Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-09-23 / 216. szám

4. ZAIAMEGYEf ÚJSÁG 1944. ^zteptember 23. Csordás )ános: Uj naplójegyzetek (Az élet lim-lomjairól) Alig van ember, aki életében néhányszor ne költözött volna. Amikor a fontosnak vélt holmit összecsomagolta s indulni akart, a kü­szöbről mégegyszer visszafordult s körülnézett a lakásban. A sarokban egy rossz tükördarab, amelyben éveken át fésülködött, borotválko­zott. Egyszer eltörte s aztán újat vett. Évekig nem gondolt a régire. Márt azt hitte, nincs is, s most, amikor végleg elköltözne a lakás­ból, rábukkan, felveszi az ember s hosszan belenéz, önmagát keresi benne, az öt-tíz év előtti önmagát. S meg is találja, de nem akkor, ha belebámul, hanem amikor megérinti. Ilyen­kor rendszerint zsebrevágja s magával viszi az új lakásba. Tulajdonképpen nem a tükör fontos neki, hanem az élete, ami elmúlt, s amit most még egyszer megtalált a tükörben. Bárhol másutt hiába keresné a iezáporo- zott éveket... Életünket csak lim-lomokban tudjuk meg­őrizni. * * * Ismertem egy öreg festőt, aki egész életé­ben a sovány kenyérért dolgozott. Mondhat­nám, úgy robotolta össze a képeit. Szatócsok­nak és hivatalszolgáknak festett, néha a kül­városi tánciskolákban sorsolták ki egy-egy ké­pét, amit legtöbbször egv szőröslelkű, kövér henteslegény nyert meg. Egy ilyen szeptemberi estén a Duna-part lépcsőin ültünk, ahol elmesélte az életét. Ö is úgy indult, mint minden művész. Sikerről, világhírről álmodott, gondtalan életről, amely - ben csak a lelkiismeret parancsára kell dol­gozni. És minden fordítva történt. — Ha elmegyek egyszer, semmi se marad utánam — sóhajtotta az estébe. Pedig nem voltam rest, nem ismertem soha a kényelmet... Ha gyermekeim volnának, nem mernék a sze­mükbe nézni. Egyetlen illúzióm maradt az életről. Az, hogy talán mégsem vagyok fel­nőtt s így nem vagyok felelős se, mert csak az felelős valamiért, akinek van valamije. Miközben furcsa szavain gondolkoztam, ő a Dunába vetette magát. Csak annyit tudtam utána kiáltani: Igaza van ... Mindenkinek kell juttatni valamit, hogy felelősséggel tartozzon. Csak ez lehet az alapja a Jövő Rendnek... * .* * MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ Barátommal ültünk az elsötétített kert­helyiségben. Sört kortyolgattunk s közben a háborúról s az emberekről beszélgettünk. — Szörnyű Golgothát jár ma az emberi­ség, hidd el, barátom. Soha nem zúdult ránk ilyen egyetemes szenvedés, országok és városok hevernek romokban, 9 ki tudja, mi vár még ránk?... y — További Golgotha — feleltem szavaira — s még nagyobb szenvedések. Sokáig nem lesz még megállás, sőt, sohasem. Az emberek nem tudnak békét kötni egymással. Minden rend csak fegyverszünet, amelyet a kimerüliség kényszerít ránk. Lehet csatákat, háborúkat nyerni, de legfeljebb egy emberöltőre. Aztán minden újra kezdődik. — De. hát ha így van, ez kétségbeejtő! Akkor minek építkezünk, miért írnak regénye­ket, színdarabokat, miért emelnek szobrokat? Hiszen úgyis elpusztul minden. Miért ígérnek’ a győzők jólétet, békét, igazságot? Eközben barátom mögött csendesen hall­gatózol t Lajos, az ismert író, aki valamikor politikai pályára készült. Barátom szavaira ő válaszolt;­-— Mert az embereknek az ígérgetések­hez van a legnagyobb tehetségük. Jegyezzétek meg, minden másban dilettánsok vagyunk. Fő­leg azok, akik arra állítják be az életűidet, hogy, ők megváltják az emberiséget. Michelangelo, vagy Dante e korban aligha állna szóba valakivel! Egy lépéssel továbbjutottunk a zalai gyümölcsértékesítéshez Gyümölcs nap- és kiskereskedés nyílott a megyeszékhelyen Zalaegerszeg, szeptember 23. / Többször megemlékeztünk már Zalaeger­szeg és környéke gyümölcstermeléséről. A kör- nyelvben ugyanis egyre több és több gyümölcs­fát ültetnek a zalai dombok oldalaira, ahol nagyszerűen virítanak az alma- és körteafjók. A gyümölcstermelés fokozása természetszerű­leg arra kényszeríti szinte a felelős vezetőkét, hogy gondoskodjanak a gyümölcsértékesítésről. Ebben az irányban ugyan több kísérlet tör­tént, azonban részben a közlekedési nehéz­ségek, részben pedig a beköszöntött háború miatt hiúsult meg, hogy Zalaegerszegen, a göcseji vidék székvárosában, gyümölcsf eldől­f ;ozó. vagy komoly aszalótelep létesítessék. Eni- ékezetes, hogy az el múl t esztendőkben hány próbálkozás történt, sajnos, az lett a vége, hogy a megindulás után az egyetlen félké­szítményre berendezkedett üzem is Salomvárra tette át székhelyét. Ha már a feldolgozás ügye dugába dőlt, gondoskodni kellett arról, hogy legalább az értékesítés kérdése megoldást nyerjen és a termelőkön ne pusztuljon el a töméntelen ter­més, ami /az idén is — hála Isten -— be­köszöntött a zalai vidékre. Hamarosan akadt is jelentkező, Nagy Gábor bazitai gyümölcs- kereskedő személyében, aki a városi hatóságok támogatásával gyümölcs kis- és nagykeres­kedést nyitott Zalaegerszegen, a Spiegel-féle magkereskedés helyen. A kirakat napok óta tele van szebbnél- azebb, válogatott gyümölcsökkel, paprikákkal és zöldségfélékkel. Az üzlet hiányt pótol a megye székhelyén, ahol a nagy gyümölcster­melés ellenére sem volt egy kimondott gyü­mölcskereskedés, ahol az év minden hónap­jában válogatott áru állott volna a lakosság rendelkezésére. De azon túl, bogy a piaci férges gyümölcs helyett tökéletes gyümölcs is vásárolható, egyúttal lassan rászorítja a ter­melőket arra, hogy gyümölcsöseikkel törőd­jenek, azokat szakszerűen kezeljék, mert kü­lönben nem tudnak versenytársai vagy eladói lenni a kereskedelemnek. A felfűnéstkeltő kereskedés tulajdonosa egyébként a következőket mondja: — Mindenekelőtt hálás köszönetét kell mondanom a hatóságoknak, akiknek megértés» tette lehetővé, hogy a mostani időkben a ke­reskedés megnyílhatott. De talán soha nem volt fontosabb a gyümölcsértékesítés meg­szervezése, mint ma, amikor a kiszállítás meg­szűnt. feldolgozó állomás pedig nincsen é# a gyümölcsből jó termés van. Közben- egymásután jönnek a vevők é* válogatják a sok szép árut. S ha eladó i* jelentkezik, Nagy Gábor szívesen áll rendel­kezésre, ha a gyümölcs egészséges és eláilÖ. Kívül a kirakatban pedig szépen mosolyognak az új ládában az ízlésesen csomagolt gyü­mölcsök: a termetes almák, no meg a nfé- regtől sárguló paprikák és a fülig elpirult paradicsomok’. Mindenesetre örömmel látjuk az ój ke- * resztény kezdeményezést és kívánjuk Nagy Gábornak, hogy siker koronázza vállalkozását. irodalom A HAZATÉRÉS UTJÁN (Vö ■ g\'esi J ézSe f vers ei) A szerző kiadásában (Zalaegerszegen) je­lent meg ez a 48 oldalos kis versesfüzet, a