Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-08-26 / 193. szám

1944. augusztus 26. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. BfiS­a józan és fáradt álmaiban hempergő városon. ; Néhol egy egy ház szétrobbantva.- Mintha ép 1 fogsorból kitört volna egy fog . . . Reggel felkeltem és szikrában égett a \ Rózsadomb, nyiladoztak a levelek, harmatosak j voltak. A fák alatt nehány halott levél. Egy j ligetben két fiatalember aludt még a pádon. 1 Biztosan elmentem mellettük az éjtszaka is. ! Nem szóltak, nem beszéltek. Álmukban is fi- 1 gyeitek. Figyelték, hogy' mi lesz hajnalban, j Hajnalban csak ugyanaz volt, mint előtte való nap. Megjelentek a villamosok keserves és lá­zadozó csengésükkel, nappalt csilingeltek az álmos szemekbe. És az asszonyok vették a a kukoricaháncsbél készült kosarakat, megin­dultak az üres polcok felé, élelmiszerjegyekkel. Mit beszéltek, nem tudom. Az egyiknek köny- nyes volt a szeme, a másik rózsaszín levelező lapot dobott a postaládába. És mosolygott, amikor elnyelte a lapot a piros láda. A férfi aktatáskáját vette. Kopott aktatáska és kopott a cipő is — nincs bőr Nem baj ez sem. Mindenki visz valamit. Papírban halat, kosár kan almát, zacskóban cukrot, dobozban kevés cigarettát. A szívben reménységet, a járásban hitet, a koldusnak adott pénzdarabban alázatot, a rózsaszínű lapon bátorítást. A másik szívben esüggedést, a másik újságpapírban ételmara­dékot, a másik kosárban a semmit. A doboz­kán a bagót.. . Nézd, hogyan táncol a nap, mint egy részeg! Hogyan szól a harang a ferenceseknél. Kong és kalimpál, mintha tűz lenne a falun. Egy öreg asszony keresztet vet, belép a temp­lomba Az orgona magától megszólal és meg­rettenek. Szédülni kezd a fejem és úgy hallom, Alleluját sodor ki a templomból a gyenge reg geli szél. Ott van Kisjézus is és ime: meg­telnek a polcok, százezer taxi üvölt sorban, a rokkantak bódéi tele vannak datolyával. Lár más és szent a város újra, a harang elhallgat. Budapest ismét olyan, mint mikor tíz évvel ezelőtt először láttam . . . felett. Vh'amikor falúd volt a kőhíd he- i tyém, amit viszont a Move építkezésénél használtak fel. Ki hinné, hegy a sima aszfaltos kocsiút alatt vaJtumkor is ind volt, mégpedig van is. •. • hogy a legutóbbi Move-vacsofa al­kalmával érdekes párbeszéd folyt le a fehérasztafiiá5. Többek között Arvay László emlékezik meg arról az időről, amikor ő is, mint sportoló vett részt a Move mun­kájában. Meséli, hogy az egyik helyen hatalmas serlegből itták az áldomást, még­pedig egy hajtóra. egy-egy serleggel. A dolognak aztán az lett a vége, hogy nó­tázásba kezdtek és szinte versenyre kelvp szedték össze a régi darabokat, mégpedig úgy, hogy minél inkább fogyott a bor, annál régebbieket vettek elő. — Én ágy emlékszem — folytatja em­lékezését Árvav László, — hogy akkor a fárdólásnó! elakadtunk a nótázásbán. Mire liunyady László vármegyei fő­jegyző megjegyzi csendesen: — Rosszul emlékszel, Laci, mert el- 'jutottunk a honfoglalásig. — Igen ám — folytatja ismét az előbbi, de még akkor is hátra van vagy másfél­ezer esztendő. Ezt meg most kellene fel­deríteni •. • Ebből azonban, sajnos, semmi sem lett, mert közben az ég sötétre hú­zódott és a fennálló rendelkezésekre való tekintettel el sem kezdődhetett az érdekes­nek ígérkező verseny. ... hogy ugyanennek az útszakasznak érdékessége, hogy a sarkon áll a csáktor- nyiai vasúti indoház. A dolog nem nevet­séges, mivel a Csáktornyái indó házat an- nakidlcjcn egy egerszjegi építőmester épít­tette újra és a lebontott épületet Zala­egerszegre szállíttatta és a Jlorthy-férre szemben lévő lapostetejű épület mögötti épületrészt építette fel belőle. Állító/ag teljesen azonos formában és méretben, mint eredeti helyén állott. Később ebben a házban lakott Legény Elemér, az ismert író, szüleivel. Az egyéni érdeket szolgáló pártpolitika helyett állítsuk be a közérdeket szolgáló hivatásrendet Feljegyeztük, ..• hogy lapunk belsejében érdekes cik­ket találnak olvasóink Zalaegerszeg fürdő­várossá vad fejlesztéséről. A cikket: Fialia- Dőry Ottó, az Ungerische Volkswirt c. német nyelvű magyar közgazdasági szak­lap tulajdonosa és szerkesztője írta, aki heteken keresztül Zalaegersztegen lakott és többször meglátogatott bennünket szer­kesztőségünkben. Az ismert közgazdász nagy rajongója lett Zalaegerszegnek és ez a belső lelki kényszer íratta vele Zala­egerszeg jövőjét illetően ezt az érdekés cikket. Ígéretet tett egyébként, hogy a Pester Loyd című német nyelvű politikai lápban is ír Zalaegerszegből és ezzel pro­pagandát csinál a vármegye székhelyé­nek. ... hogy Ljiaky László barátunk a [Nemzeti