Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-04-21 / 89. szám
2. ZA LA MEG VEI ÚJSÁG reszthez fordult, hogy lepjen érintkezésbe, faagy ne bombázzák a polgári lakosságot. Stockholm. Az angxdszáiszo khak a semlegesekkel szemben hozott határozataival és rendszabályaival kapcsolatosan Svédország határozottan leszögezte álláspontját, amely a megszorításokat visszautasítja. Az írásbeli elutasítást most készítik. Keriiii. A keleti arcvonal harcairól jelentik. Sztaniszlau környékén folytatódnak a német támadások. A harcba vetet! kötelékekkel, az ellenséget tekintve, nem lehel szó tulajdonképpeni offenzív ár ól. Tény az. hogy a keleti hadszíntér számos szakaszán számos német aktivitás jellemzi a helyzetet. V keleti harctér északi szakaszán csak Na rv ától délnyugatra vannak említésreméltó harcok. Az elmúlt 24 óra alatt 31 páncéltörő ágyút és 5 harckocsit semmisítettek meg a németek. Gépírás — a jellem tűkre A grafológia, — amely ma már nemcsak érdekes társasjáték, hanem komoly tudomány — már régen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy csak a kézírásból lehet-e vahikinek a jellemére következtetni, vagy pedig a gépírás is mutat-e jellemző vonásokat. Igen érdekes cikkben számol he az Olympia híradó a gép- írás-graíolÓ2[ia jelenlegi állásáról. írásszakértők megállapítása szerint a gépírás ugyanolyan híí tükre a jellemnek, mint a kézírás, sőt sok esetben messzebbmenő következtetéseket lehet levonni a gépelt szövegből. Az írógépbillen tvűk erősebb, vagy gyengébb leütése, ismétlődő íráshibák, a gépírt szöveg beosztása, csupa áruló jel. Másképpen ír a nyugodt vérmérsékletű és az ingerlékeny, a rendes és a. rendet Sen. a vidám alaptermészeté és a búskomorságra hajlamos ember. Sőt, törvényszéki j írásszakértők még a bűnöző hajlamú ember j gépírását is fel tudják ismerni. Természetesen j a gépírást éppen úgy el lehet változttatni, j mint a kézírást, de a gyakorlott írásszakértőt j az ily en erőltetett változtatások nem tudják j félrevezetni, mert még a legravaszabb tetető is elárulja magát, mert önkénytelenül vissza- j esik .a megszokott írásmodorba. Néhány év előtt a »névtelen levelek« írói biztosnak érezték magukat, ha nem kézzel, hanem géppel \ írták vádaskodó, vagy .jóakaratéi« figyelmeztető leveleiket. íViu azonban már a gépírás ugyanolyan árulója lehet az írójának, mint a kézírás. Nem szabad megsértődnünk, ha barátaink, jóismerőseink gépírással leveleznek. éppen | annyira »személyes« a gépírt levél, mint a kézírásos. AZ EDISON MOZI MtSORA: Pénteken fél 6 és fél 8 órakor: ISTENEK KEDVENC!:. A W ien-lilm gyönyörű Mozart-íilmje. Szombaton háromnegyed 4, fél 6, fél 8, vasárnap 2, háromnegyed 4, fél 6, fél 8, hétfőn háromnegyed 4, fél 6 és fél 8 órakor: SÁRI BÍRÓ. Móricz Zsigmond v ígjátéka. — Máiy Gerő, Lázár Mária, Kelemen Sva. Bihary József, Gozmány Gy. Kedden háromnegyed 4, fél 6, fél 8, szerdán fél 6 és fél 8 érakor: KERESZT LTON. Tolnay Klári, Aj táv Andor, Somlay, Pe- rényi László. 2.-én, csütörtökön, háromnegyed 4, fél 6, fél 8, 28-án, pénteken, fél 6 és fél 8 órakojr: AZ ELLOPOTT TITOK. A legizgalmasabb olasz kémdráma. 1944. április 21 MBBananrMrannu. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte valamennyi zsidóüzlet bezárását Budapest, április 21. j A hivatalos lap legutóbbi számi közli a j zsidó vágvonokró! szóló rendelkezést, umelv szerint minden zsidó üzlet köteles bezárni es az árukészletet a város polgármesterénél bejelenteni, az üzleten periig feltűnően kiírni, hogy az üzlet a zsidótörvénv következtében van zárva. Az üzlet árukészletét sem a helyszínen, sem elszállítva árusítani nem szabad. Ha a zsidó üzletnek honvédelmi érdekből fontos a nv itvatartása, akkor a vállalat vezetésére az fi/.let alkalmazót úti közül váüa'ati ve/‘tőt kell megbízni. \ bezárt üzletek keresztény alkalmazottainak fizetését folyósítani kell. Az üzlet:!, vagv az 'árút a zsidó tulajdonos át nem ruházhatja senkire. Azoknak az üzleteknek az árukészletét, amelyek romlandók, a keresztény kereskedők hozzák majd forgalomba. A helyiségek é& üzemek ki igényléséről később gondoskodik a minisztérium, addig a hatóságok- ebben az ügyben semmi rendelkezést néni foganatosít!;.aInak. ** i*>“‘i,r1f,-rl*i^iiriLn*rr~rr—mrnnn ~i-yui»iir unni-ArtVi it-inry^ruinjiiMw Milyen jogok és kötelességek illetik a haszonbérlőt és haszonbérbeadót az új beszolgáltatási rendben 7 alaeget'szeg, április 20. Az új beszolgáltatási rendelet az 1944 -45. beszolgáltatási évre intézkedik a haszonbérlő és a haszonbérbeadó beszolgáltatási kötelezettségéről is. A rendelet szerint, ha a gazdálkodót. mint haszonbérlőt szerződés kötelezi, hogy a haszonbérbeadó háztartási szükségletére kenyérgabonát szolgáltasson ki, a haszonbérlő a kény érgaboiiabeszolgáltatási kötelességének tel - jesítésébe való beszámítás mellett a bérbeadónak annyi kenyérgabonát szolgáltathat ki, amennyit a bérbeadó a háztartásához tartozó személyek részére vámőrlésben megörültöt hét, feltéve, hogy ezek a személyek kenyér- és lisztjegy jogosultságukról egv évre lemondtak. A haszonbérbeadó és családja részére kiadott kenyérgabona azonban nem számít be a haszonbérlőnek abban az esetben, ha a haszonbérbeadó maga is termel Tény ergab onát. Ha a haszonbérlőt szerződés kötelezi, hogy a h aszonbérbeadó háztartási szükségletére sertést, szalonnát, zsírt, vagy hízlaiótakarmáuyt szolgáltasson ki. ezen a címen zsírbeszolgál- tatási kötelességének teljesítésébe annyiszor 100 búzaegységet kell beszámítani, ahányon a haszonbérbeadó háztartásához tartozók közül zsírjegy jogosultságukról, illetőleg hatósági zsírellátásban való részesedésükről egy évre lemondtak. A beszámításnak csak akkor van helye, ha a haszonbérbeadó zsírbcszolgáItatási kötelesség teljesítésére nem köteles. A*haszonbérbeadó és családja részére a kiszolgáltatott kenyérgabonán, valamint a sertésen, szalonnán, zsíron, vagy hízialótakarmányon kívül kiszolgáltatott egyéb terményt, terméket, vagy állatot, a haszonbérlő beszolgáltatási kötelességének teljesítésébe beszámítani nem lehet. Más gazdaságokban végzett mezőgazdasági munkával is telj sitiiéii beszolgáltatási kötelezettségét az, aki beszolgáltatási kötelességét más módon nem tudná teljesíteni, vagy annak teljesítése esetén háztartási, vagy gazdasági szükségletét nem tudná ellátni. Mezőgazdasági munkával általában a szabadválasztású