Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)

1944-07-31 / 171. szám

2.

TlifciwiílüiiiÉimiii11imíIIliiiíwiiíii i»m>ííiii mm iiiiilniinM

fán közük, hogy a tegnap délután 7 óráig számított 24 óra alatt is szárnyasbombák hullottak Dél-Anglia és London területére. Károk ós veszteségek keletkeztek.

Stockholm. Egyik svéd lap értesülése szerint az angol katonai hatóság figyelmezteti az angol közönséget arra, hogy ne becsüljék le Hitler második számú megtorló fegyverét. Az üj fegyver 90 tonnás rakétabomb'a. Angol légügyi körökben céloznak arra, bogy a németek előkészületeket tesznek a megtorló fegyverrel való bombázásra. Elindító pályákat létesítenek, hogy a mitlendi iparvidékeket bombázhassák.

Helsinki. A finn hírszolgálati iroda jelenti, hogy egy szovjet őrjárat tegnapra virradóra bevonult egy finn faluba és lemészárolta a védtelen lakosságot. Csak két gyermeknek sikerült megmenekülni és azok jelenítették az esetet.

%

Egy kis mozaik

Bukovina, 1944. július ha.

Halkan szemergéi az eső. Baktatok a hegyek között, néha megállók és visszanézek. Alattam mély völgy torokban zuhog, rohan a gyors, tajtékozó hegyifolyó. Sziklás medrében kavarog a víz.

Bukovina.

A hegyek komoran hallgatnak és hallgatnak a sötétzöld fenyőerdők, a kanyargós gyalogutak s a félelmetes szakadékok.

Csodálatos vidék.

Amott egy rejtett tüzérlöveg, csöve sandán kandikál ki a fák közül.

Kos, helyben vagyunk. Ez már a front.

GYERÜNK TOVÁBB...

a gyalogság állásai felé. yVmi ezen a hegyes terepen legjobban meglep, az, hogy nemcsak a századok, de a szakaszok védőállása is menynyire nyújtott, mekkora területet foglal el 6 az egyes egységek milyen távol vannak egy- i mástól.

— Ja, barátom, — nevet a kalauzoló vitéz G. S. alezredes. — Ez itt hegyi harc. Rettentő területet kell tartania egy-egy ezrednek. Nehéz is itt az előrejutás, mindegyik ellenfélnek. Harckocsikkal például szinte lehetetlen előre jutni. Nézz csak át a szemközti hegyoldalra és próbáld elképzelni, hogy onnan felénk tör egy7 ellenséges harckocsi. Nos, pajtás, nem adok neki három lövést a páncél- rombolóval s máris levegőben van az istenadta.

Lassan ballagunk. Nehéz a haladás itt a hegyek között. Bizony jól meghúzódnak az izmaim, ahogy törtetek magam a hegycsúcsok felé. Az alezredes úr mosolyogva figyeli küz- ködésemet.

— Persze, a csizma az oka. Fiam, itt nem lehet csizmában mászkálni. A hegyekhez bakancs való, erős és mégis könnyű szerszám, hogy szabadon mozoghassanak a láb- izmok. Ilyen, mint az én lábomon van.

HANEM A/ AKNA...

ide is eltalál. Hallom a vijjogását s vetem magam a földre. Ott robban valahol a fák között. Gyorsan továbbmegyünk s közben még háromszor a közelembe csap. — Találomra lőnek, — jegyzi meg az alezredes s meg sem rezdüi. — No, kinn is vagyunk az első •zázadnál.

A derék székely fiúk pöfékelve üldögélnek az állások előtt. .Éppen ebéd után vannak.

No, mi újság? — kérdi az alezredes.

— Semmi, alezredes úr alázatosan — feleli az egyik góbé.

— Hogy sikerült az éjtszakai vállalkozás?

—- öt fogoly, Cizewegy puska, meg négy

géppisztoly.

—- Hogy történt? Meséld osak el fiam.

ZALAMEGYEÍ ÚJSÁG

A székely hunyorog.

