Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-08-11 / 181. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. augusztus ti. JXoosevelt és Churchill is a tartományiban tartózkodtak és a zavargások folytatódtak. Zágráb. Fraja Snuchs tábornokot a hadműveleti területen lévő mosztari lakása előtt ismeretlen egyének hátulról fej belőtték. Bukarest. Román hivatalos jelentés szerint a Dnyeszter alsó folyásánál, Bukovina középső' szakaszán, valamint a moldvai szakaszon említésre méltó harcicseiekmény nem volt. Csütörtökön angolszász légierők Bukarest és Bioesti ellen, ma éjjel pedig Piaesti és egyik másik fontos \ áros ellen bombatámadást intéztek. Több helyen a mezőkön dolgozó munkásokat géppuskával támadták, aminek számos áldozata is van. Ne >v-York. Amerikai jelentések szerint az elkövetkező elnök’választáson az Egyesült Ál- lamokbán tartózkodó százezer finn szavazó egyöntetű elhatározással Dawey-re adja le szavazatát. Hasonló tárgyalások folynak az Egyesült 1 Államokban élő kisebb, más nemzetiségek között is. Berlin. A keleti hadszíntéren a magyar j csapatok Delatyn vidékén eredményes ellen- ] támadást intéztek a bolsevista erők ellen. Berlin. A Nőmet Távirati iroda jelentése szerint az mváziós harcok súlypontja a keleti szárnyon víui, ahol a kanadai erők rend- i kívül erős támadásokat vezetnek. Bietagneban a szövetségesek a német parti védelem megtörésére törekszenek. St. Mólónál kémén\ harcok folynak. Bern. Svájcira érkező jelentések szerint Mikolajczyk lengyel emigráns miniszterelnök moszkvai tárgyalásai azért akadtak meg, mert a szovjet azt kívánja, hogy Lengyelország egyszersmind énkor ra mondjon le a lengyel-angol szöv etségi és szavatossági szerződésről. Budapest. A hivatalos lap pénteki száma rendeletet közöl, amelynek értelmében a szarvasmarha 1 vesző Igái tatásra kötelezett gazdák az Állatforgalmi Központ által megszabott időre és helyre kötelesek jószágaikat elővezetni. A rendelet az eddigi négy hónapos 1 Kiszolgáltatási időtartamot 3 hónapra korlátozza. ********h******************wmii**********************»w*?n****\****>vi»**** Dániel tizedes géppuskát zsákmányol a bolsevistáktól Keleti hadszíntér, augusztus hó. Napok óta aránylagos csend uralkodott az arcvonalnak ezen a szakaszán. Éjtszakán- ként megszólaltak ugyan odaátró 1 is, meg tőlünk is az aknavetők, meg az ágyúk, de ez hozzátartozott itt az élethez. Iionvédeink megszokták már ezeket az éjjeli szerenádokat. Valamelyik hegyivadász zászlóalj egyik százada ki is használta ezt a nyugalmat, s állásaink javításához fogott. Kényelmesebbé, ott- honiasabbá akarták tenni. Javában folyt már a munka, amikor az egyik raj heves gép- puskatüzet kapott. A magyar állásoktól mintegy 300 méterre húzódik a bolsevisták állása, s honvédőink felfedezték, hogy az éj leple alatt, az egyik horhosba, a magyar állásoktól mintegy 200 méternyire, egy. előretolt géppuskás fészket telepítettek az oroszok, s most ez kellemetlenkedik az állás-építőknek. . . A munkát abba kellett hagyni egy darabig... j Közben felfedezték, hogy a géppuskás rajt í egy géppisztolyossal is megerősítették . . . Most | már géppuska, meg géppisztoly szórta a tüzet jj a dolgozókra. A zavarásról nyomban jelentést 5 tettek P. Z. főhadnagy, századparancsnoknak, | aki aknavetőtüzet kért a Zavaró szovjet gép- s puska, meg géppisztoly elhallgattatására. Nemsokára visítva repültek az akna-cső- jj magok a géppuskás fészek felé. Az aknák \ hatalmas löldtölcséreket szórtak a géppuskás | fészek körül1, s a negyedik lövésnél az oroszok megfutamodtak, hátrahúzódtak a gyalogság állásaiba. A század azután szürkületig nyugodtan folytathatta munkáját. Alig borította azonban az Ej fekete köpenyét a tájra, amikor megint megszólalt a géppuska, ugyanabból az állásból, ahonnan alávetőink kizavarták a nap folyamán. Ezt már megsokalták honvédeink. Dániel .Józseí tizedes az esti eligazításnál jelentkezett .századparancsnokánál, hogy ő vállalkozik a géppuska el- némítására. — De hiszen mái- sokszor volt önkéntes vállalkozáson, — mondotta a főhadnagy. — Nem haj az, alázatosan jelentem — hangzott a tizedes válasza, — megyek én még többször is. .. . Egy órával később Dániel tizedes négy önkent vállalkozó honvéddel óinak indult. Köz- Íven a század sem tétlenkedett. (Géppuskával, golyószólóval és nehézpuskával lőni kezdték a bolsevista állásokat, hogy az oroszok Ügyeimét a járőrről elvonják. Dániel raja óvatosan kúszott előre, a szovjet géppuskához vezető horhosban. Lábuk alatt meg- megroppant néha a gally, de ez a nesz itiost belevegyült a nehéz gyalogsági fegyverek muzsikájába. Mintegy* 30 méternyire