le. Itt találkozott Ciceróval, aki nagy köpönyegforgató hírében állt és mivel Ciceró nem tudta, hogv Laberius színész visszakapta lovagi rangját, nem akart helyet adni a színésznek. Erre Laberius Ciceróhoz fordulva megkérdezte: — Nem tudnál nekem is egv ülőhelyet adni V — Magam is szűkösen férek el —- hangzott Ciceró válasza. — Csodálom, hiszen eddig kél nveregben ültél — sziporkázott a csípős felelet és Laberius mindjárt kapott helyet. Jla már a színészeknél tartunk, emlékezzünk meg arról, hogv a rómaiaknak dizőzük is volt. \ leghíresebbet Aelia Sabina-uak hívták. aki 24 éves korban halt meg és akit a legnevesebb római orgonaművész, Sabina férje kísért. Nem lehetetlen, hogy az Aquincumban fennmaradt és az egész világon egyedülálló víziorgona éppen Sabina énekeit kísérte. Sabina ugyanis a mai Óbudán. Aquincumban szórakoztatta a közönséget. Róla tudjuk, hogv borostyánkőből készült »IJebdz&ekV-je is volt. abban tartotta kenőcseit, illatosító szereit. A borostyánkő dobozocskát láncra függesztette és nyakában hordta. A római írók is külön testületet alapítottak. Ez volt a római írókamara. Minden penna- forgató latin író tagja lehetett, tekintet nélkül származási körülményeire. Sok író abból élt, hogy sírfeliratokat írt. Az egyik legszellemesebb sírfeliratot a nagy római tragikus színésznek, Lineliusnak a sírkövére vésték. Li- nelius színpadi szerepei szerint gyakran meghalt a nyílt színen, ahogyan az írók darabjai kívánták. Az ő sírfelirata így hangzik: »Sokszor meghalt, de így még soha...« Ezt a sírkövet — eddig sohasem tudtam — Zalaegerszeg határában. Zalabe&envő mellett találták. Újból lehet postán csomagot szállítani Budapest, szeptember 3i* A posta vezérigazgatóság közli, hogy folyó évi szeptember 29-től (péntektől) kezdve a postai csomagforgalom az alábbi korlátozásokkal megindul: A csomagforgaloinhaii nem vesznek részt a Tisza vonalától keletre cső országrészen légi postahivatalok, továbbá az ungi, beregi é® máraniarosi közigazgatási kirendeltség, valamint Ung. Be reff. Mára maros és Ugoc&a vármegyék területén lévő postahivatalok. A csomagok súlyhatára 10 kg. Egy postahivatal egy feladótól naponként tíz csomagnál többet nem vehet fel. A budapesti postamesteri hivatalok egy feladótól naponta csak egv csomagot vesztnek fel. Tankönyvet Zalaegerszegen a Cserkészboitbaa rendelj« Bárhol hirdetett szép i rodalmi könyv kapható és rendelheti Hírek mindenfelől Kit hely soinogymegyei községben a közelmúltban Molnár Géza mészkereskedő beállított Balázs Lajos községi bíróhoz és cipő- utalványt kért. A bíró kijelentette, hogy nem nem áll módjában cipőutalványt kiadni, mir« a mészkereskedő az asztalt verve követelőzni, kezdett, majd megfenyegette a községi bírót, hogy ha nem kap lábbelin tál vány t, kivégzi. A kaposvári törvényszék Mohiár Géza mészköves ked őt egyhónapi fogházra ítélte. Kaposv ár körűjükén a mintegy 200 Ivóid - nyi szőlőbirtokon a legtöbb gazda az elmúlt napokban megkezdte a szüretelést. Mint jelentik, a szőlők a tavalyihoz mérten jobbak, de a rézgáliehiánv érezhető a v iszony logo» gyei íg e term (isi i él. — o ■— Kaposváron Máté János Domb-utcai kertész udvarán a malacok egv befőtte« üveget túrtak napvilágra, amelyben zsidó ékszerek voltak. Máté gondosan elrejtette a valóba» »szerencse-malacai« által előtúrt ékszereket^ de valaki feljelentette és így a hatóság elkobozta tőle a nagy értékeket. — o — Pécsett az elmúlt napikban számtalan lopás történt. — Szolykó Péter pécsi lakodnak saját istállójából lopták el 200 pengő* érő bőrkabátját. — Várkonyi Ilonának, az Erzsébet-kollégium társalkodóterméből a kézitáskáját lopták el. Készpénz, vásárlási könyv és egyéb iratok voltak benne. —Pécs váró# erdejéből az utóbbi időben rendszeres, nagy oh bárány ú falopás történt. V tetteseket: keresik. — Kov ács István pécsi lakostól a munkahelyén valaki ellopta értékes zsebóráját. — Gulyás Paine pécsi lakostól a piacon kosarából ellopták élelmezési jegyeit. — Dr. Károly Jó- zseíné lakásáról kis tolókocsin lopták el a tüzelőt. __ — o — • ' " ■ , J Felsőnijjirác vasmegyei községben László Gyula ottani gazda összevásárolta a gumi- éa bőrtalpakat és azokat feketén adta tovább. A szombathely'i törvényszék jogerősen négyhavi fogházra ítélte. Muraszombatba a kereskedelmi iskolákon helyettes tanárrá nev ezték ki Vörös Judit okleveles közgazdái. Barátit Ferenc UTAZIK? SIESSEN ÉS VEGYE MEG A Zalamegyei Újság új menetrendjét ftca csak 20 fillér. \