Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-09-09 / 204. szám

1944. szeptember 9. ZALAMEGYEI ÚJSÁG o. Mi történt 1938 szeptemberében? Megkezdődött Csehszlovákia felszámolása I. Olaszországban szigorú rendszabályokat hoznak a faji kérdésben, a rendelkezések fél­évi távozási időt adnak az 1919. január el­seje óta letelepedett külföldi zsidók számára. 5. Magyarország miniszterelnöke. Imrédy Béla Kaposváron tartott beszédében meleg hangon nyilatkozik az olasz és német barát­ság bevált rendszeréről, kiemeli a bledi ha­tározat jelentőségét és bejelenti, bog) Ma­gyarország bevezeti az általános hadkötele­zettséget. 5. Csehszlovákiában a kormány minisz­tertanácson a további tárgyalás alapjául el­fogadta a szudétanémetek karlsbadi pontjait. 6. Franciaország a szudéta kérdés kiélező­désére való tekintettel, bizonyos korosztályokat fegyverbe hívott és megszállta a Maginot- vonaLat. 12. Németországban a nürnbergi párt­gyűlésen Hitler kijelenti, elrendelte a had­sereg rendkívüli megerősítését, a nyugati erőd­művek azonnali kiépítését. »A Csehszlovákiá­ban élő németek önrendelkezési jogot akarnak, nem pedig frázisokat.« »Nem fogjuk többé tűrni három és félmillió német elnyomatását.« 13. Csehszlovákiában a kormány tíz né­met kerületben kihirdette a statáriumot. Vé­res összeütközések támadnak. A szudétanémet párt hatórás ultimátumban követeli a statá- riumos rendelet visszavonását. Ha ez nem tör­ténik meg, »a szudétanémet párt minden fele­lősséget elhárít magától az események tovább­fejlődéséért.« 14. Anglia miniszterelnöke, Chamberlain és Hitler megállapodtak abban, hogy a világ- béke megmentése érdekében személyesen tár­gyalnak egymással. 15. Németországban, Obersalzbergben Chamberlain és Hitler kancellár személyesen tárgyaltak a csehszlovák válságról. Chamber­lain Hitler feltételeivel visszarepült Londonba. Nagy hatása van Európában a Popolo d’ Itá­liában megjelent és Mussolininak tulajdonított cikknek, amely rámutat arra, hogy Csehszlo­vákiában nem csak német, de magyar, lengyel és szlovák kérdés is van, ezeket is népszava­zással kell megoldani. Csehszlovákiában har­cok támadnak a csehek és a szudétanémetek között, megkezdődik a szudétanémetek töme­ges menekülése a Németbirodalomba. Henlein kiadja a jelszót: »Vissza akarunk térni a Németbirodalomba.« 16. Magyarország kormánya tiltakozott a cseh kormánynál a magyar határon foganato­sított katonai intézkedések ellen. 16. Csehszlovákiában feloszlatták a szu­détanémet pártot. 17. Csehszlovákiában az Egyesült Magyar Párt törvényhozói klubja Pozsonyban kimondta bogy a csehszlovákiai magyar népcsoport ön­maga kívánja kezébevenni sorsának intézését, (ebből a célból követeli a magyar nópeso­ort részére az önrendelkezési jog biztosítását- zzel kapcsolatban magyar hivatalos helyről kijelentik, hogy »a magyar kormány külpo­litikájának eszközeit igénybeveszi, hogy ez a (jogos követelés érvényre jusson.« 19. Angiidban Chamberlain és az angol kormány tagjai tanácskoztak Daladier francia miniszterelnökkel és Bonnet francia külügy­miniszterrel. A tanácskozáson lényegében el­fogadták Hitler követeléseit és hozzájárultak Csehszlovákia határainak módosításához. 19. Olaszországban, Triesztben, Mussolini beszédet mond és ebben népszavazást követel minden csehszlovákiai nemzetiség számára. 