Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-09-19 / 212. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. szeptember 19. A MAORT Lovásziban imaházat létesített, de a közeli jövőben templomot is építtet Megindult a várt kulturális fejlődés Lovászi, szeptember hő. Annakidején, amikor a Manet Zalában megvetette a lábát, csak sejteni lehetett azt a gazdasági fejlődést, amely még ma sem érte el csúcspontját s hatalmas arányai csak egy igazságos, biztonságos békében lej löd hét­nek ki igazán. Eddig csupán néhányezer mun­káskezet tud foglalkoztatni s főleg olyan vi­dékekről, amelyek lakossága egy évtizeddel ezelőtt még sommásmunkára kényszerült, vagy7 a bizonytalan és nem mindennapos napszámos- munkából tartotta el magát, úgy ahogy. Egye­dül ez a tény is örvendetes lehetett volna, ha emellett a szociális lehetőség mellett szóba Jöhet a kezdetben is szükségét éreztető lelki - és szellemi szociális gondozás, amelynek lehe­tőségeit a Maort vállalkozása kezdete óta ke­zében tartotta. Pillanatnyilag csak Lovászival áll módunk­ban foglalkozni s a többek között őrlőmmel 'állapíthatjuk meg, hogy az évek óta hiányzó templomot, amely Lovászitól csak néhány kilo­méterre, Tornviszentmiklóson és Szécsiszigeten volt. most a Maori vezetősége úgy pótolta,, hogy a több, mint száz személyi; befogadó,, volt fúrómesteri iskola helyiségét, amely Bzép, modem épület, imaházzá alakíttatta át és egy állandó katolikus lelkészt kért a püspökségtől, amelyet meg is kapott. Természetesen csak ideiglenes megoldás a fúrómesteri iskola épü­lete, mert elhatározott terve a Maori vezető­ségének, hogy többszáz személyes templomot is építtet Lovásziban, mégpedig a közeli jö­vőben. A munkásság kulturális fejlődése érdeké­ben már régebben megalakult a Munkás Kul­túr és önsegélyző Egyesület, amely azonban csak nemrégiben kezdte el a komolyabb mű­ködést. Régebben működött egy vegyes zene­kar, most azonban szalonzenekar alakult. A Valahol ß keleti (fronton, szeptember hé. Egy' unalmas, csendes, de feszültséggel teli nap előzte meg a nagy események éj t- szakáját. A szolnoki honvédek őrszemei foko­zottabb figyelemmel kémlelték a Senki. Föld­jét. Keleten már derengett. A nap birkózott a sűrű fellegekkel. Az őrszemek az egyik sávban mozgoló­dást tapasztaltak. Elmosódott tömeg mozdult meg, mint valami medve a homályos bar­langban. Aztán fel zúdult a jvokol muzsikája. A szinte templomi csendet hirtelen kettévágta a gránátok, aknák ugató, sivító zaja. Sár, víz Fröcskölt be a futóárkokba a becsapódó lövedékek nyomán. A repeezclarabok fröccsenve vágódtak le újra a földre. Zú­gott minden, recsegett, de az őrszemek to­vábbra is álltak <i vártán és figyelték' az ese- menyeket. Riadó! Kiadó! Kiadó! — futott végig hirtelen a századon az őrszemek hangja. A fekete tömeg hullámozva, mint az erdő fái a szélben, megindult a magyar állások felé. Kultúregyesület keretében egyre gyarapodó j munkáskönyvtár áll a tagok rendelkezésére, s különösen az ifjabb munkások érdeklődése mind jobban fordul a komoly, értékes könyvek felé. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a köny vek kiválogatása nem a legszerencsésebb kézzel történt, mert a vásárlásoknál több agyonreklámozott külföldi és kevés* értékes magyar könyv került be a könyvtárba. Kulturális célokat szolgál a több. mint fél éve működő mozi is, amely talán a leg­látogatottabb. Ami megjegyeznivalónk lenne a mozival kapcsolatosan, azt elsősorban film­gyártásunk számlájára kell írnunk. i Mindenesetre, ezen a vidéken a Maori olyan ipari munkásokkal dolgozik, akik nagy­része nem a fővárosban és más politikával fertőzött helyeken kezdte, így hát ha a Maort fokozottan törődik a munkásság lelki- és szel­lemi képzésével, akkor egy minta-társadalmat nevelhet. Természetesen vannak ott olyanok is, akiket már alig lehet nevelni. Ezek azon­ban úgyis előbb-utóbb továbbállnak. Ez a tu­lajdonságuk. A nagyüzemek munkássága a múltban a legtöbb helyen csak olyan viszonyban volt a munkaadóval, hogy kéthetenkint megkapta egy zacskóban a bérét és utána az útja rend­szerint az üzemi kantinba vezetett, ahonnan már majdnem üres zsebbel tért haza. Hogy ez a módszer a munkástragédiák ezreit idézte elő, arra nem is kell külön példákat fel­hoznunk . A Maorinak anyagi lehetőségei is vannak arra, hogy munkásainak egy közös szellemi- és kulturális