Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-07-31 / 171. szám

2. TlifciwiílüiiiÉimiii11imíIIliiiíwiiíii i»m>ííiii mm iiiiilniinM fán közük, hogy a tegnap délután 7 óráig szá­mított 24 óra alatt is szárnyasbombák hullot­tak Dél-Anglia és London területére. Károk ós veszteségek keletkeztek. Stockholm. Egyik svéd lap értesülése sze­rint az angol katonai hatóság figyelmezteti az angol közönséget arra, hogy ne becsüljék le Hitler második számú megtorló fegyverét. Az üj fegyver 90 tonnás rakétabomb'a. Angol lég­ügyi körökben céloznak arra, bogy a németek előkészületeket tesznek a megtorló fegyverrel való bombázásra. Elindító pályákat létesítenek, hogy a mitlendi iparvidékeket bombázhas­sák. Helsinki. A finn hírszolgálati iroda jelenti, hogy egy szovjet őrjárat tegnapra virradóra bevonult egy finn faluba és lemészárolta a védtelen lakosságot. Csak két gyermeknek si­került megmenekülni és azok jelenítették az esetet. % Egy kis mozaik Bukovina, 1944. július ha. Halkan szemergéi az eső. Baktatok a he­gyek között, néha megállók és visszanézek. Alattam mély völgy torokban zuhog, rohan a gyors, tajtékozó hegyifolyó. Sziklás medrében kavarog a víz. Bukovina. A hegyek komoran hallgatnak és hallgat­nak a sötétzöld fenyőerdők, a kanyargós gya­logutak s a félelmetes szakadékok. Csodálatos vidék. Amott egy rejtett tüzérlöveg, csöve san­dán kandikál ki a fák közül. Kos, helyben vagyunk. Ez már a front. GYERÜNK TOVÁBB... a gyalogság állásai felé. yVmi ezen a hegyes terepen legjobban meglep, az, hogy nemcsak a századok, de a szakaszok védőállása is meny­nyire nyújtott, mekkora területet foglal el 6 az egyes egységek milyen távol vannak egy- i mástól. — Ja, barátom, — nevet a kalauzoló vitéz G. S. alezredes. — Ez itt hegyi harc. Rettentő területet kell tartania egy-egy ezred­nek. Nehéz is itt az előrejutás, mindegyik ellenfélnek. Harckocsikkal például szinte le­hetetlen előre jutni. Nézz csak át a szemközti hegyoldalra és próbáld elképzelni, hogy on­nan felénk tör egy7 ellenséges harckocsi. Nos, pajtás, nem adok neki három lövést a páncél- rombolóval s máris levegőben van az isten­adta. Lassan ballagunk. Nehéz a haladás itt a hegyek között. Bizony jól meghúzódnak az izmaim, ahogy törtetek magam a hegycsúcsok felé. Az alezredes úr mosolyogva figyeli küz- ködésemet. — Persze, a csizma az oka. Fiam, itt nem lehet csizmában mászkálni. A hegyek­hez bakancs való, erős és mégis könnyű szer­szám, hogy szabadon mozoghassanak a láb- izmok. Ilyen, mint az én lábomon van. HANEM A/ AKNA... ide is eltalál. Hallom a vijjogását s vetem magam a földre. Ott robban valahol a fák között. Gyorsan továbbmegyünk s közben még háromszor a közelembe csap. — Találomra lőnek, — jegyzi meg az alezredes s meg sem rezdüi. — No, kinn is vagyunk az első •zázadnál. A derék székely fiúk pöfékelve üldögél­nek az állások előtt. .Éppen ebéd után vannak. No, mi újság? — kérdi az alezredes. — Semmi, alezredes úr alázatosan — feleli az egyik góbé. — Hogy sikerült az éjtszakai vállalkozás? —- öt fogoly, Cizewegy puska, meg négy géppisztoly. —- Hogy történt? Meséld osak el fiam. ZALAMEGYEÍ ÚJSÁG A székely hunyorog. — Hát az úgy volt, hogy mi bementünk, ők nie« belénk ütődtek. Nagv volt az ütő­«T» O*' dés, mert pokolba repültek tőle. Mi is meg­lepődtünk s ijedtünkben lövöldözni kezdtünk. 194-4. júíins 31. ........................ í inn» II i iiiininiiiiiaiiii iiiili ■mwiiMiaMtnrir*'^ S lám, Uramisten, mire abbahagytuk, alig ma­radt belőlük hírmondóra való. Túri Turgonyi András hadnagy, haditudósító. Emlékezés a negyvenéves küzdelemre, ami a Balatont elindította azon az úton, hogy Balatonná lehessen A negyvenéves Balatoni Szövetség kultúrmunkája — A Zalamegyei Újság munkatársától. — Keszthely, július hó. IV. A gazdasági fellendülés és tökéietesbedés Után a vasúti és hajó forgalom tökéletest» ed és c eredményezte a balatoni kultusz rohamos fel­lendülését. Ez viszont azt hozta magával, hogy a Balaton mentén igen sok helyen intézmé­nyek, iskolák, stb. szanatóriumokat, tisztviselő - és gyermeküdültetőket. létesítettek, ahol nya­ralta tási akciókat bonyolítottak ie és sok ezer vézna, beteg gyermeket adtak vissza az élet­nek. Épültek a villák, pensiók. Mindez még fokozódott az első világháború alkalmával, mi­kor is innen nem lehetett kimenni a külföldre és idehaza kerestek üdülést az ország pénzes lakói. Ezután megindult a külföldiek érdek­lődése: egyre többen és hosszabb ideig itt tartózkodtak, annál inkább is, mivel könnyebb volt az élelmezés is. A külföldiek ideözönlését elősegítette főleg a keszthelyi nyári gyetem hallgatósága és a sok turista, amely a zalai hegyekben erre igen alkalmas teret "talált. Nagyot, lendített a Balatonon a minden évben megtartott balatonfüredi orvoshét, amelynek rendezése körül dr. Sehmiedí Ferenc fürdő- főorvos, egyetemi tanár szerzett hervadhatat­lan érdemeket, úgyis, mint a szövetség al- elnöke. Itt ismerte meg tulajdonképpen a magyar orvostársadalom a Balatont és Balaton- füredet és ez vetette meg alapját a mostani fellendülésnek ebből a szempontból. intézmények I De vonzotta a közönséget a zalai szőlő- kúra is, amelyről tudományos 'alapokon be- s bizonyosodott, milyen nagy gyógy hatása van. így alakultak ki különösen a zalai oldalakon a szőlő- és borkiállítások, amelyeknek híre messze elterjedt, még külföldre is, így7 alakult ki, különösen a felső parti túrisztika, amely igen sokakat vonzott a Balaton vidékére. kulturális szempontból igen sokat tett Keszthely városa, amelynek mélyre tekintő ve­zetősége, feladata tudatában elkövetett min­dent. hogy vezető szerepet 'Vigyen, mint a Balaton fővárosa, a kulturális téren. Ezt a törekvést segítette és támogatta a Eestetics- hercegség. így valósulhatott meg a híres Ba­latoni Múzeum, amelyet ma ugyancsak szor- ga I masaii ! átogatn a k. Az ősi akadémia a maga gazdaságával, de leginkább kísérleti telepévei világhírre tett szert, amelyet ma már a külföldiek is ismer­nek és látogatnak. Itt létesült a legújabb ülők­ben az ugyancsak egyedülálló zöldmezőképző iskola és gazdaság. A Balatoni Szövetség négy­évtizedes múltjában nagyon, tie nagyon sokan I működtek közre és vitték diadalra az ügylet, ezekről megemlékezni név szerint nem tartozik talán ebbe a keretbe, arról egyébként a Szö­vetség maga tesz eleget. Mi csak nagy vonások­ban akartunk rámutatni arra, mint fejlődött a balatoni kultusz, kik voltak annak alapvetői. Ezzel tartozunk azoknak, akik 'ezt a nagy munkát a Balaton és az egész nemzet érdíe­I kében kiíj etették. ' A Ba