20. Magyarország kormányzója, Horthy Miklós, Kelet-Poroszországban Göring porosz miniszterelnök vendége vadászatra. Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán kü.ügy- miniszter Obersalzbergbe repültek, ahol Hit­lerrel tárgyaltak. Imrédy hazatérte után a repülőtéren az őt üdvözlő képviselőkhöz in­tézett beszédében kijelentette: »A magyar kor­mány ismeri kötelességét, amely abból áll, hogy a Felvidék magyarságának jogos köve­telését az önrendelkezés tekintetében, minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa és dia­dalra segítse.« 20. Csehszlovákiában a kormány Anglia és Franciaország többszöri demarsa után végül feltétel nélkül elfogadta a területek átengedé­sére vonatkozó javaslatot. A magyar és lengyel kormányok a nagyhatalmakhoz intézett jegy­zékükben a szudétanémetekhez hasonló elbá­nást -követeltek a magyar és a lengyel ki­sebbségek számára. Grandi hivatalosan beje­lentette Londonban, hogy az olasz kormány támogatja a magyar kívánságoldat. Budapesten a hazafias egyesületek százezres tömeget meg­mozgató nagygyűlése visszakövetelte a magyar Felvidéket. 22. A csehszlovák válság ügyében újabb tárgyalások Godesbergben Hitler és Cham­berlain között. Hitler részletes végrehajtási tervet terjeszt az angol miniszterelnök elé és kéri a magyar és lengyel köveLe'ések tel­jesítését is. A magyar kormány a magyar kö­vetelések ügyében jegyzéket intézett Prágá­hoz. Prágában lemondott a Hodzsa-kormány, Sirovy tábornok alakított új kormányt. Benes rádióbeszédében kijelenti: »Megegyezést óhaj­tunk . . . minden eshetőségre megvan a ter­vem ... ha harcra lesz szükség, tudunk majd harcolni...« Éger vidékén, ahol már a csehek megkezdték a katonai és rendőri erejük vissza­vonását és a rend fenntartását átadták a 'szu­détanémet alakulatoknak, a kormány rende­letére újra katonaság vette át a hatalmat. 23. A csehszlovák kérdésben Hitler és Chamberlain tárgyalásai megszakadtak, Benes elrendelte az általános mozgósítást. Hitler, aki október elsejére tűzte ki a szudéta területek megszállását, nem volt hajlandó Chamberlain kérésére ezt a határidőt elhalasztani, késő éjjel, a búcsúzásnál azonban újabb emlék­iratot nyújtott át a szudétanémet kérdés ren­dezéséről. 24. Csehszlovákiában a csehek megszün­tették a vasúti forgalmat Magyarország, Len­gyelország és Németország felé. Chamberlain Godesbergből visszatérve, Londonban kijelen­tette, hogy az érdekelt felek folytatni fogják a cseh kérdés békés megoldására vonatkozó erőfeszítése.ket. A magyar és lengyel népes­ségű határterületen tüntetések voltak a Ma­gyar- és Lengyelországhoz való csatlakozás mellett. Prágában letartóztatták Kundt kép­viselőt, a szudétanémetek parlamenti klubjá­nak az elnökét. 25. Csehszlovákia válságával kapcsolatban a Pesti Hírlap angol és francia nyelvű vezér­cikkben követeli a magyarok önrendelkezési jogát. A cikk nagy hatást gyakorol a francia és angol politikai körökre. 25. Csehszlovákiában Krolta külügymi­niszter kitérő választ ad a magyar kormány jegyzékére. Daladier és Bonnet újra Londonba repültek, a közös tanácskozások ulán teljesen megállapították a francia és angol államférfiak teljes egyetértését. Hitler a berlini Sportpa­lotában mondott beszédében éles támadást in­téz Benes személye ellen, kijelenti, hogy Né­metország, bár ha kész a békés megegyezésre, nem engedhet követeléseiből és ragaszkodik ahhoz, hogy október elsejéig megkapja a szu­détanémet területeket. »Ez az utolsó területi követelés, amelyet Európában fel kell állí­tanom.