közelítették már meg a géppuskás fészket, amikor Dániel tizedes jelt adott rajának: — Kézigránátokat elő. összdolvás! Aztán a következő pillanatban borzalmas detonáció, a négy kézigránát robbanása szinte egybeolvadt. Félelmetes jajveszékelés hallatszott az orosz fészek' felől, aztán futó alakok tűntek fel. Dániel raja merészen előreszökelit. A szovjet géppuska árván, hallgatagon ott fekszik előttük. Körülötte három bolsevista halott. Dániel tizedes hirtelen mozdulattal meg- megfordítja a géppuskát. Kattogva szólal meg a zsákmányolt fegyver. Varga honvéd kilő egy v ilágítótöiténvt. Ennek a fényénél lövi Dániel tizedes a menekülő oroszokat, akik néha visz- szafordulnak és rápuskáznak a mieinkre. Dániel izzadva dolgozik, de közben észreveszi, hogy Baróthv honvéd a combját tapogatja. — Mi van veled, Sándor? — kérdezi. — Semmi tizedes úr, csak a combom. .. De nincs semmi baj, nem is érzem ... — és újra tölti a puskát és ő is lő a menekülő oroszok után. Közben Orbán honvéd előrekúszik. Keze valami melegbe markol. A sötétben körültapogatja. Orosz katona holtteste. S amink végigtapogatja karját, keze rátalál az orosz géppisztolyára. Felújjong: egy újabb értékes zsákmány. Most már ő is súlybahelyezi puskáját és az orosz géppisztollyal lő... A géppuskás-fészekből beérkezett oroszoktól odaát is megtudják, mi történt. Nosza, heves tüzet nyitnak Dániel rajára. A raj viszont befejezte küldetését. Lassan, halogató tűzharccal visszaindulnak állásaink felé. Barótynak vérzik a combja, de nem engedi, hogy bekötözzék. — Van bőven, nem baj, ha egy „kicsit vérzik, — mondja. Legalább nem kapok szélütést ... Tetőfokára hág a zenebona, .amikor Dániel raja a zsákmányolt orosz géppuskával, meg géppisztollyal bevonul a század védőkörletébe. Dániel katonásan jelentkezik P. Z. főhadnagyinál és örömtől sugárzó arccal jelenti: — Főhadnagy úr, alázatosan jelentem, a vállalkozás sikerült. Zsákmány: egy géppuska, egy géppisztoly. Baróthy honvéd comb lövést kapott. Veszteségünk nincs. És másnap a század nyugodtan folytathatta a védőkörlet további kiépítését. , Kjaplonyi György hadnagy*, haditudósító. ZALAI KÉPEK „Szent Antal-lánca“ Legkisebb leányzóm, akit anyja éppen most kezd bevezetni a konyhaművészet rejtelmeibe, a múltkoriban 13 levelezőlapot kért tőiem. Ránézek a naptárra: véletlenül nem 13 ika és péntek van e, hogy éppen 13 levelezőlapra van szüksége ? — iNem lesz eiég 12? — kérdem.} A válasz nagyonis határozott volt. (Nemhiába anyja lánya !) — Pontosan 13 darab kell. Kevesebb nam elég. Ez halálosan komoly dolog. Megtudtam aztán, miért keil ez a babonásszámú lap. Leányzóm kézzel írt levelezőlapot mutatott. (A feladó nem volt feltüntetve.) Arra kéri a »jóakarója", hegy ezt a „Szent Antal láncot“ írja le 13 lapra és különbőzé címekre adja póstára. Figyelmeztetés: aki ezt a láncot megszakítja (tehát: vagy kevesebb lapot ír, vagy egyet sem), azt nagy szerencsétlenség éri, aki viszont betartja a „láncot“, azt Szent Antal megjutalmazza ... Természetesen a „Szent Antaldánc“ nálunk megszakadt. Jámbor irogatók, „láncosok“ és hiszékenyek, babonások és akaratlanul is szektások, hagyjátok abba ezt a láncos játékot. Kellemetlen a csengése úgyis a „láncolás“ szónak. Sajnos, volt részünk annak idején a láncolásban. így tornászták fel valaha az árakat. Ne akarjátok ti meg a hiszékenység okozta bab© nát magasra tornászni! És hagyjátok ki ebből a méltatlan és katolikus hívőkhöz nem illő sületlenségből a szegények nagy Szentét. Kérd közbenjárását, de ne rángasd bele babonákba. * * * A „holte“ Bazitán az idén is megszerveztem az étkeztetéssel kapcsolatos nyári Napközi Otthont. Kicsit szokatlan a név a falusi fölnek, hát egyszerien óvódának hívják. Mivel a jó magyar irtózik a zöldfőzelékektől, igyekszem rászoktatni a gyerekeket a főzelékevésre. Egyik nap zöldbabfőzelék volt ebédre. (No, egy kis husika is került rá. Mellesleg mondva, a kiegészítés káposztás és túrós rétes volt.) Mitagadás: igen forgatták, nézegették a kismagyarok a furcsa ételt. Kitűnt, hogy többen vannak, akik még sosem ettek zöldbabot. Az egyik maszatka különösképpen piszkálgatta a főzeléket. Egyszercsak bátorság szállta meg és megkérdezte: — Ez mi ? Megmondtuk. — Ja, borsó? Kérdezem tőle: — Miért nem eszel ? Legalább kóstold meg! Félrehúzza száját a kismagyar s kiböki az igazságot: — Nem szeretem a „hőllét“. (Hüvelyét.) Annya csak a borsóját főzi meg. Ez nem jó, mermér ez csak „hőlle“. Nem is ette meg. A húst ellenbon annál inkább. Annak nem volt „hölle“. HONTVARY GYULA ********************************** — Testvéri Ne feledkezz inog ■ bomb»- károsultakról! Hozd be adományodat a mm»