l atom*a és annak kultuszára a leg­utóbbi, azt mondhatnám napok, erősen rá­nyomták bélyegüket, an éviben örökre meg­változtatták a Balaian arcú untéiy el/iintetve «Ba­ikal, akiknek jelenléte a kultúra szempontjából eíhikaikig, erkölcsileg sem volt 'kívánatos. Ez­zel letűnt a Balaton mellett a már türhefeí- Ptan hjangoskodás és felváltotta ‘azt a komoly, (nyugodt üdülés, kulturális munka és 'meg­becsülés. Ezt fokozta még a legújabban kinevezett veszprémi püspök, Mindszienty József legelső ténykedése, aki megszervezte a Balaton vi­dékének hitéletét és lehetővé tette, hogy a testi üdülés mellett a lélek is megtalálja a maga felemel lését. .Míg 40 'évvel azelőtti alig volt egy-két faluban templom, istentisz­telet, most mindenütt a legkisebb telepen is alkalom van minden ünnep- és vasárnap hit­életet is élni és misét hallgatni. Ez az intézkedés hozzá fog járulni ahhoz, hogy akik eddig talán ennek hiányában nem keresték fel a Balatont, 'most e téren is ki­elégülést találva, felkeresik azt. Püspök atyánk, aki mindig nagy rajongója volt a Balatonnak, ezzel is tanújelét adta szeretetének', ami biztos fellendülést hoz a magyar tengernek. Sport-élet Akik a háborús világ "miatt kiszorultak a tengerekről és a nemes vitorlás sportnak akar­nak élni. azok is‘megtalálják erre is a lehető­séget, a különböző szebb és szebb eredrné- nyékét felmutató \ acht-klub bök útján. Újabban egyre több sportesemény szín­helye a Balaton. Egymást 'érték a vitorlás­versenyek, téli sportok. Különösen a maga nemében egyedülálló fa kutyázás. Ez utóbbi­nak köszönhető, hogy a hóval fedett téli hó­napokban sem egészen csendes a Balaton-part, hossza, különösen Keszthely, Siófok és Ba- latonfüreden, vidám élet folyik és a vidám­sága mellett egészségileg edződik az ember. A negyvenéves fejlődés mutatja a napnál fényesebben, hogy nincs ’ szükségünk a kül­földi nyaralásra, idehaza éppen úgy megta­lálunk mindent, mint a drága külföldön és mégis csak a magyar rög termelte terme Ké­nyeken adottságok közepette is, megtaláljuk, amit keresünk és kívánunk, itthon költjük el verej tőkésén keresett filléreinket, ami ma hazafias kötelesség is. És most talán fejezzük be azzal, amivel kezdenünk kellett volna. ■ Fejezzi ik ki a jubiláló Balatoni Szövet­ségnek, annak minden egyes tagjának és főleg akik aktív részt vettek e nagy kulturális mun­kában, őszinte elismerésünket, köszön etünket, mert munkájuk fel sem becsülhető, amely mindig és mindig jobban fog előtérbe nyo­mulni az idők folyásával és amely áldás nélkül nem fog maradni. Balatoniunk sorsa a kormányférfiak szívót is érinti, ragaszkodásuk, szeretetüket mi sem bizonyítja jobban, hogy miniszterelnökök, mi­niszterek voltak ennek a kerületnek képviselői, megmutatva ezzel, bogy a Balaton, a Magyar Tenger, annak sorsa, jóléte a szívükön fekszik és azt mindenképpen istápolják. Ezzel azonban a Balaton fejlődése nem fejeződött be, hanem csak megindult, hogy, az a mostani háború után adódó hatalmas lehetőséget kihasználva, odafejlődjön, bogy a mi Balatonunk Közép-Európa találkozóhelye, üdülője és az országnak egyik leghatalmasabb gazdasági tényezője legyen. Addig azonban nem feledkezünk meg azokról, akik ezt a mun­kát megalapozták é# elindították. (Vége.;

Next

/
Thumbnails
Contents