Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-08 / 152. szám
ZALA MEGYEI ÚJSÁG 1944. játittí 3 A ZALAI GAZDAELET A Gazdasági Egyesület, a Zala megyei Tejszövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalarregyei Tejszövetkezatek Szövetkezete igazgatója VII. Ha megfelelő, tisztán erkölcsi támogatást kapott vohia ez az OMTK, a kormányzat, illetőleg a hatóság részéről, természetesen olyan messzemenő értelemben, hogy annak jótékony hatását a legkisebb faluban is érezni lehetett volna, a tej-szövetkezetek védelmének alakjában, úgy nem kellett volna ennek az új törekvésnek is annyi lehetetlen feladat elé kerülni. Az ellentábor nagyszerű anyagi felkészültségével szinte matematikai pontossággal tudta meghatározni, hogy hol és mikor kell az OMTK-nak üzletfeleire ráfizetni. Annak az OMTK-nák, amelynek zászlajára nem a nvere- loedésszerű üzletvitel, hanem a tiszta szövetkezeti üzletmenet volt ráírva. Természetesen az éles harc mellett engedni kellett üzleti vonatkozásban a tiszta szövetkezeti elvekből. Ezt azután ugyancsak úgy peUengérezték lei, mintha ez az üzletté vált szövetkezet a legtermészetesebb következménye volna a szövetkezeti elv eknek. Arról, hogy ebije a kényszer- helyzetbe ők vitték az OMTK-t, természetesen nem esett szó. Közben elérkezett az inflációs időszak. A gazdakézben lévő OMTK üzletrésztőkéje az előző harcok közben kimerült. Azonban ezért nem az OMTK vezetőségéi, hanem az inflációt okolták, tisztán csak azért, nehogy az OMTK vezetői igazolni próbálják azt, hogy mi volt az üzletrésztőke elvesztésének valódi oka. Ennek nem volt szabad napvilágra kerülni. Hogy a bajbajutott gazda OMTK-án valami módon, segítsenek is, széliében-hosszában az volt a beszéd tárgya, hogy itt az államnak kell segítőként közbelépni mégsem lehet, hogy egy ilyen gazdavállalkozás tönkre menjen a szerencsétlen inflációs viszonyok miatt — a valódi okot nem is említették —. A cél az volt, hogy a magyar gazda második próbálkozását, a tej sző vetkezeti téren valami finom módon tegyék tönkretétele (után a jövőre nézve tel jesen veszély telen ellenféllé, mert arra azért nem mertek gondolni, hogy teljesen kiirtsák. Felfogás szerint jó,^ha a gazdatársadalom legalább papíroson meglehetett a gazdasági életben. Erre a legkivá- , lóbb módszernek az állami felügyelet alá való » helyezés látszott. Köztudomású ugyanis, hogy ha egy üzleti, vállalkozást nem szabadakaratból irányít vezetője, hanem ténykedéseit, vág}' habozás nélkül szükségessé váló döntést a felügyeletet végző hivatalos szerv kell, hogy engedélyezzen, úgy ez az üzleti vállalkozás máris szánalmas és szárny aszegett üzlet lehet, mert inig azt eldöntik, hogy ki vállalja a lelelós- •égiet a teendő lépés tekintetében, az ellenfél máris elvégezte a ránézve legjobbnak és döntőnek minősíthető sakkhúzásit. Így került segítés címén az OMTK üzletrészének túlnyomó többsége a földművelésügyi kormányzat kezébe. A termelő gazda önállósága által alapított OMTK-ján belül megszűnt, amint ezt a későbbiek igazolják. Valójában itt egy nagyon helytelen helyre nem hozható lépés történt, miért a segítés módja nem az lett volna, hogy az illetékes kormányzati tényező úgy segít a bajon, hogy pénzt ad, aminek a révén azonban •e tejszövetkezeti gazdaüzem, minit országos jel - &egű vállalkozás megszűnik lényegében, mert »/ üzletrésztőke az egyik szakminisztérium bír/ tokáha, vagyis az állam tulajdonába kerül, hanem az, hogy megfelelő szakemberekkel átvizsgáltat ja a hajira jutott OMTK iigv rendszerét, megállapítja, hogy mennyi pénz kell, vagy ami akkor még fontosabb volt, pénz nélküli, de eredményes támogatás, és ha pénz is, úgy azt kölcsönként bocsátotta vohia rendelkezésre a tejtermelő gazdának. Ezzel azok függetlenségén nem esett volna sérelem és a* ;is világos lett volna, ki is tehát újabban a