szervezetet építsen, amelyen belül nemcsak, mint munkás, hanem, mint ember is megtalálja munkája és sorsa értelmét. Az új munkásnemzedék lelke mélyén erről álmodik. (Cs.) Pillanatok alatt megteltek a futóárkok! honvédekkel. Mindenki elfoglalta helyét és az izmos, barnára sült kezek keményen markolták a fegyvereket. Egy szó sem hangzott fel, csak a szakaszparancsnokok kemény, katonás utasí­tásait lehetett hallani. Acélos tekintetek fúródtak a homályos1 messzeségbe, ahonnan egyre jobban közeledett a bolsevisták fekete, tömött ,tömege. Egy zászlóaljnyi orosz gyalogság táma­dott a szolnokiak százada ellen. A táv olság egyre fogyott a védők és a tá­madók között. Vártak. Pillanatok teltek csupán el, de hős honvédéi üknek napoknak tetszettek most a pillanatok. Aztán felhangzott a felszabadó Í >arancs. Dübörögve szólaltak meg a magyar lonvédek fegyverei. A bolsevisták sorai rit­kulni kezdtek, de a rést minduntalan be- folyta a hátú 11 evő tömeg. És a bolsevisták egyre közeledtek. 'Már kézi gránát dobásnyira kerültek a magyar állásokhoz. A nyomásnak engedni kellett. Á század lőszere fogytán volt. A szolnoki legények kétségbeesetten küz­döttek, de úgy látszott ebben a pillanatban, hogy hiába. A magukkal mentett, a páncclo­FIGYELEM! A kaszaházi strandfürdő rahasárában lévő ruha­neműk Horváth Gyulánál Vég-utca 3 szám alatt megkaphatok. sok ellen kiváló sikerrel használt »acélöklöket«, szorongatták a fiúk, amikor vitéz MadJay zászlósnak hirtelen valami ötlött az eszébe. Hirtelen mozdulattal előbbre szökött és kilőtte a páncélöklöt az egyre közeledő bol­sevistákra. A hatás borzalmas volt. Nagy tér­ségben szinte megsemmisültek a bolsevisták, örült jajgatás hangzott fel soraikból és véres húscafatok repültek szerte-széjjel. Mikor ezt látták a honvédek, nosza, neki- gyürkőztek ők is, és egymásután lőtték a bolsevistákra a páncélöklöket. Rémült kavarodás keletkezett az oroszok soraiban és hirtelen hátrálni kezdtek a tá­madók. — Hajrá! Hajrá! — hangzott fel a szol­noki fiúk ajkán a roham jele és üldözni kezd­ték a már-már tértnyerő, de a hatalmas tűz hatására hanyathomlok menekülő bolsevistá­kat. Egészen kivilágosodott, amikor a szolnoki legények visszafoglalták állásaikat a többszöíö* erővel rohamozó bolsevistáktól. Vitéz Madav zászlós sárosán, véresen, ve­rejtékező arccal ült le bunkerjában ... Arcára hirtelen mosoly lopózott. — Min mosolyog, zászlós úr? — kérdezt» legénye. *—• A páncélosökölről most hirtelen eszem­bejutott valami. Mostanában mindenütt sokai emlegetik. Az együk Ids v ároskában T. 34-esel» támadták csapatainkat. Egy honvéd, nevét nem tudom, kiugrott a löv észárokból és páncél - ököllel a kezében közeledni kezdett a szovjet áncélos felé. A vezető meglátta és hirtele** átraarcot csinált masinájával, menekült. A honvéd utána futásban. Házak között kerge- tőztek. Elől a szovjet harckocsi utána a ma­gyar. Az egyik saroknál hirtelen felnyílt m harckocsi teteje cs a parancsnok megfenyegető» a honvédet. Erre ez felbőszült, méghogy egr magyar királyi honvédet meg mer egy ruszEl fenyegetni. Nosza, odavágta a gránátot. A páncélszörny kúpolája a parancsnok felső tet­tével együtt leröpült... ' És reggel mintegy kétszáz muszka halottjai számoltak meg a szolnoki bakák állásai előtt. Kaplonyi György hadnagy haditudósító Eddig egy lakásfelajánlás volt a tegnapi felhívásra Zalaegerszeg, szeptember 19. Tegnapi lapszámunkban közöltük a pol­gármester felhívását, amelyben a város la­kosságához fordul és lakásokat kér a menekül­tek és honvédek számára. Mint ma reggel u polgármesteri hivatal közli, a felhívásra ez- ideig egy bejelentés érkezett; éspedig: dr. Galambos Miklós plébános részéről, aki két­szobás, különbé járatú, előszobás lakrészt aján­lott fel akár a menekülteknek, akár pedig a honvédek részére. Ugyancsak bejelenti a plébános, hogy a Kultúrházat raktározás é* egyéb honvéd-célra teljesen díjmentesen ál- engedi. Sajnos, mint megállapítottuk, több be­jelentés nem érkezett, de mentesítés iránti kérelem annál nagyobb számban. Pedig el­várjuk, hogy azok a termek is megnyílja­nak, amelyeket eddig a legkülönbözőbb ki­fogásokkal kivontak az igénybevételek elől. Végre egyszer mindenkinek ki kell vennie h részét az áldozatból. Szolnoki bakák „páncélököllel“ verték vissza túlerővel lévő bolsevisták támadását

Next

/
Thumbnails
Contents