Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-04-27 / 94. szám
2. ZALAMKGYEI ÚJSÁG 1944. »prüfe 27*? Berlin. A mára virradó éjtszaka német harci kötelékek támadást intéztek a délangliai, kikötőkben tartózkodó angol hajók ellen. Különösen a Portsnloutsban gyülekező hajók között okoztak nugv kárt. Ne legyünk kiváncsiak légiriadó alatt Napról-napra érkeznek jelentések halálesetekről, sérülésekről, olyan helységekből, ahol bombázás nem is volt. Néző, leső, kíváncsiskodó emberek ezek a szerencsétlenek, akik nem tudtak magukra vigyázni. Gyermekhalál és súlyos sérülés, sok szomorú bejelentés tartalma — szülők bűnei, akik még gyermekeikre sem vigyáznak, ahelyett, hogy óvták volna őket a veszélytől. Hogy milyen veszély fenyegeti a szabad- j faján. leső, kíváncsi embert, erre nézve ele- | gendő lesz felsorolni a következő eshetőségeket: 1. Az átvonuló hullámok gépei leszúrhatnak robbanó tárgyakat, apró bombákat, sib. Ezeknek levelesét a gépek dübörgése miatt nem hallani. 2. Megnyithatják a géppuskák, gépágyúk tüzet egy-egy városban, faluban álló vagy mozgó tömegekre. Pillanatok alatt ezer és ezer lövedék kerül a földre. 3. Dobhatnak bombát oda is. ahol nincs ! célpontjuk. 4. Légicsata alatt a lövedékek százezrei repülnek a levegőben, amelyek már sok embert találtak halálosan, vagy súlyosan. Ezek a lövedékek végeredményben a földre kerülnek vp Vagy a házak tetejét ütik át, vagy a földbe, fákba fúródnak. 5. Ahol saját légvédelmi tüzérségünk működik, ezek lövedékeinek repeszei is veszélyeztetnek. 1. A bombák kioldása jóval a célpontok efőtt történik, tehát a legtöbb esetben a gépek erős motorzaja miatt nem hallod a bombák sivítását és nem éred el az óvóhelyet. 2. Minden támadásnál gyújtó hasábok ezrei bullának. amelyek elől szintén nehéz a menekülés. 3. Támadás előtt, közben és után, géppuska- és gépágyútűz érheti a szabadban tartózkodót. 4. Saját légvédelmi tüzérségünk lövedékének repeszdaarabjai hullanak, amelyek szintén veszélyeztetnek. Ember! öreg, ifjú, férfi és nő, térj magadhoz! Háborúban élsz! Csatatéren vagy te is, iahoi golyók, bombák pusztítanak! Hogy mikor és hol érhet a halál vagy sérülés, azt te nen$ tudhatod, de itt leselkedik mindnyájunkra, minden órában, minden percben, miért sietsz elébeV Övd magad és embertársaidat! Ne áltasd magad azzal, hogy már százszor is végignézted a gépek elvonulását és nem történt semmi bajod. Itt is fennáll az a közmondás, hogy »Addig já.r a korsó a kútra, míg el nem törik!« Ne légy kíváncsi! ifjúság ne a hivatalosa akarjon beülni, hanam biztosítsa a termeles folytonosságát — mondotta vitéz dr. Tamasy István ZahiegerSzr. g. »prüfe 27. Ma délelőtt fölszaladtam vitéz dr. ’Tamasy István polgármesterhez, hogy megkérdezzem a városháza terveiről és munkásságáról. Az előszobában serényen folyik a munka és az emberek egymásnak adják a kilincset: tüzelőt igényelnek. A párnázott ajtó mögött pedig a i polgármester tárgyal előadóival. No, de aztán ! csak bekerülünk hozzá. Mivel sok idő nin- » esen, azonnal fel is teszem a kérdést: — Olvastad a mezőgazdasági bizottság i gyűlésén elhangzott panaszokat az Oncsa-Lako- i sokkal szemben? — Olvastam és ennek kapcsán este, mun- i kaidő után azonnal magamhoz hívattam az összes Oncsa-ház családfőit. Az értekezleten ! résztvett a főjegyző úr, Kiss Mária szociális í gondozónő és magam. Itt elmondottam a családfőknek, hogy az elmúlt esztendőben részben j a kis gyermekek c,sintalanságából, a nagyobbak pedig rosszakaratból olyan sok kárt csináltak a környezel gazdasági ültetvényekben, hogy az többé meg nem engedhető. Értésükre adtam, ; hogy alti ellen ilyen ügyben a rendőrbíró marasztaló ítéletet hoz. mint méltatlan, elveszti a juttatott házat. — Természetesen nemcsak ez az ok, amiért idehivattam őket, hanem az a panasz-tömeg is, ami az elsötétítés miatt érkezett be hozzánk, különösen a vasút részéről. Ismételten kioktattam őket a tennivalókra, hogy nemcsak a köz-, hanem a saját maguk érdeke is azt kívánja, hogy gondoskodjanak a rendes elsötétítésről. Üröminél állapítottam meg azonban