kötelességet lehet teljesíteni. Abban az j esetben azonban, ha a gazdálkodónak szántó- í földje, rétje és legelője után inegáifaipított í összes beszolgáltatási kötelessége 500 búza- í egységnél nem nagyobb, a kenyérgabona és \ zsírbcszolgáitatási kötelességét kü ön engedély \ nélkül is teljesítheti mezőgazdasági munkával. I Az a gazdálkodó pedig, akinek összes beszolÍ gáItatási kötelessége 500' hűzuegységnél nagyobb, de beszolgáltatási kötelességének teljesítése esetén háztartásának kenyérgabona-, zsír-, vagy gazdaságának vetőmagszükségletét l fedezni nem tudná, kérheti a közellátási kor- > mánybiztostól 1944 szeptember 50-ig —, \ hogy kény ér gabona- és zsírb eszolgáltat ás i kö- j teljességét mezőgazdasági munkával tel j esi i\ hesse. Í A beszolgáltatási kötelesség teljesítésélje csak az olyan mezőgazdásági munka számít be, t amelyet a gazdálkodó, vagy családtagja nap- I számban, pénzfizetés ellenében, a megállápí- * tott legmagasabb munkabért meg nem haladó munkabérért végzett, s amelyről a munkaadó jegyzéket készít a nyilvántartó hatóság részére. Nem számít be a mezőgazdasági munka, ■amelyet részben, vagy egészben természetbeni kenyérgabona, v agy kukoricajárandóság ellenében, v agy a termésnek természetben \ldj- ! adandó részéért, tehát részesművelésként végeznek. \ beszolgáltatási kötelesség teljesítése céljából végzett mezőgazdasági' munkáért ld.fi- ! zetett és a munkaadó által igazolt, hivatalosan j in egál lapított munkabérnek minden egy pen- j gője után 2.50 búza-egységet kell annak a gaz- i dáikodónak beszolgáltatási kötelessége teljesí- j téséb.e beszámítani, aki, vagy akinek család- j tagja a munkát végezte. 50 fillérnél kisebb j összegek 1 búzaegységgel. 50 fillérnél nagyobb, , de 1 pengőnél kisebb összeget 2 búzaegység- 1 gél kell beszámítani. Annak a gazdálkodónak a beszolgáltatási kötelességét, akinek a gazda- : ságában beszámításra kerülő mezőgazdasági munkát teljesítették, ugyanannyi búzaegvség- S gél Le! kell emelni. Az a gazdálkodó, aki beszolgáltatási kötelességét mezőgazdasági munkával teljesítő munkavállalót kíván alkalmazni, az alkalmazni kívánt munkások számát bejelentheti a köz- : ségi elöljáróságnak. A munkaadó gazdálkodó a munkabér kifizetése alkalmával köteles a munkavállaló gazdakönyvének erre szolgáló he- : lyén bejegyezni a teljesített munka taTtamát, j a kifizetett munkabért, a munkaadó gazdál- I kodó nevét, a nyilvántartó hatóságát és a gaz- dakönvvének számát. A munkaadó gazdálkodó ezen felül köteles az ilyen munkavállalókról jegyzéket készíteni és azt havonkint nyilván- | tartó hatóságának megküldeni. \ Zrínyi könyvkereskedésben. — Vasárnap dé.uiáu (» órakor kezdődik' sm A. C.-előadás. Vasárnap, 23-ám, délután 6 makor kezdődik a Kultúrház nagytermében a . szokásos évi A. C.-előadássorozat. A bizottság ezúton kéri a Mária Magdolna plébániá- ' hoz tartozó híveket, hogy minél nagyobb! : számban jelenjenek meg az egyházi főhatóság i által elrendelt előadásokon, annál is inkább, miv el szégyen lenne az, ha a 11 ezer 'katolikusból mindössze 20—25 ember jelenne meg az előadáson és az érdektelenségre való tekintettel ismét el kellene az előadásokat halasztani.