— Hát az úgy volt, hogy mi bementünk, ők nie« belénk ütődtek. Nagv volt az ütő«T» O*'

dés, mert pokolba repültek tőle. Mi is meglepődtünk s ijedtünkben lövöldözni kezdtünk.

194-4. júíins 31.

........................ í inn» II i iiiininiiiiiaiiii iiiili ■mwiiMiaMtnrir*'^

S lám, Uramisten, mire abbahagytuk, alig maradt belőlük hírmondóra való.

Túri Turgonyi András

hadnagy, haditudósító.

Emlékezés a negyvenéves küzdelemre,

ami a Balatont elindította azon az úton, hogy Balatonná lehessen

A negyvenéves Balatoni Szövetség kultúrmunkája

— A Zalamegyei Újság munkatársától. —

Keszthely, július hó. IV.

A gazdasági fellendülés és tökéietesbedés Után a vasúti és hajó forgalom tökéletest» ed és c eredményezte a balatoni kultusz rohamos fellendülését. Ez viszont azt hozta magával, hogy a Balaton mentén igen sok helyen intézmények, iskolák, stb. szanatóriumokat, tisztviselő - és gyermeküdültetőket. létesítettek, ahol nyaralta tási akciókat bonyolítottak ie és sok ezer vézna, beteg gyermeket adtak vissza az életnek. Épültek a villák, pensiók. Mindez még fokozódott az első világháború alkalmával, mikor is innen nem lehetett kimenni a külföldre és idehaza kerestek üdülést az ország pénzes lakói. Ezután megindult a külföldiek érdeklődése: egyre többen és hosszabb ideig itt tartózkodtak, annál inkább is, mivel könnyebb volt az élelmezés is. A külföldiek ideözönlését elősegítette főleg a keszthelyi nyári gyetem hallgatósága és a sok turista, amely a zalai hegyekben erre igen alkalmas teret "talált. Nagyot, lendített a Balatonon a minden évben megtartott balatonfüredi orvoshét, amelynek rendezése körül dr. Sehmiedí Ferenc fürdő- főorvos, egyetemi tanár szerzett hervadhatatlan érdemeket, úgyis, mint a szövetség al- elnöke. Itt ismerte meg tulajdonképpen a magyar orvostársadalom a Balatont és Balaton- füredet és ez vetette meg alapját a mostani fellendülésnek ebből a szempontból.

intézmények

I

De vonzotta a közönséget a zalai szőlő- kúra is, amelyről tudományos 'alapokon be- s bizonyosodott, milyen nagy gyógy hatása van. így alakultak ki különösen a zalai oldalakon a szőlő- és borkiállítások, amelyeknek híre messze elterjedt, még külföldre is, így7 alakult ki, különösen a felső parti túrisztika, amely igen sokakat vonzott a Balaton vidékére.

kulturális szempontból igen sokat tett Keszthely városa, amelynek mélyre tekintő vezetősége, feladata tudatában elkövetett mindent. hogy vezető szerepet 'Vigyen, mint a Balaton fővárosa, a kulturális téren. Ezt a törekvést segítette és támogatta a Eestetics- hercegség. így valósulhatott meg a híres Balatoni Múzeum, amelyet ma ugyancsak szor- ga I masaii ! átogatn a k.

Az ősi akadémia a maga gazdaságával, de leginkább kísérleti telepévei világhírre tett szert, amelyet ma már a külföldiek is ismernek és látogatnak. Itt létesült a legújabb ülőkben az ugyancsak egyedülálló zöldmezőképző iskola és gazdaság. A Balatoni Szövetség négyévtizedes múltjában nagyon, tie nagyon sokan

I működtek közre és vitték diadalra az ügylet, ezekről megemlékezni név szerint nem tartozik talán ebbe a keretbe, arról egyébként a Szövetség maga tesz eleget. Mi csak nagy vonásokban akartunk rámutatni arra, mint fejlődött a balatoni kultusz, kik voltak annak alapvetői. Ezzel tartozunk azoknak, akik 'ezt a nagy munkát a Balaton és az egész nemzet érdíeI kében kiíj etették. '