ezekkel a panaszokkal szemben — folytatta a polgármester —, hogy a családapák komolyan veszik intéseimet és megértik azt. amit annakidején 'mondottam, hogy a város iíj polgárainak nemcsak jogai, hanem súlyos t kötelességei is vannak. Intettem őket, hogy • mint új polgároknak különösen figyelni kell | mindenre, mert a város szeme rajtuk van. — Mi az, ami a mostani komoly idők- ! ben legjobban foglalkoztatja a város vezető- | séget ? — A mostani komoly időkben a városnak í legfontosabb megoldandó kérdése az óvóhelyek kérdése. Minden időnket és minden lehetőséget megragadunk a lakosság legkomolyabb kioktatására. A kiadott rendeleteket pedig az | utolsó betűig végrehajtjuk. Fontosnak tartottuk, hogy szakembereink a bombázott városokban személyesen győződjenek meg a bombázás okozta károkról és összehasonlítást tegyenek a mi meglévő szervünk és a szükséglet között. A közös óvóhelyek építésének befejezése után igen fontosnak tartom a város lakosságának lelki előkészítését is. De minden házat végigjárunk és felülvizsgáljuk az óvóhelyeket, Az 1600/1944. M. E sz. rendelet értelmében értékpapírok és értéktérg/ak minden helybeli banknál leletbe helyezhetők. megvizsgáljuk a lehetőségeket is, hogy mit lehet a legalkalmasabban megoldani. Csak arra kérem a város lakosságát, hogy ne kicsinyeskedjenek, hanem a jószomszédi ág, a feU barati szeretet és a magyar testvériség nevében vegyék a hatóság határozatait. — Látom, elkészült a közétkeztetés terve is! — A közétkeztetéssel kapcsolatosan nagy munka volt a megszervezés, de most már őszintén elmondhatom, hogy — ne adja Isten — de minden eshetőségre felkészültünk. Minden készen van és a szükséges élelmiszer is rendelkezésünkre áll. Remélem, nem lesz rá szükség. — I gen sokan érdeklődnek nálunk a zsidó - üzletekkel kapcsolatosan, mit tudsz mondani erre vona xkozólag ? — (lsek ugyanazt, amit a miniszter úr mondott: sie várja senki, hogy most nemzeti ajándékozás következik. Egyelőre csak a kiadott rendieteket hajójuk végre, ezen felül nem tudunk mást semmit, kiír minden zakla- tásért, amivel a hatóságok munkáját csak megnehezítik. Ha aztán megjön a rendelkezés, akkor minden protekció nélkül, és csupán a méltóknak juttatunk, elsősorban azoknak, akik a fronton küzdenek. , — A város húsellátásával mik a terveid? — A bevezetett rendszer csak! próbaidő és ennek a tanulságait fogjuk majd hasznosítani. Lehetséges, sőt megvan minden remény rá, hogy javítani tudunk a helyzeten. — Itt em■ lítern meg, hogy a városiján élő gazdák ön- j kéntes felajánlással lehetővé teszik, hogy' nem I kell alkalmazni a szarvasmarha igénybe vételeidet. Ennek igazán őrülünk, mert így biz- I tosan csak a tenyésztésre kevésbbé alkalmas \ fajták kerülnek levágásra. A városnak 70 darabot kell leadni, ezt úgy látom, sikerül biztosítani a felajánlásokból. Ezzel aztán be is fejeztük a beszélgetést- j Kinn, az ajtó előtt, erősen sürgetnek és látom, { hogy a polgármesternek magának is igen sóit í lenne a dolga. Búcsúzom. — Csak még azt szeretném — ha megengeded —, megállapítani, hogy örömmel lá; tóm az ifjúságnak a mimkakészségét. Napróf- napra jönnek munkát kérni hozzánk. Termé- i szelesen közhivatal nem alkalmazhat egy-két hónapra senkit, vagy csak igen keveset. Arr» i kérem emiatt az ifjúságot, hogy ne ezégyelje, hanem vállaljon munkát a gazdasági-, vagy ipari termelésben s így biztosítsa a termelés ! folytonosságát. ... Hát hogyne, adnám a város lakossá- | gának tudomására az ifjúság kötelességét? íme így dolgozik a városháza, agy gondos- I kodik a város lakosságáról, ha kifelé nem is hangoskodnak. Úgy hisszük, tartozunk azzal a köznek, a városháza minden szorgalmas tiszt- j viselőjének, hogy a sok munka közepette is ki- í kérdezzük vitéz dr. Tamasy István polgár- j mestert a végzett munkáról, ö ugyan nem I szereti a nyilatkozatokat, de azért a kényszer- j nek mindig enged, (sz.) Mindenfele vadbört: »fr»pv8»«y óx@ty mac«k«t| r*ö>hát| ny a legmagasabb napi áron megveszek. ii RADU DEZSŐ tímár laaetgternse«! Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz.
