Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-09-09 / 204. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. szép timber 9. é. A ZALAI GAZDAELET A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, Méhész Egyesület és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalait egy ei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgatója XIV. Általánosságban mondhatjuk, ha a Tej- szövetkezeteket egyenként és összeségükben érte az idők folyamán nehézség és ennek következtében egyre másra csukták be kapuikat, akkor a válasz az volt amikor jogorvoslattal akartunk élni, hogy ezen nem lehet csodálkozni, mert hiszen mindezt a „gazdasági válság“ idézte elő és hát segítség ez esetben csak akkor lehetne, ha a „gazdasági válság“ maga szűnik meg. Tehát a bűnbak egy olyan valami volt, amit nem lehetett megfogni, mégkevésbé eljárás alá vonni. A hibák és válságok okát mi nagyon jól ismerjük. Felfogásunk pedig az úgynevezett „gazdasági válság“ tekintetében az, hogy ez egy nagyon ügyesen alkalmazott gyűjtőszó, az értelem nélkül való magyarázkodásra. Ismétlődő példák alapján mondhatjuk, hogy ami az egyikre nézve válság az a másikra nézve mérhetetlen előnyt jelentő folyamat. A csodálatos csak az a dologban, hogy Tejszövetkezeti vonatkozásban akár a régi világháborút, akár azt követő rosszabb időket vagy a jelent tekintjük a válság részben mindig a tejtermeié keveredett bele. Soha nem a tejfeldolgozó vállalat. Végeredményben mondhatnánk azt is, hogy a termelő gazda csak azért kívánja, hogy neki sajátmagának legyenek feldolgozó telepei, hogy a dolog kényelmesebb részét és bizto sabb formáját válassza. Ezt sem lehetne tőle rossznéven venni, sőt biztatni kellene reá. A magyar tejtermelő szövetkezetileg szervezett gazda megyei Tejszövetkezeteit ezen „gazdasági válságok“ leküzdésére, megszüntetésére alakította. Ez az egyetlen helyes út az elsorvadt életképtelen és csak névlegesen létezett Tejszövetkezeti mozgalmaink leváltására. A megyei Tejszövetkezetek végleges célja, hogy a tejfeldolgozó vállalatok üzemeit átvegyék, maguk alapítsanak, építsenek ilyen üzemeket, hogy a tejtermelő gazdának módja legyen saját sorsának irányítására. Tolna megyében az ott működő megyei Tejszövetkezetnek már nyolc nagy feldolgozó üzeme van és az ezek által elért eredmények mindenben igazolták Micheli Mihály törekvését, elérték a legkedvezőbb állapotot, birtokába jutotta annak a kedvező körülménynek, amit gazdasági fejlődésben és előbbrejutásban jelent az, hogy a feldolgozásból keletkező hasznot is a termelő gazda élvezi. Természetesen ez a tolnamegyei helyzet nem tetszik a tejfeldolgozé vállalatoknak és ma is mindent megtesznek, hogy a jó példa nehogy gyorsan ragadóssá váljék. Sok jel és tény mutat arra, hogy szervezetnek mondható propagandát indítottak a termelő gazda ilyenké pen önvédelme ellen. Ez azonban hatástalan fog maradni, mert a tényeket nem lehet megcáfolni. Lehet késleltetni a haladást, de megállítani már nem. A dunántúli vármegyék közül már ötben működnek a megyei Tejszövetkeze- tek, azért elsősorban Dunántúlon, mert mező- gazdasági vonatkozásban ez az ország legfejlettebb része. Jóllehet telepei még csak a tolna- megyeieknek van, de elérkezik az idő amikor ezen az utón a többi vármegye is követni fogja a tolnamegyeieket. Vannak olyanok, akik magyarázzák, hogy Tolnamegye miért van már ebben a helyzetben és mik azok az okok amiért a többinek nem kellene azt követni. Ezek a magyarázatok valójában csak félremagyarázások akarnak lenni és abban sántikálnak, hogy találjanak úgynevezett elijesztő okokat a többi vármegye gazdái részére Most minden rossz ami a megyei szövetkezetek célja, mert hiszen veszélyben van a régi állapot, ami kedvező volt a vállalatoknak és annyi bajba döntötte a tejtermelőket. Ez a védelem azonban nagyon mesterkélt, mert a tejtermelő gazdát akarja védelmezni önmagával szemben. Erre természetes nem lehet más válaszunk, minthogy ilyen szükségtelen munkára csak az van rászorulva, akinek nem akad egyéb dolga. A tolnamegyei munkát minden valószínűség szerint a Zalamegyei Tej szövet kezetek Szövetkezete fogja követni az erre vonatkozó lépések és tárgyalások mai állása szerint. Azért is, mert Zala megyében fejtették ki legélesebben