Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-08-05 / 176. szám

(Az 1. olclal folytatása.) — $ — BERLIN. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda közli, a keleti arc von al középső és északi szakasza fö­lött tegnap is erős volt a légitevekényseg. Ki­váló sikereket ért el egy német kötelék, amely egy szovjet páncélos csoportot lepett meg. A gépek négy szovjet páncélost semmisítettek meg és hármat súlyosan megrongállak. 15 meg­rakott jármű \ et elpusztítottak. Német vadá­szok heves légiharcokban a keleti arcvonal középső szakasza fölött 17 szovjet gépet lőttek le. Egy gyengébb északamerikai vadászköte­lek, amely tegnap romániai célokat támadott, a német és román vadászok kelet felé szorí­tották. a német légvédelmi ütegek több repülőt lőttek le. MILÁNÓ. Az északolaszországi sajtó ügy értesül, hogy a Vatikán kertjében pokolgép lobbant. A robbanás következtében az oíficiumok palo­tájának egyrésze megsérült és a Szent Péter templom néhány ablaka betörött. Egy szer­zetes, aki a pokolgépet a robbanás előtt észre­vette és azt ártalmatlanná akarta tenni, életét vesztette. BERLIN. A keleti hadszíntér déli szárnyán tovább tart a Tatár-hágóra nehezedő nyomás. Az itt harcbavetelt magyar honvédalakulatok lendü­letes ellentámadásaikkal már a Tatár-hágó elő­terében visszaverték a bolsevistákat cs véres veszteséget okoztak a szovjet esapataoknak. A Véreczkei-szoros ellen intézett bolsevista előretörést végleg meghiúsultnak lehet tekin­teni. ZALAI KÉPEK BAJKEVERŐ SZIPKA Í Környékünk egyik ismert igazgató-taní­tója, ritkaérdekes szipkával rendelkezik. Van vagy negyed méter hosszú. Cigarettaszipkának elég tekintélyes. (Nemhiába: gazdája is az!) Történt a minap, hogy a ritka jószág ősz- hajét gazdája átruccant egy kis tercierére a postára. Nagy politikus az öregúr. Szava ke­ménységéhez képest véleménye is kemény. Mindenről. Jós őszinte. Nem csoda, ha véle­ménynyilvánítását megfelelő járkálóssal és tag- j lejtéssel festi alá. Ilyen nagv nekifeledkbzése közben a posta ) két asszonypaíántája kicsente a zsebből kilógó ! szipkát, persze, gazdája észrevétele nélkül. Az öregúr szövetséges társa .a dohányzás jj ördögének. Ennélfogv a előkotorászta dohányát I i és szakszerűen megpödörte a lecsípettv égű (te­hát skót) cigarettáját. Most jött volna a nagy pillanat: a szipkába helyezés. (Ne mosolyogj, nemdohányzó embertársam! Mit tudod te, mi­lyen fontos, előkelő és élvezetes művelet ez!) Nincs mega szipka! Kis zsörtölődés, mér- gelődés! Bizonyára otthonmaradt! Egyik zsebből nagv nehezen előkerül egy kisegítő szipka. (Jó a szamár is, ha ló nincs!) Mi van ebben érdekes? -— kérdezheti a jámbor olvasó. Várjunk csak sorára! Éppen most követ­kezik a java! Elmegy liaza az öregúr, megkeresni az értékes ereklvét. s I i ) Rövidesen a postára érkezik a környék egy ispánja. A postamester és a két postai fityfiritty elmondták a történteket. f Hamarosan megszületik a pokoli terv. Csomagot készítettek, belehelyezték a szipkát és-egv* levélkét, megcímezték az öreg- úrnak, elvitték megyénk leghosszabb közsé­gének postájára és ott feladták. A szipkához mellékelt levél tartalma ez volt: AMSZTERDAM. Szombatra virradó éjtszaka is folytatódott » a szárnyasbombák támadása London és Dél- Anglia ellen. STOCKHOLM. Pénteken különböző irányból öt amerikai repülő repült be Svédország légiterébe. BUKAREST. A Dnyeszter alsó folyásánál, Besszarábiá- han és Moldvában nem volt nagyobb harci cse­lekmény. Pénteken délelőtt a brit-amerikai légierő Kelet-Muntema ellen támadást intézett. Rimnitz-Sarat és Mizil városokat lőtték tűz­fegyvereikkel. Számos falu és mezőn dolgozó ember ellen intéztek támadást. 10 gépet le­lőttek. HELSINKI. Maimerheim tábornagy mai hivatalba lé- i pése után Linkomies volt miniszterelnök kö- j zölte az új államelnökkel, hogy a kormány ! az elnökváitozás esetén a szokás szerint meg­bízatását rendelkezésére bocsátja. Felkérte a kormány tagjait, hogy a kormány átalakulá­sánál maradjanak hivatalukban. BERLIN. A német véderő kötelékében megindult tisztogatás következtében a német véderőből kitaszítják Witlében vezértábomagyot, Felie- bert hírszerző csapatok tábornokát, von Hasen altábornagyot, Stis vezérőrnagyot, von Ire- / »ehow vezőrőrnagyot, Hausen ezredest, Ber- •mardis alezredest, I l ay essen őrnagyot, Klau- sing századost, von Schulenburg főhadnagyot, von 1lagen főhadnagyot, York von Wartenburg őrnagyot, Stauffeni »erg ezredest, Beck vezér- ezredest, Quirmhen I festen főhadnagyot. Wag­ner tüzérségi tábornagyot, Lorinhofen ezredest, Schrader főhadnagyot, Koetner volt vezérezre­des! már - 1942-ben kitaszították a véderőből. »Kedves igazgató úr! Azt tanácsolom, hogy ezt a kedves, csa­ládi ereklyét jobban becsülje meg, mert egy jó szipka felér egv jó feleséggel! Es ne járjon külön utakon, hanem vi­gyázzon a szipkájára! Ezt tanácsolja egy jóakarója, egv kislány, aki magát nagyon szereti. Máskor jobban vigyázzon! Isten vele! Pá, pá!