sajátkiadásban megjelenő írások többnyire azonos jellegzetességeivel. Természetesen az írókat két dolog késztetheti arra. hogy saját kiadásban jelentessék meg műveiket. Egészen új, nagy mondanivalójú írók szoktak szegényes fillérekből kiállított művekkel nyilvánosság elé lépni: és széplelkű dilettánsok, akikben van ugyan mélyebb (lélek, de nincs meg az a sajátos kifejező erő, amely írásaikat alkotássá emelné. Előttük járt írók hatása keveredik általános emberi élményeikkel. Völgyesi Jó­zsef verseinek túlnyomó része írójukat akarat­lanul is az utóbbiak (közé helyezi. .Petőfi- élményeiből származó népdal-hatások kevered­nek az ábrán) iemiles irredentizmussal, 0 ver-' sei tovább folynak akkor is. ha már igazi for­rástik elapadt. Nyilván első füzete lehet ez Völgyesi Jó­zsefnek, amelyet bizonyítani látszik az az Utba- indító is, amelyet dr. Pesthy Pál írt a versek elé. Ebben az előszófélében a magyar iroda­lom újszülöttjéről van szó. de távolról sem jogossággal. Nem akarjuk kritikánkba bele­keverni az előszó íróját, de aki a verseket' végigolvasta, tudnia kell, hogy a magyar iroda­lom olyan költői közé, mint Balassa, Csokonai. Petőfi, Vörösmarty, Ady, Kosztolányi, Sinka, vagy József Attila, nem lehet még új szülött­ként sem becsempészni A Hazatérés Utján című füzet verseit. Tagadhatatlanul nemes em­beri érzésekből fakadt versek, némelyik egé­szen sikerült, de végigkísért az egész füzeten az író szűk horizontjía, s egy nagyon is meg­énekelt élményvilág kiskonoepciójú újradalo- lása. Van a kötetnek néhány verse, amelyben az író nagyobb lélegzetet vett s ezelc a ver­sek költőt sejtetnek velünk, mégpedig olyan keltőt, aki elakadt a falusi élet szűk kátyú­jában. Ha ezt a húrt tovább játssza, mélyeb­ben és csiszoltabban, b ki tud törni a zalait dombok szűk völgyeiből az egyetemes ma­gyar síkság felé, s tehetségéből telik egy élet megéneklésére, akkor majd, mint a magyar irodalom újszülöttjéről beszélhetünk róla. Erre azonban még várni kell. Csordás János Völgyesi József egyébként a csen te völgyi iskola igazgató-tanítója. (Alsólendva). Hirdessen a ZALAMEGYEI ÚJSÁG-San Eredményes — gyors és biztos! «tAiiaaSfl Kit taü*« 9. számú feladványunk megfejtése: Hd2, e4. 10. számú végjáték feladványunk: (Vi­lágos: Ke6, Vd6, sötét: Ka2, Va4, gy. 1>2,,) megfejtése: Az adott állásban sötétnek nyernie kell. A győzelem elérése azonban igen ponto» és mély átszámítást igényel. A világos király kedvezőtlen állása lehetségessé teszi az örökös sakk elől a kitérést. Főváltozatok: 1. Vd2, Vc4. 2. Kf6, Vc.5 s nyer. 1. Vd2, Vc4, 2. Kd7, Vb5, 3. Ke6, Ka3k . 4. Vd6, Ka4, 5. Vd4, Ka5. 6. Vd2. Ka6. • E ' < nyer. 1. Vd2, Vc4, 2. Kd6, Kb3, Ve3, Kb*. í 4. Vd2, Vc3, 5. Vf4, Ka5, 6. Vf5, Kb6, 7. j Ví2, Kb7, 8. Vf7, Kb8, 9. Vg8, Vc8!} lö. \ Vb3, Vb7, 11. Vg8, Ka7, s nyer. 1. Vd2, Vc4, 2. Ke7, e5, vagy f5-re Vc5, I nyer. Egyéb nyerő lépések a főváltozatok elem- i zéséből adódnak. Gyakorlati jelentősége miatl j igen értékes végjáték. 11. sz. feladványunk: Kc2, Vb3, Bd8, Hd2 I és g6, Fd7 és h27 gy. b4, d3, e4, és f2>, sötét: Kd4, Vf7, Bf5 és h3, IIg3, Fb2 és e3, gy. c3* c6, és d6. Matt két lépésben. Megfejtési határidő szeptember 25. 9. sz. feladványunkat helyesen fejtetfo meg dr. Kulcsár István. ■—r—a.

Next

/
Thumbnails
Contents