gazdaellenes munkájukat az egyes vállalatok. Példa erre a Türjei Tejszövetkezet 5000 literes szövetkezeti feldolgozó üzemének szomorú története Ez az üzem 1902 ben létesült Türjén. Egyike a legszebben és annak idején legjobban 1 felszerelt szövetkezeti feldolgozó üzemének. Négy hatalmas helyisége, irodahelyisége és laboratóriuma van Sajtpincéje és savó feldolgozó üzeme. Villany és gőzerőre berendezve. Annak idején nemcsak a saját községük, hanem Szalapa, Tekenye egész tejtermelését, Batyk község tejtermelését és a környező uradalmak valameny- nyiének termelését átvette és feldolgozta. Ezek közül a legjelentősebb a türjei Apátság tejtermelése volt. Gondosan volt megszervezve a beszállítás kérdése, az üzem megfelelő kihasználása. Kitűnő gazda vezetői voltak az üzemnek. Termékei nagyon ismert és kiváló minőségűek voltak. (Folyt, köv.) í MÉHÉSZET | Rovatvezető: TÍMÁR JÁNOS méhész A méhetető cukor ellenében beszolgálta tandó méz ügyében, legújabb értesülésem alapján közlöm az érdekelt méhésztársakkal, hogy a Földművelésügyi miniszter urnák rövidesen várható rendelete szerint csupán egy esetben van az elengedésnek helye: Ha a méhész tavasztól ezideig katonai szolgálatét teljesített. Minden más esetben csak haladék kapható. Mégpedig: vagy folyé évben augusztus 3t után szolgáltatja be a mézet, vagy a beszolgáltatást jövő évre halaszthatja el. Kérvényt még szeptember hóban lehet beadni, 3 pengős okmánybélyeggel ellátva, a Földművelésügyi miniszter úrhoz címezve, de a szombathelyi Méhészeti Felügyelőséghez kell beküldeni, ahonnan megfeleli javaslattal terjesztik fel a Miniszter úrhoz döntés végett. Minden méhésznek külön k«U kérvényt beadni. Végül felkérem méhésztársaimat, hogy a teleléssel kapcsolatban ne feledkezzenek el segítséget nyújtani a hadbavonultak hozzátartozóinak! Mai cikkemben megkezdem a legveszedel mesebb és legpusztítóbb méhbetegség, a „Bacillus larvae“ nyúlós költésrothadás, vagyis költés pestis elleni védekezés ismertetését, illetve ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Mielőtt azonban a betegséget bővebben ismertetném, rá kell mutatnom arra a sajnálatos tényre, hogy ennek az elterjedését nagyban elősegítette az úgynevezett „vadméhészek“ tábora. Ezen megjelölés alatt értem azokat, akik egy megszökött rajt kolomppal és kaszákkal fölfegyverkezve (hogy minél nagyabb zenebonát csapjanak) befognak. A befogott rajt aztán elhelyezik a kert, vagy az udvar egyik zugában és ekkor máris méhészeknek képzelik magukat. Ide tartoznak nagyrészt azok is, akik egy-két estén az erőltetett „gyorstalpaló“ méhészeti előadást hallgattak. Esetleg ismeretlen célból írt hangzatos újságcikket is olvastak a „méhészet jövedelmezőségéről". Ilyenek csak azt jegyezték meg, hogy akácvirágzás után pörgetjük a mézet. Pedig, hogy mekkorát csalódtak, azt csak néhány év múlva veszik észre. Amikor a méhektől aztán nem csurran, talány nem is cseppen, akkor magukra hagyják a családokat és az ilyen gondozatlan méhesekben fellépnek a méhbetegségek. A szombathelyi Méhész Kerület Zala megyei körzetében, 1943. évben Budafa, Tófej, Gutorfölde, Zalaszentjakab, Náprádfa községekben lépett fel a költésrothadás, ami hivatalosan lett megállapítva. Sajnos 1944 ben a betegség még tovább terjedt. Ismételten felhívom méhésztársaim figyelmét, hogy valahol gyanús megbetegedést észlelnek, azt azonnal jelentsék saját érdekükben. Teljes egészében ismertetem a m, kir. földmivelésügyi miniszter 257.203/1942. F. M. számú rendeletét A méhek nyúlós költésrothadásának leküzdéséről és megelőzéséről. A mezőgazdaságról és a mezőrendőrség- ról szóló 1994:X1I. te. 60. és 120. § ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §• A jelen rendelet rendelkezései a méhek- nek „Bacillus larvae“ okozta fertőző betegségére, a nyúlós költésrothadás (másnéven rosszindulatú, amerikai, gyászos költésrothadás, bábrothadás, költésvész) vonatkoznak. Ha a vizsgálat más baktériumok okozta fertőző költésrothadás, vagy szűrhető virus okozta tömlős rothadási állapít meg, a községi elöljáróság (polgármester) a nyúlós kölíésroL hadásra nézve jelen rendeletben felsorolt intézkedéseket a gödöllői m. kir. Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet külön javaslatára rendeli el. (Folyt, köv.)