Színház kötelékében fellép az idény-nyitó darabban és máris megkezdte a próbákat. .. • hogy íapunk ismert munkatársának, jNemess Ernőnek nemrégen megje fent re­génye, Az orosz viharban, teljesen el­fogyott. Érdekessége a dolognak, hogy vannak közületiek, amelyek a könyvből j százszámra rendeltek, ezzel magyarázható, j hogy ilyen hamar valamennyi könyv gaz­dát cserélt és az érdeklődés továbbra is olyan nagy, hogy Nemess Ernő könyvé­nek második kiadásáról is megindultak a tárgyalások és előreláthatóan már az ősz folyamai! napvilágot Iát az orosz for­radalom kezdetéről írt érdekes, na pl őszem pontossággal leírt munka. Örülünk mun­katársunk könyvsikerénje/., amely egy Ai- csjU, ágy érezzük!, a mi ünnepünk is. mivel 'Nemess Ernő lapunk munkatársa. ... hogy a Horthy-tér előtti országút- wzakasz alatt hatalmas, boltozatos kőhíd van beépítve egy teljesen kiszáradt árok1 Tegnapelőtt hivatalos jelentés alapján kö­zöltük, hogy a miniszterelnök az összes po­litikai. pártokat megszüntette és vagyonukat elkobozni rendelte. A rendelkezést természe­tesen már a rendelet napvilágra kerülése előtt a rendőrség végrehajtotta. Azóta két nap telt el és hiába akartam valakinek is a szájáról azt hallani, bogy saj­nálja a pártokat, nem sikerült. Azaz talán mégis sikerült olyanoktól, akik egyéni kis ér­dekeiket kívánták a jövőben előbbrevinni a pártpolitika ugródeszkája segítségével. Mert mi más a pártpolitika, mint az egyén szolgálata. Azaz a politikusok a legkülönfélébb eszmék szolgálatában pártokat állítanak fel, képvise­lőket igyekeznek bevinni a parlamentbe, hogy aztán egy kedvező alkalom esetében uralomra jussanak. A pártvezérek között csak annyi a különbség, hogy vannak fantaszták, azaz meg- győződésesek és vannak ridegen számítók, akik kellő komolysággal mérlegelik mindazt a le­hetőséget, ami t a párt egyéni sikerük és any ági érdeküket szolgálva nyújtani tud. Sajnos, a pártpolitikusok igen nagy része ez utóbbiak csoportjához tartozik. A pártokon belül aztán rendszerint volt egy-ket szóvivő, míg a többi vajmi keveset csinált a párt érdekében. Azaz mégis csinált: igyekezett biztosítani saját személyén keresztül a pártnak különféle közgazdasági és politikai befolyásokat. Ennek következtében feltűnően sok volt a magyar politikai életben azoknál-: a1 száma, akik a képviselői mandátum mellett legal áld) egy-két vezérigazgatói, illetve elnöki széket szereztek. De voltak aztán olyan pártok is, amelyeknek ellenzékieskedése oda fajult, hogy a legjobb terveket is elgáncsolta, csu­pán azért, hogy ellenzéki hivatásának eleget tegyen, hogy aztán a nemzet ennek súlyos kárát vallja, ki törődött azzal. Ha viszont az ellenzék hozott komoly kérdéseket napirendre, azt azért kellett elbuktatni, merthát a kor­mányon lévő párt csak nem fogadhat el gon­dólatokat és terveket az ellenzéktől. Így aztán a magyar parlament a végnélküli harcok szín­helye volt és voltak ciklusok, hogy csaknem teljesen meddő volt a munka. Ennek azonban nem a parlamenti rend­szer volt az oka, mint azt Sokan vallják, ha­nem a pjártrendszer és az, hogy a pártokon belül is egész sor olyan ember foglalt helyet, aki egyrészt a politikához nem értett, a hozzá­értése pedig csak annyi volt, hogy mindig a hatalmon lévő hátamögé sorakozott. így (or­ient meg a Zalában is jólismert egyik poli­tikussal, hogy amikor Bethlen István kilépett a kormányból, maga is vele ment, de, amikor látta, hogy milyen kevesen vannak a esátc- lyások, azonnal visszasonfordáit a többséghez, pedig eddig Bethlen fenntartás nélküli híve volt és annak köszönhetett két cikhisi meg­választásán kívül egynémely dolgot, az ügy­védi gyakorlat mellett. Ez csak egy kép a pártpolitika berkei­ből, de lehetne számtalant felsorolni, de ha­lottról jobb ma már rosszat nem mondani. Mert hála Istennek, a pártpolitika halott és bízunk abban, hogy nem is támad fel többé sohasem. Mert a pártpolitika idejét múlt va­lami ma már. S főleg semmiképpen sem szol­gálta a széles népréteg érdekeit. Hogy meny­nyire nem szolgálta, mutatja az a tény is, hogy mennyire hiába volt minden fáradozás a pártegység, illetve komolyabb értelemben vett nemzeti egység megteremtése érdekében hónapokon keresztül. Sztójay miniszterelnök mindent elkövetett, legjobb szándékkal és oda­adással az irányban, hogy a pártokat közös nevezőre hozza, ennek ellenére sem tudta megváltoztatni a magyar politikai élet arcvo­nalát. Nem maradt tehát más, mint a pártokat MEGNYÍLT az újonnan á t al a k í t o 11 Ölesé á r sí k! Figyelmes kiszolgálás! Mindé« este FIH3RICZKI M&RGÓ énekel. Szives pártfagást kér Kaszás Sándor kávés

Next

/
Thumbnails
Contents