A Ba l atom*a és annak kultuszára a legutóbbi, azt mondhatnám napok, erősen rányomták bélyegüket, an éviben örökre megváltoztatták a Balaian arcú untéiy el/iintetve «Baikal, akiknek jelenléte a kultúra szempontjából eíhikaikig, erkölcsileg sem volt 'kívánatos. Ezzel letűnt a Balaton mellett a már türhefeí- Ptan hjangoskodás és felváltotta ‘azt a komoly, (nyugodt üdülés, kulturális munka és 'megbecsülés.

Ezt fokozta még a legújabban kinevezett veszprémi püspök, Mindszienty József legelső ténykedése, aki megszervezte a Balaton vidékének hitéletét és lehetővé tette, hogy a testi üdülés mellett a lélek is megtalálja a maga felemel lését. .Míg 40 'évvel azelőtti alig volt egy-két faluban templom, istentisztelet, most mindenütt a legkisebb telepen is alkalom van minden ünnep- és vasárnap hitéletet is élni és misét hallgatni.

Ez az intézkedés hozzá fog járulni ahhoz, hogy akik eddig talán ennek hiányában nem keresték fel a Balatont, 'most e téren is kielégülést találva, felkeresik azt. Püspök atyánk, aki mindig nagy rajongója volt a Balatonnak, ezzel is tanújelét adta szeretetének', ami biztos fellendülést hoz a magyar tengernek.

Sport-élet

Akik a háborús világ "miatt kiszorultak a tengerekről és a nemes vitorlás sportnak akarnak élni. azok is‘megtalálják erre is a lehetőséget, a különböző szebb és szebb eredrné- nyékét felmutató \ acht-klub bök útján.

Újabban egyre több sportesemény színhelye a Balaton. Egymást 'érték a vitorlásversenyek, téli sportok. Különösen a maga nemében egyedülálló fa kutyázás. Ez utóbbinak köszönhető, hogy a hóval fedett téli hónapokban sem egészen csendes a Balaton-part, hossza, különösen Keszthely, Siófok és Ba- latonfüreden, vidám élet folyik és a vidámsága mellett egészségileg edződik az ember.

A negyvenéves fejlődés mutatja a napnál fényesebben, hogy nincs ’ szükségünk a külföldi nyaralásra, idehaza éppen úgy megtalálunk mindent, mint a drága külföldön és mégis csak a magyar rög termelte terme Kényeken adottságok közepette is, megtaláljuk, amit keresünk és kívánunk, itthon költjük el verej tőkésén keresett filléreinket, ami ma hazafias kötelesség is. És most talán fejezzük be azzal, amivel kezdenünk kellett volna.

■ Fejezzi ik ki a jubiláló Balatoni Szövetségnek, annak minden egyes tagjának és főleg akik aktív részt vettek e nagy kulturális munkában, őszinte elismerésünket, köszön etünket, mert munkájuk fel sem becsülhető, amely mindig és mindig jobban fog előtérbe nyomulni az idők folyásával és amely áldás nélkül nem fog maradni.

Balatoniunk sorsa a kormányférfiak szívót is érinti, ragaszkodásuk, szeretetüket mi sem bizonyítja jobban, hogy miniszterelnökök, miniszterek voltak ennek a kerületnek képviselői, megmutatva ezzel, bogy a Balaton, a Magyar Tenger, annak sorsa, jóléte a szívükön fekszik és azt mindenképpen istápolják.

Ezzel azonban a Balaton fejlődése nem fejeződött be, hanem csak megindult, hogy, az a mostani háború után adódó hatalmas lehetőséget kihasználva, odafejlődjön, bogy a mi Balatonunk Közép-Európa találkozóhelye, üdülője és az országnak egyik leghatalmasabb gazdasági tényezője legyen. Addig azonban nem feledkezünk meg azokról, akik ezt a munkát megalapozták é# elindították.

(Vége.;