Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-09-16 / 210. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. szeptember í£< A ZALAI GAZDAÉLET A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, Méhész Egyesület és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tej szövetkezetek? irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalarregyei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgatója * r XV. A türjei szövetkezeti feldolgozó üzem kitúr ) tejárakat fizetett. Fizethetett is, mert ren- d tezett a nagybani feldolgozás minden előével, napi 4—5000 liter teje biztosította az _~em elsőrendű jövedelmezőségét. Egész 1914- ig zavartalan volt a szövetkezeti üzem működése. Ekkor a tejtermékek kereslete majdnem ép olyan nagy lett, mint a mostani időkben. Az akkori feketepiac lehetőségeinek tágítása céljából sok kisebb nagyobb budapesti tejválla lat támadásba kezdett a türjei gazdaüzem érdek körének összeszorítására. Kisebb tejtételeket, egyes uradalmakat sikerült nekik elvonni a szövetkezet szállítói kézül. Ennek kapcsán látták, hogy itt biztos és állandó tejtételeket le hét összeszedni. Békében nem érdekelte őket a türjei gazdaüzem. Ha akkor háború nincs, ma talán már nem 4—5, hanem 10.000 literes lenne a türjei gazdaüzem. Azonban a háborús pénzkereseti éhség erre a vidékre is elcsalo gáttá őket és amikor már kezdték kiismerni a gazdag kereseti lehetőségeket, a szerzett helyi ismeret alapján, akkor fogtak csak igazán hozzá a türjei gazdaüzem tönkretételéhez. Egy nagyobb koncén lakmározó kis halak nagyokat is csalnak oda szokás szerint a falathoz. így volt ez ebben az esetben is. Az először csak batyuzó kis tejesek addig sürögtek forogtak ott, amíg egy budapesti nagyüzem figyelmét is felkeltették. Az már a nagyvállalatok lelki alkatához tartozik, hegy a kisebbet nem tűrik meg maguk mellett. így kezdett terjeszkedni Tűrje környékén ez a budapesti nagy- vállat. Először iparengedélyeket kért azokba a községekbe, amelyeknek teje a türjei üzemhez tartozó és annak részvényes tagjaitól került a türjei üzembe. így Tekenyén, Szalapán, majd magában Tűrje községben is kapott ipar- engedélyt. Eredmény az lett, hogy a türjei gazdaüzembe már csak a fele tejmennyiség érkezett be, mert a többit ez a vállalat vette rát. Közvetlen káros hatás abban jelentkezett, hogy miután kevesebb lett a feldolgozandó tej- mennyiség, a költsége pedig a régi maradt a feldolgozásnak, kevesebb tejpénz jutott kifizetésre a tagoknak. Ez a körülmény még inkább a konkurens tejcsarnokok malmára hajtotta a vizet. És jött a jólismert vállalati tevékenység c\ megkezdett pusztítás folytatására. Azt kezdték híresztelni, hogy nem azért kevesebb a tejpénz, mert a történteknek ez törvényszerű következménye, hanem azért, mert a szövetkezet vezetői elgazdálkodják a tagok tejpénzét, nem érdemes tehát a tejet olyan helyre vinni, ahol nem biztos annak a sorsa. Ennek a tisz tességtden versenynek számító propagandának már idestova 30 éve van, de még mindig vannak Türjén tejszövetkezeti tagok, akiknek szívében ez oly mély nyomot hagyott, hogy ma sem gondolkoznak és beszélnek másként a szövetkezet vezetőiről, mint amire ez az ellenséges beszéd tanította őket, zugkocsmákban és sötét hegyihajlékokban némi idogálnivaló judás- folyadék segítségével. Minden fáradságunk hi ábavaló volt, hogy ezeket az embereket az ellenkezőjéről győzzük meg, mert örökké azt hajtogatják, hogy ők papírokat láttak, amiken az Írás beszélt. Az, aki e papírokat mutogatta nekik, már talán e munkája segítségével is szép nyugdíjat élvez valahol büntetlenül. Elültette azonban a testvérgyülőlet magvát, amiből megbízója bőven arathatott, Megszületett még e munka nyomán a bizalmatlanság magyar és magyar között Türjén és a környékben. Könnyű volt tehát a munkát folytatni. A türjei gazdaüzem vezetői mint említettem, kiváló emberek voltak, egyszerű falusi gazdák. Akik elhatározták, hogy lesz, ami lesz, de nem tágítanak a szövetkezet mellől. Hosszú éveken át szinte nem kaptak saját tejükért tejpénzt, hogy a többiek tejárát valahogy tartani tudják és a szövetkezetei megmentsék, Ezeknek a neveit még leírjuk mert megérdemlik, hogy tiszta szövetkezeti szellemű munkájuk és áldozatuk ismertté váljon minden tejszövetkezet előtt. Áldozatkészségüket nem tudták diadallá fej leszteni, mert az ellenfél olyan eszközöket kezdett használni, aminek elhárítására egész vagyonuk sem lett volna elég. Mikor ez a pesti vállalat látta, hogy a talaj már jól meg van dolgozva és a türjei gazdaüzemnek már csak 1000— 1200 liter napi teje van, mert a többit ő mind elvitte. Akkor megkezdte működését olyan irányban is, hogy lehetetlenné tegye a türjei gazdaüzem által termelt vaj értékesítését, hogy végleg legyűrhesse ezt a nagyonszépen fejlődött üze met Ebben az