« llogy mi történhetett a békés családi ber­kekben a csomag megérkezése után, azt nyu­godtan rábízom egyesek képzelőerejére. Úgy hiszem, hogy aznap még a Fülemile- v ölgy is visszhangzott bizonyos gyengéd női meg j egyzésektő 1. * 4: * KINEK DICSÉRTEK? ■ Sokszor utazom Scheiber bácsi táltosaival. (Hogy valaki nem tudná, ki az a Schéiber bácsi? No, azt alig hihetem. De azért ismétel­ten ideírom: ő hordja a nagylengyeli postát 2, valamikor paripának nevezett lovával.) A postakocsi Bazitán megy keresztül. A könnyebb érthetőség kedvéért meg­jegyzem, hogy Bazitán az a szokás, hogy tanít- j ványaim feszes vigyázz-állásban dicsérnek. (Ha ] történetesen ülnének, hát egészen egyszerűen j — felugranának. Bírja még a fiatal szer­vezet.) A. múltkoriban is így történt az eset a, j falu felső végén. Cziráki Gyula II. osztályos j tökmag; az árok szélén üldögélt. A posta- j kocsi — amint illik — az út szélén porosz- kai t. Amint a tökmag hirtelen felugrik és vi- gyázzba kapja magát, bizony megugrott a : piros táltos. (Pedig egyebekben nem ugrán­dozó jószág szegény pára. Hiába, kevés a zab!) Scheiber bácsi hozzákap a gy eplőhöz, az ostorral meglegyinti a pirosat, s emígyen szól hozzá oktató hangon: •— Ne, te, mit hapucász? Nem neked dicsértek, hanem az igazgató urunknak! Ilojitváry Gyula . 1944. augusztus Két vers MEGNYÍLOTT A VÉGTELENSÉG Ne mess Ernő Megnyílott a végtelenség! — Csak egy röpke pillanat! — Megragadom üstökénél, Úgyis gyorsan elszalad. V égteícoség ablakában Piros szegfű: szeretet. Bújtást lopok tüstént tőle, Szívemben^ majd miegered. S hogyha már a végtelenség Újra titkos ködbe száll... Mariadjon itt égi kincse: Szíviemiszítlte szegfű szál. ENGEDD URAM. HOGY IMÁDKOZNI TUDJAK 'Nemess Ernő Engedd Uram, hogy imádkozni tudjak, Hogy a szívemből szakadozott szavak, Mik imádni Téged ajkamra gyűlnek. Gyújtsanak lelkemben tisztító tüzet, Melyben megég a szenny •. • minden indulat Engedd Uram, hogy imádkozni tudjak. I NAPJAINK!... NAPJAINK!.. Ismeretes, hogy a belügyminiszter rende­leté értelmében a pártok működése szünetek Természetesen, ez csak gyűlésekre, összejöve­telekre és megnyilatkozásokra értendő, mert hiszen a pártok belső életének megszünte­tése csak a helyiségek hatósági zárakkal v aló elzárása tenné lehetővé. Ha pártszempontból nézzük a dolgot, az bizonyos, hogy a párt- élet súlyos hátrányára van és a pái tveztőknek. minden ügyességüket össze kell szedni, hogy a tagokat legalább eszményileg -együtt tart­hassák. Legalább is így gondolkoznék minden pártember, örömmel állapítjuk meg azonban, hogy a Magyar Megújulás Pártja felhívást is adott ki az elmúlt napokban, amelyben a tagokat műiden erejüknek a nemzet érdeké­ben való felajánlásra és latba vetésre hívja fel. Sajnos, a többi pártok még nem mennek az igazán hazafias és a nemzet érdekeit szolgáló példa után. Pedig ott kezdődik a hazafias­ság, ahol az ember a saját előnyeiről le tud mondani az egyetemesség javára. Ezt várjuk a meglévő bárom másik párttól is. De még azt is, hogy az eddig pártcélokat szolgáló ha­talmas kiadásaikat, lapszubvenciókat, stb. szin­tén fordítsák a nemzet javára. A pártok mű­ködésére ma semmi szükség nincsen és azok további munkálkodása, bárhonnan jön is. nem szóig álja a nemzet érdekeit. Sajnos, ismét megindultak a névtelen le­velek szerkesztőségünk felé, nii\el mindazok­nak a neveit nem teregettük ki, akiket a ártak a zsidóvagyonrejtegetésekkel kapcsolatosan. A dolog természetesen nincsen befejezve, mert hiszen a hatóságok is emberek, akik nem gvő- zik a munkát. De nem magyarázkodni aka­runk, csak kor tünetként említjük fel, hogy most a szerkesztőséget mondják el a név­telen levélírók mindennek, mivel nem az ő kedvüknek megfelelő emberek szerepelnek a névsorban. Mert: beszélni mindenkiről beszél­tek, gyanúsítottak és bepiszkoltak minden em­bert, aki valamiképpen most nem tetszett ne­kik, de nem várják be a hatósági névsort sem, hanem ők gyanúsítanak és fenyegetnek ben­nünket, akik azért dolgozunk, hogy, tisztább legyen az erkölcs, és egészségesebb legyen a nemzeti szellem. Türelmetlenek, vagy, talán saját magukat féltik, hogy. a névsorba ke­rülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents