Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-09-12 / 206. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. szeptember 12* A zalai zsidóüzletek áruit szakmabeli kereskedőknek adják át A vármegye főispánjának közleménye A zsidók anyagi és vagyonjogi kérdéseinek megoldására hivatott kormánybiztos által a zsidók lezárt üzleteiben lévő áru- és anyagkészleteknek. valamint berendezési és lel szele lési tárgyaknak értékesítése tárgyában kiadott 1.500—1944. sz. utasításában foglaltak alapján felhívom az érdekeltek szakmabeli kereskedők és iparosok figyelmét arra, hogy' Zalaegerszeg városban a lezárt zsidó üzletekben (üzemekben) lévő áru- és anyagkészlet, füvévé a textilüzletek árukészletét, valamint berendezési és felszerelési tárgyak, szakmabeli kereskedőknek, ilyenek hiányában szakmabeli iparosoknak el fognak adatni. A textilüzletek berendezési- és felszerelési tárgyai ugyancsak eladatnak. A venni szándékozó szakmabeli kereskedők és iparosok ezen igényüket 1944. évi szeptember hó 25-ig írásban jelentsék be a városháza I. e. 4. sz. alatt az értékesítést végző*, bizottságnál. A bejelentésben fel kell tüntetni, hogy a bejelentő kinek az üzletében lévő ingóságokat szándékozik megvenni. Az elkésve beterjesztett bejelentéseket csak akkor lehet figyelembe venni, ha a kitűzött határidő alatt, az eladásra kerülő ingóságokra vevő nem jelentkezett. Az eladásra kerülő áru- és anyagkészlet elsősorban a helybeli szakmabeli kereskedőknek fog eladatni, ha helybeli kereskedő nem jelentkeznék, úgy a környékbeli, vagy távolabbi szakmabeli kereskedők is vásárolhatnak. Ha megvételre ezek sem jelentkeznének, úgy a kérdéses áruk szakmabeli iparosoknak fognak eladatni. Magánszemélyek részére árusítani nem szabad. A megvásárolt üzlet áru- és anyagkészletének átadása az alábbi feltételek mellett történik: a) Az átvett áru- és anyagkészlet, valamint a berendezési- és felszerelési tárgyak őrzéséről és 8 napon belüli elszállításáról a vevő köteles saját költségén gondoskodni. Az esetleges károk és hiányok a vevőt terhelik. b) Az átvett árú- és anyagkészlet, valamint a berendezési és felszerelési tárgyak vételárát 6 hónapon belül az illetékes hatóság felülbírálja, s amennyiben azt állapítaná meg, hogy a vételár a meghatározott átadási árnál kisebb, a vevő — illetőleg több vevő esetén a vevők egyetemlegesen — köteles a hatóság közlése után az árkülönbözetet 15 napon belül megfizetni. c) Az átvett áru- és anyagkészlet, valamint a berendezési- és felszerelési tárgyak minőségi, vagy mennyiségi hiánya, továbbá esetleges rejtett hiba miatt, vagy bármilyen más jogcímen a vevő semmiféle igényt nem támaszthat. d) Ha az átvett áru- és anyagkészlet zárolás alá esik, azzal a vevő csak az érvényben lévő korlátozó rendelkezések szerint rendelkezhetik. A vételárat a pénzügyi hatóság kiküldöttjének kezeihez szabály szerű nyugta ellenében készpénzben kell kifizetni. Méltánylást érdemlő esetekben az alább felsorolt igény- jogosultak — feltéve, hogy szakmabeli kereskedők — engedélyt nyerhetnek arra, hogy az eladásra kerülő áru- és anyagkészletet, vagy annak egy részét készpénzfizetés helyett bizományi értékesítésre vehessék át. Igényjogosultak a következők: a) A jelenlegi háborúban hősi halált halt személyek családtagjai. 1)) A jelenlegi háború hadirokkantjai, valamint az 1914—18 évi háború legalább 50 százalékos hadirokkantjai. c) A jelenlegi háborúban arcvonalbeli szolgálatot teljesítő vagy te!j esi lett személyek. d) Az a. személy,, akinek üzleti (üzemi) áru- és anyagkészlete légitámadás következtében teljesen, vagy' nagyobb részben me ginn- misüh. Az ilyen irányai kérvényt a zalaegerszegi pénzügyigazgatóságnál kell benyújtani és a kérv ényhez az igény jogosultságot igazoló iratokat csatolni kell. Bizományi értékesítés esetén az értékesítő bizottság által meghatározott összeget kell biztosíték címén a pénzügyi hatóság kiküldöttjének kezeihez szabályszerű nyugta ellenében lefizetni. Ha valamely üzlet (üzem) ingóságainak megvételére többen jelentkeznjek, a vevők a bizományi értékesítésre vonatkozólag megállapított igényjogosultsági sorrendben fognak kijelöltetni. Felhívom egyben mindazokat a nem zsidó személyeket, akiknek valamely értékesítésre kerülő üzletben (üzemben) tulajdonukban lévő ingóságok vannak, hogy ezt a körülményt az értékesítő bizottságnál folyó évi szeptember hó 15-ig jelentsék be. Az illetőkét a bizottság az értékesítés idejében az értékesítésre kerülő üzletben meg fogja hívni azzal, hogy a tulajdonjog igazolására szélé okiratokat vigyék magukkal s amennyiben a tulajdonjog beigazolást nyer, úgy a vitatott ingóságokat részükre ki fogja adni. Amenny iben a venni szándékozók az értékesítéssel kapcsolatban kö e’ebbi fe’vi ágo í ást óhajtanak, úgy' ezt az iparhatóságoknál (főszolgabíró, polgármester) és a pénzügyigazgatóság VIII. ügyosztályánál megkaphatják. Zalaegerszeg. 