időben a türjei vajat Gyérbe szállították egy ottani kereskedőnek. A vajnak a városban ig~n jó híre volt. Cukrászok, kávéházak is szívesen vették. Egyszóval a hosz- szú évek serán biztos piacot teremtettek vajuk számára. Nem érdektelen megemlíteni, hogy ez az egyszerűnek látszó helyi vezetőség az akkori idők minden reklám lehetőségét ügyesen és dicséretreméltó módon kihasználta. Hirdetett a győri moziban fényreklámmal, hirdetéseit meglehetett találni az állomási nagyétterem gyufatartóin is. Győrben tehát mindenki tudta, hogy van türjei minőségvaj. Keresett is volt a vajuk, csak egy bajuk volt, hogy mán nem tudtak elegendőt szállítani, mert a tej- mennyiségük az eredetinek negyedrészére csökkent a vállalat jóvoltából. Az 1920 as években azután a vállalat elérkezettnek látta az időt, hogy a türjei gazdafeldolgozó üzem közvetlen szomszédságában, Zalaszentgróton, vállalati vajfeldolgozó üzemet építsen, mert hiszen annak már Tűrje az előkészítés után nem árthatott. Az üzem meg is épült és nem épen tiszteletreméltó módon ütötte le véglegesen a türjei gazdaüzem fejét. Állításunkat mindenkor igazolni tudjuk ma is élő tanukkal, akik látták azt a levelet, amit a győri kereskedő hozott oda a türjei üzem igazgatóságának, sőt erről igazolt másolatot is készítettek, ebben a levélben a győri kereskedő részére a következő utasítás volt a szentgróti telep budapesti központjától : „Amennyiben a türjei szövetkezet vaját továbbra is megveszi, gondoskodni fo gunk tönkretételéről. Vajat pedig lényegesen olcsóbban kap tőlünk a jövőben“. Könyörögve kérte e kereskedő a türjei igazgatóságot, hogy ne vegyék szerződésszegésnek, ha a szerződés lejárta előtt kénytelen lemondani a vaj további átvételéről. Mondanunk sem kell, hogy ezzel az egyoldalú harc a türjei gazdaüzem birtokáért kinek a javára dőlt el. (Folytatjuk.) MÉHÉSZÉT ; Rovatvezető: TÍMÁR JÁNOS méhész A multheti számban megkezdett m. kir. Földművelésügyi Miniszter úr 257.200—1942. ' számú rendeletének ismertetését, a méhek nyá- lés költésrothadásának megelőzéséről és leküzdéséről, folytatom. 2- §. A községi elöljáróság (polgármester) a nála bejelentett vagy más utón tudomására jutott betegség (1. §.) fellépésének gyanúja esetében a méhest (méhtelepet, méhészetet) azonnali hatállyal zár alá helyezi és gondoskodik arról, hogy a gyanús íiasításos lépből a gödöllői m. kir. Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézetnek az érdekelt méhész nevében és címének megjelölésével egy legalább 10x10 cm nagyságú, lehetőleg mézessejt nélkül minta küldessék. A lépdarabokat egyrészt papírpa göngyölve olyan kemény burkolatba, lehetőleg kis faládába kell csomagolni, hogy szállításkor össze ne nyomódjék és tartalma abból ki ne juthasson. A kutatóintézet a vizsgálat eredményéről soronkívül értesíti a beküldő községi elöljáróságot (polgármestert), az érdekelt méhészt és a nyúlós költésrothadás megállapítása esetén az illetékes méhészeti felügyelőséget is. Ha a kutatóintézet a betegséget nem állapítja meg, a községi elöljáróság (polgármester) a zárlatot 24 óra alatt megszünteti, 3. §• Ha a kerületi méhészeti felügyelőség szükségesnek tartja, a köségi elöljáróság (polgár- mester) a zárlatot az egész község területére vagy annak egy részére kiterjeszti. 4. §■ A zárlat 6—7. § okban foglalt intézkedések befejezésétől számított 30 nap múlva végződik, de — legfeljebb 30 nappal meghosszabbítandó, ha a kerületi méhészeti felügyelőség szükségesnek tartja. 5. §. A zárlat ideje alatt a zár alá helyezett méhesből (méhtelepről, méhészetből) illetőleg községből, vagy annak zár alá helyezett részéből méhcsaládokat, rajokat, anyákat, méhészeti eszközöket, méhlakásokat, viaszt, lépet és mézet kivinni (elszállítani) továbbá ilyeneket a zár alá helyezett méhesbe (méhtelepre, méhészetbe), illetőleg községbe, vagy annak zár alá helyezett részébe bevinni (odaszállítani) tilos. Ez a rendelet nem vonatkozik a körzeti viaszfertőtlenítő telepekre szállított lépre és viaszra. (10. §.) Ha a méhek etetése a zárlat idejére esik, pörgetett méz bevitelére (beszállítására) a kerületi méhészeti felügyelőség ad engedélyt. 6. §• A fertőzött méhesben (méhtelepen, méhészetben) a bejelentésre kötelezett tulajdonos, vagy az, akit a tulajdonos a méhek felügyeletével és kezelésével megbízott, azonnal tartozik a jelen § ban foglalt védekező intézkedéseket foganatosítani. a) A fertőzött család méheit este, amikor a méhek hazatértek, kénnel, szénkéneggel vagy más alkalmas módon meg kell ölni és el keli égetni. b) A keretnélküli méhlakásban (kasban) deszkaköpüben, fatönkben lévő fertőzött család lakását és annak tartalmát mindenestől (lépjét, fiasítását, mézét) a méhek megölése után még az nap este el kell égetni s a maradványt legalább 50 cm. mélyen el kell hántolni. (Folytatjuk1.)
