Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-19 / 87. szám

4. M ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. április 19. Tenyésszünk Egy lenézett állatfaj elterjedésének ér­dekében íródik ez a pársoros cikk. Ma mindenfelé elterjedt, általános panasz tárgya a tejellátás. Ami kevés tejünk van. azt a legjobban rászorulók kapják, korlátozott mennyiségben. Hogy mi idézi elő eme első­rangú élelmiszer hiányát, nem célom tár­gyalni, mert nem hozzám tartozik. Olvasóim lehet, hogy mosolyognak, ha a kecsketenyésztést ajánlom a tej hiányok rész­beni csökkentése végett. Ha azonban túlteszik magukat a különböző rossznyelvű rágalmakon, rájönnek arra, hogy nemcsak érdemes volt túl­tenni magukat a nevetséges megjegyzéseken, hanem gazdaságos is a kecsketenyésztés. Tévedés azt hinni, hogy a kecsketej nem megfelelő élelmiszer. Ez a tej nemcsak a sze­gény néprétegek, hanem a kényesebb osztályok részére is kifogástalan táplálék és szívesen is fogyasztják. Példa erre a Tihany és Asszoföl környékén nyaraló igényes pesti családok ke­reslete a kecsketej iránt. ( Lássuk, hogy miben nyilvánul meg a kecs­kének nagy gazdasági jelentősége. A kecske eltartása a legkönnyebb az ösz- szes, hasznotadó, nagyobb háziállatok között: a kerti hulladékot jói tudja értékesíteni, a ko­pár legelőket igen jól ki tudja használni, mert mozgékony ajkával a legtápdúsabb takarmány­féleségeket válogatja ld. Az árokpartok gazos oldalait tejtermelés útján jobban értékesíti, műit bármely más állat. Tejtermelő képessége nem megvetendő. Alig a hazai pirostarka szarvasmarháink ok­szerű takarmányozás mellett átlagosan évente 3000 liter tejet termelnek, tehát testsúlyuknak 5—6-szurosát adják vissza tejben, addig egy átlagos, 50—60 kg. súlyú kecske 500—700 liter tejet ad, tehát testsúlyának 10—12-sze- resét. A kecske nagy tejelékenységére .vall az a körülmény, hogy némely nőstény fél—három­negyed éves korában tejelni kezd, a nélkül, hogy ellett volna. Előfordul olyan eset is, hogy) némely kecskebak néhány deciliter tejet vá­laszt el fattyúcsecsbimbója útján. A kecsketej alkotórészeinek összetétele nagyjában megegyezik a tehén tejével. Régi meggyőződés, hogy a kecsketejjel az anyatej leginkább pótolható és, hogy a kecs­ketej a csecsemőknek legtáplálóbb itala. Zsír- golyócskái aprók, a tej fehérjéje apró pely- hekben alvad meg, miért is aránylag könnyen emészthető. Megbecsülhetetlen, hogy a kecskék között a gümőkóros megbetegedés kevés, miért is tejüket pasztőrizálni (hevítéssel fertőtlení­teni) felesleges, így enzymjei és vitaminjai teljes hatásúak maradnak. Az anyakecskét lehetőleg tisztán tartsuk, szőrözetét ápoljuk, istállóját rendszei-esea ta- jkarítsuk, s lehetőleg szabadban fej jük, akkor a tejen mellékíz alig érezhető. Baktól távoltart­suk az anyakecskét. Tenyésztésbe vehető már 10 hónapos korában. Ajánlatos azonban, hogy ötnegy ed, vagy másfél éves korában vegyük te­nyésztésbe, s így különösen kifejlődött pél­dányokat nyerjünk. Tenyésztésben tartható 8 éves korig. Vembességi ideje legtöbbször 5 hónap. Szapora állat, inert csak a szűkös viszonyok! mellett tartott, vagy az előhasi egyedck elle­nek 1 gidai, vagy gödölyét, különben 2—3-at, sőt 5—6 ivadékot is hoz a világra. Évente két­szer is ellethető. Levágásra kerülő gida 3—4 hétig szoptatható, a tenyésztésre szántat pedig ajánlatos 6—8 hétig anyatejen tartani. Négyhetes korától fogva a gida anyjával a legelőre mehet. Természetes, hogy a jobb kifejlődés érdekében ajánlatos némi abrak­takarmányhoz is juttatni a növendékeket. Takarmánya nyáron a legelő: ott táplál­kozik legolcsóbban. A változatos takarmányt kedveli. Bármilyen jó is legyen az a takar­mány, megunja, ha kizárólag azzal az eggyel takarniánvozzuk. Frissen trágyázott területen növő füvet nem eszi meg. Télen egy kecskére 2 mázsa szénát szá­mítsunk. Szálastakarmány lehet véti széna, ku­koricaszár, lombszéna (szeder, szőlő, tölgy, nyír, hars, juhar), továbbá gyök- és gumésta- karmánvból répa, burgonya, répasze1et, csicsó­ka; szoptatós és fejős anyáknak adjunk még naponta 2—2 és fél kg napi adagot és, ha jól tejel, jutalmazzuk abrakkal külön. Abrakta - karniány lehetőleg korpa és tengeridara keve­rékéből álljon, amelybe keverjünk naponta 1 deka sót is. * Nem megvetendő a kecske, mint erőíer- melő állat sem. Jó úton egy kecske 2—3 mázsa terhet is elhúz, egy pár pedig 4—5 mázsa ter­het is elfuvaroz. Különösen az ivartalapított bakok felelnek meg erre a célra kiválóan. Talán egy háziállatunk sincs annyi jótulaj­donsággal