« Angliában mozgósították a légvédelmi és partvédelmi osztagok tiszt jeit és legénységét. Az angol kormány hivatalos nyilatkozatban megállapítja, hogy egy esetleges német táma­dásnak az lenne a következménye, hogy »Fran­ciaország Csehszlovákia segítségére sietne és, hogy Nagy-Britannia s Oroszország bizonyára Franciaország mellett lenne. Még nem tiúsá­f josan késő, hogy ezt a tragédiát megakad á- y ózzuk.« 27. Csehszlovákia válságával kapcsolatban Chamberlain rádióbeszédben hangsúlyozta, hogy a véjksőkig harcol a békéért és vállalja az erkölcsi felelősséget azért, hogy a csehek az angol-francia tervet végrehajtják. Benes Mos- cicki elnökhöz küldött személyes (nyilatkoza­tában hajlandónak mutatkozott arra, hogy ILengyelországgal tárgyaljon. Magyar illetékes hely nyilatkozata szerint Krofta előző napi válasza nem alkalmas tárgyalásra. 28. A cseh válság ügyében Chamberlain közvetítésre kérte fel Mussolinit. Mussolini közbenjárására Hitler szeptember 29-re ér­tekezletre hívta meg Mussolinit. Chamber­laint és Daladiert. Chamberlain az angol alsó­ház ülésén a képviselők nagy lelkesedése köz­ben jelentette be ezt a fordulatot. A magyar kormány válaszát átnyújtják Kroftának. 29. A csehszlovák válságban Münchenben létrejött a megegyezés. A megegyezés szerint a szudétanémet területeket október elsejétől tizedikéig át kell adni a Németbirodalom­nak. a magyar és lengyel kisebbségek ügyét három hónap alatt rendezni kiéli. A tanács­kozások ideje alatt a magyar külügyminisz­térium nevében gróf Csákv István München­ben időzött. 30. Csehszlovákiában a kormán) elfogadta a müncheni egyezményt. 30. Anglia miniszterelnöke, Chamberlain és Hitler másfélorás külön megbeszélés után egyezményt írtak alá, amelyben kijelentették, hogy a két birodalom között még függőben lévő kérdéseket békés úton kívánják elintézni, mert »a két nép sohasem akar egymás ellen háborút viselni«. Az alsólendvai kir. járásbíróság, mint te’ekkönyvi hatóság 1965/1944. tk. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-KIVONAT Toplak József, Bukovecz Ferencné és Bu­kovecz Pálné végrehajtatóknak Toplak Lajos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehaj­tási ügyében a telekkönyvi hatóság a végre­hajtási árverést 618 P 40 fillér tőkéköve­telés és járulékai behajtása végett a Kebele- szentmárton községben fekvő, s az u. o. 44. sz. tjkvben A I. 1. 2. sor, 93, 94 hrsz. (malom és istálló a Beltelekben) ingatlan­nak B. 42. 45 és 47. sorsz. szerint végre­hajtást szenvedő nevén álló illetőségre 1700 P kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1944. évi szeptember hó 30. napján délután 5 órakor Kebeleszentmárton községházánál fogják meg­tartani. Az árverésre kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem ad­ható el. Bánatpénz a kikiáltási ár 10 százaléka, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi szá­zalékára kell kiegészíteni. AJsólendva. 1944. évi június hó 16. nap­ján. Dr. Schmitzhoff er János s. k. kir. járás- bíró. A kiadmány hiteléül Olvashatat'an alá­írás kiadó. P. H. I MMenfele kisösíönföit pálinkát legmagasabb napiáron, előnyös feltételek­kel leköt KEREK GYÖRGY gyümölcspálinka közvetítő irodája, i; B u d a p e s t, XI, Kanizsai utca 24 szám. Telefon: 468—363

Next

/
Thumbnails
Contents