tulajdonképpeni gazdája az OMTK-nak. Bíráljuk meg, milyen állapotot jelentett az, hogy volt egy OMTK, amit a gazdák alapítottak, de az említett úton odajutott, hogy cégének az állam vált tulajdonosává a valóságban, ki intézte tehát itt tovább az ügyet, a termelő gazda, vagy az ilyen módon felügyeleti hatósággá vált minisztérium V A valóságban egyik sem, mert a felelősségei egymással szemben egyik fél sem volt hajlandó teljes mértékben vállalni. Ha további ténykedését tekintjük az OMTK-nak, úgy mindig az az érzésünk, hogy volt egy láthatatlan harmadik1 irányító, aki e kényszeredett helyzetet megint csak a maga javára igyekezett kihasználni. Erre nézv e számtalan kétségtelen bizonyíték vaja. Jóra a dolog ilyenképpeni állása nem vezethetett. (Folytatjuk.) Pörneczi József nagy előterjesztése a háborús gazdálkodáshoz szükséges anyag- és munkaerő biztosításáról A Vármegyei Gazdasági Egyesület évi rendes közgyűlése elé Pörneczi József gazdasági tanácsos a következő indítványt terjesztette, amelyet a közgyűlés teljes egészében magáévá tett. Ma minden más intézkedés másodrangu fontossáüií azok mellett az intézkedések mellett, amelyek a termelés zavartalan biztosítását vannak hivatva előmozdítani. Hadseregünk hadianyaggal való ellátásával teljesen egyenrangú követelmény a gazdálkodás folytatásához elengedhetetlenül szükséges anyagok és munkaerők biztosítása. Anyagokra és munkaerőkre van szükség. Az anyagok biztosításé 1. Kézi munkaeszközök. Nélkülük az ember csak ember, egyén és nem munkás. Kivétel nélkül kevés anyag kell az előállításához. Mégis hiány van belőlük, pedig nem gondolja senki, hogy a munkás szerszámhalmazó. Itt várni nem lehet, mert nem tudunk kapálni ősszel és nem lehet kapálni a takarmány virágzása után egy hónappal, gabona érés után egy hét múlva. 2. Igás eszközök és gépek. A mezőgazdasági felszerelés teljesen lerongyolódik, ha a j beszerzési nehézségek továbbra is fönnmarad- I nak. A vasellátást a 21. órában biztosították. A gépkiutalás körül az a helyzet, hogy ä a kiutalt gép súlyának bizonyos százalékában I vasöntvény beszolgáltatását követelik. A gazdák jórésze leadta ócskavasát, elsősorban a most annyira szükséges öntvényt, mert ezt tudta legkevésbbé használni. Az ócskavason az » ócskások tömege meggazdagodott és sokszor kénytelenek vagyunk most az akkor pár fillérért beadott saját öntvényeinket ötv enszereséért visszaváltani. Szükséges intézkedés: a) az akkor beadott vasat írják a gazdák javára most, amikor öntv ényt kémek tőle. b) me ragaszkodjanak most az öntvényhez, elégedjenek meg bármilyen vassal, Hisz: a szál - lítandó gép se tiszta öntvény és más vasat is fel tudnak használni. c) csak akkor ragaszkodjanak öntvényhez, illetve más vas beszolgáltatáltatáshoz, amikor a gazda gépet, vagy eszközt cserél, adja be a kézi eszközök bez hasonlóan a használhatatlant. Korszerű gazdálkodás mellett n mezőgazdaságnak új gépekre: arató, vetőmagtisztító, silótőItőgépekre van szüksége. Mit adjon be ezekre, amikor még nem volt ilven a birtokában és éppen a háborús termelés érdekében kívánatos ezek beszerzése. 3. Üzemanyagok. A lerongyolódott eszközök, gépek tov ábbi használhatósága miatt kenőolajból, gépzsirból, kocsikenőcsből, motorikus hajtóanyagból, szénből, fából több kell. Intézkedések: a szükséges mennyiséget adják Id a termelés zavartalan folytatása érdekében. Szántani nem lehet télen, most v an szükség a hajtóanyagra. Csépelni a veszély miatt haladéktalanul kell, a hatóság szorgalmazza, ne engedje magát kellemetlen helyzetbe azzal, hogy a nagy, részben vásárolt üzemanyagot használó gépek anyaghiány miatt megállnak, mert a kiírtait, a múlt évben egyszer csökkentett és most ismét 80 százalékra lenyomott Jéznsom, irgalmazzl óvóhely-falragasz és ima kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben v