1944. szép tendier hó 2. vitéz gróf Teleki Béla s. k. főispán **************** Miket tapasztaltam a volt olasz királyi hadseregnél? Irta: KÁLDOR BRÚNÓ őrnagy XII. Az út hol nyílegyenesen vezet végig a sivatagon, hol pedig kisebb-nagyobb kanyarulatokat ír le, hol felvezet a dombokra, hol le a völgyekbe, az úgynevezett uádikba, a nagy, kiszáradt folyóágyakba. Mert ott, ahol tavasz végétől, nyáron át, szeptember végéig egyetlen egyr csepp vízre sem bukkanunk, ott ősszel, télen és kora tavasszal nagyobb esőzések után, széles, piszkos, barna folyamok áradata hömpölyög végig. Egy ilyen nádi néha csak 3—400 méter széles, de van olyan is,, amelynek szélessége meghaladja a 4—5 kilométert. Agedábia közelében közeledünk a tengerparthoz, a Földközi-tenger vize a partnál zöldesszínű, de néhány Bzáz méterre beljebb a tenger már ultramarin kék, sötét árnyalatú, míg az égboltozat változatlanul világos kék, egyes partrészek mentén kiszáradt! pocsolyák, amelyeknek alapja hófehér, ezek képezik az arabsoknak természetes sótelepeit. A tenger \ ize elpárolog, tiszta fehér sókristá- lyokat hagyva vissza, néhány méterre beljebb, a sivatag felé, a homok sárga. Sok ti« kilométerre az ember szeme sem növényt, sem állatot, sem élőlényt nem lát, egyszerre egy homokbucka tetején sötétzöld növényzetet látni, amint az ót kanyarul a tot követve, a domSJ mögé kerülünk, a legszebb kis pálmaligetr* bukkanunk. Egy kis oázis. Érdekes, hogy a pálma milyen kevés talajvízzel elégszik meg. Még a látszólag legsivárabb helyeken is pál- maerdőket találni, de ez az eg)' biztos, hogy ott, ahol pálmák vannak, ott rendszeresen vís* is van. Nem a felszínen, hanem néhány méterre a homok alatt. Ugyanez áll a kevés kóróra, vagy más növényzetre is. Sőt, ha több időt él az ember a sivatagban, akkor a szem© már egészen másként látja a növényzetet is. Ott; ahol növényzet van, ott rendszeresen vizet találunk, ahol a növényzet színe fakó, ott a víz meglehetősen mélyen fekszik, ahol a növényzet viszont élénk zöld, ott sokszor már 50—60 centiméternyire a homok alatt gazdag vízérre találunk. Láttam karavánokat. Az arab- sok kis ásóval, alig félméternyi mély gödröt ástak és néhány perc alatt a gödör megtelt barna-sárgás, iszapos vízzel. Ezt a vizet aj benszülöttek ivasra és főzésre használják. Ennek a magyarázata igen egyszerű. A homokréteg nem mindenütt egyforma vastag, ha a homokréteg egy víztartó szikla, vagy földréteg fekszik, az eső és a talajvíz össze- gyülemlik és természetes tartályokat képez. A víznek íze rendszeresen sós, de van édesízű víz is. Igen sokszor a víz a sivatag belsejébe» erősen sós ízű, míg a tengerpart közelében; édes. Eimek az a magyarázata, hogy' a sziki* mésztartalmú és a víz felodja a mészben lévő taknálsót. Viszont a tenger mentén a víz azért lehet édes, mert a sziklaréteg nem mésztartalmú, A tengerpart közelében lévő kutaknál azt tapasztaljuk, hogy' a kútban lévő víztömb felső része édes, míg az alsó része és a feneke sós. Ez onnan [van, hogy a tenger vize a talajon keresztül átszivárog és a különböző sziklarétegek szűrőként hatnak, a tengervíz sóstartalmát felfogják, míg a vizet áteresztik. Ha a kútból sok vizet merítünk, úgy tapasztaljuk, hogy' körülbelül egy harmada édesízű, minél jobban apad a víz, annál sós- ízűbbé v álik. Az édes víz fenn marad, míg a sós víz, nagyobb súlyánál fogva, a kút fenekén marad. Igen érdekes megfigyelés az is, hogy a trópusokban élő emberek, a telepítők, ha visz- szatérnek Európába, kávéjukba vagy teájukba szívesen tesznek néhány szem sót. Ez onnan van, hogy ezek a telepítők már annyira megszokták a sósízű vízzel váló főzést, hogy nélkülözik, ha tiszta édesvízzel főznek. így m* is hozzászoktunk ahhoz, hogy a kávénak vagy teának az íze kissé sós legyen. (Folytatjuk.) *********************************************************************** Szókimondó, független, friss és szines, katolikus újság amely mindennap részletesen és budapesti napilapokat 12 órával megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekkel azonnal rendelje megl Ara havi 3*40 P.