felruházva, mint a kecske, éppen ezért a tenyésztését mindenkinek melegen ajánlom. G. J. dr. tMpréfíirdetéseá Minden szó 8 fillér. A vastag betű duplán számít. A »Cím a kiadóban« feladott hirdeté­sek kezelési díja 50 fillér. Egy lókarban lévő zárt könyvszekrényt keresek. Cím a kiadóban. Varrólányt felveszek. Lehet kezdő is. Bíró Márton-u. 5. Kettőezer darab igen erős, 130 centi hosz- szú, folyó évben készült szőlőkaró eladó. Ér­deklődni lehet a Hitelszövetkezetben, Zala­egerszeg. Használt jókarban lévő női kerékpárt ven­nék. Tündérbolt, Moziköz. O’a végén, andráshidai útra dűlő egy drb. házhely eladó. Hitelszövetkezet. Vennék használt irodai íróasztalt. Címe­ket a kiadóba kérek. Zalaegerszegi vasútvonal közelében lévő helységben tanítónői állást keresek. Cím a ki­adóban. Vegyen használt, jókarban lévő bútort Laadleménál, Könyök-u. 2. Trágya eladó. Bethlen-u. 11. Szókimondó, független, friss és színes, katolikus újság amely mindennap(Jrészletesen és budapesti napilapokat 12 órával megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekke azonnal rendelje megl Ara havi 3*40 P, Az orosz viharban Irta: dr. Simányi Ernő és Nemesi Ernő. 79. Táncos nyári nász tombol a vízen. Csip- késfodrú hu j | ámk i ^asszonyok hab lovaggal jár­ják... Vihánoplnak a halak... Eel-f elvetik vágyódó testüket a napra, odakínálják ma­gukat és már szöknek is előle a hús habok, enyhe rejtőkébe. Dúshajú, százados fák sáto- ru ínak a nyüzsgő násZ fölé. . . Eltakarják a szeretkezést. Ernő, Sárosi és Andrássv lomha ebiyújí»- zással hevernek az Jrtis-mcnti gyopön. Nézik a percről-percre változó, folyton finomuló, szí- / nekben szikrázó, sugárzó vízi ragyogást. Nézik, nézik, de nem kialakult gondolattal... Csak homályos sejtésekkel... Kiaknázott, kicsavart, ki szikkasztott lelkek tompa bámulatával. Még a természetnek ez a megfoghatatlan, végtelen szépségű tündöklése sem zökkenti ki őket 5 évük fásultságából. Merev már a lelkűk. Alig fogékony valami iránt. Egy téma tölt ki bennük mindent: a hazavágyás gondolata. Másról nem is igen beszélnek. Illetve errői sem nagyon. Amit lehetett, százszor is el­mondták egymásnak. Nincs újabb mondani­valójuk. Magukban szövik tovább gondolatu­kat. Most az utolsó hónapokban ián ugyan némi újság. Legújabban leginkább kellemet­len. Ezt megvitatják egymással. Aztán megint csak megbotlik a beszéd. Visszazökkennék hallgató tervezgetésükbe. Furcsa íervezgetésefc ezek. A fogoly-élet és az otthoni élet ojíyjarf kuszán összebonyohil bennük, hogy alig lehetne szétválasztani őket. Egy-egy otthoni képbői itteni terv pattan, vagy fordítva, az itteni él­mények hazai ábrándokat szülnek. Rapszodikusan ugrál ide-oda a lelkűk. Maguk sem tudják, hogyan, de néni urai a fantáziának. Szabadon csapóiig bennük. Ugrál, mint a gumilabda: kicsiket, nagyokat, jobbra, balra, haza, viasza. Azt hinne az ember, hogy; átmenet nélküli egy-egy szóbatörő gondola­tuk. Pedig szoros következménye ki tudja, mennyire visszanyúló elindulásnak. Most is, ta­lán az otthoni apró, gyermekéletükből, az is­kolából jutnak az itteni gyermekek közé. — Alá gyérméké 1 őadá:; van. — mondja, váratlanul Sárosi. Nem tudja, hogyan, de kirepül belőle a szó.. . Két társa már kergeti a gondolatot: — Aleg kellene nézni. — Azt mondják, borzasztóak. — Erkölcstelenek. — Métely ezik az ifjúságot. — Kommunista propaganda itt mindem — Akárcsak a: >>A kommun bukása Pá­rizsban« . — No, de az legalább csak a kommunfc propagálja, de ezek azt mondják, hogy val­lás-, haza- és szülőellenesek. — És mikor tartják a gyennekélőadó­sokat ? — Délután hatkor szoktak lenni. — Gyakran? — Minden héten kétszer. — Nézzük meg. — Alegnézaiik? — Ha lehet, mindenesetre megnézzük. Délután mind a hárman ott vannak a nem­zeti színház if júsági előadásán. A színház zsú­folt. Mindenféle korú gyermek zajong össze­vissza. Látszik rajtuk, hogy türelmetlenül vár­ják az előadást. Már fertőzöttek. Már belebujt lelkűkbe a csíra és kelőfélben van. Az arcok mutatják. Csupa izgalom mind. Várakozás. Bű­nös várakozás. Eljövendő szeiinygondolatok te- levény-talajai. Ez az ifjúság elveszett már. Ez az ifjúság mulat a tekintélyek romlásán, lelkesedik a proletár eszmékért. Ez az ifjúság minden művészetnek, minden műveltségnek kérlelhetetlen romboló ellensége. Felmegy a függöny. (Folytatjuk.) ZALAMEGYEI ÚJSÁG Készült a' Zrínyi Nyomdaipar Rt. gépein, Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Nyomdabérlő: GAÁL ISTVÁN Felelős kiadó: CSORDÁS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents