Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-01 / 74. szám

Gazdákat érdekli... Ősi állatfajtáink ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7. Irta: Fiilöp István. I. Uj magyar jövőről, felfokozott gazdasági lehetőségekről álmodunk a háború utáni Ma­gyarország mezőgazdasági termelését illetőleg. Színes képeket, új gazdasági tájképekben fej­tegetünk magunknak a kertma gyarország gon­dolatával. Sok szó esik gazdasági életünk múlt­járól és jelenéről is, de valahogy az örökké álmodozó magyar szeret a jövőnket ringató bölcsőjében szenderegni, mintsem komolyan foglalkozzon olyan gondolatokkal, mely való­ban a mienk volt és még ma is kellene, hogy igazán a mienk is legyen. Hatalmas szakiro­dalom foglalkozik idegenből behurcolt állat­fajtáink kitenyésztésével, hogy minél neme­sebb, fajtiszta állatállományunk legyen, nem törődve azzal, hogy az állategészségügyi szem­pontokat figyelembevéve, mennyi bajnak va­gyunk okozói. Ezzel szemben ritkán esik szó arról, hogyan engedhettük kipusztulni ősi ma­gyar állatfajtánkat? Ahogy a pápuákat nem hordhatjuk a Mar- git-szigetre, éppen úgy az idegen vidékeken, más éghajlat és talajviszonyok növényvilágá­ban túrkáló állatoknak sem kedvezhet a mi hazánk mérsékelt éghajlati viszonya és a szo­katlan életmód sem. Amikor, sok ezer évvel ezelőtt, az em­ber mostani háziállataink 'őseit'megszelídítette, nem is tehetett mást, az ott élő állatfajtákat szelídítette meg — írja Somogyi Imre »Kert­magyarország felé« című könyvében. Ez ter­mészetes is. Még, ha akarta volna, sem tudott volna más vidékén honos állatfajtákat te­nyészteni. Az életforma őt is, az állatokat is, ahhoz az éghajlathoz kötötte, ahol olya­nokká fejlődhettek, amilyenek voltak. Ez volt az oka annak, hogy ősi kultúrák mindegyikének mások és mások voltak a sze­lídített állatai. Később a különböző kultúrák annyira hatottak egymásra, hogy a már régen kitenyésztett állatfajták keresztezése folytán bizonyos szelídített állatfajták terjedtek el az Nem minden állatfajta honosítható meg mindenütt. Y annak olyan háziállatfajok, me­lyek csak a forró éghajlatok alatt élnek, má­sok csak a mérsékelt égöv éghajlatát bírják el. He vannak olyan különcködők, amelyek csak a jeges, sarki éghajlat zordon viharai­ban érzik jól magukat. Még nagyon gyakran tapasztalhatjuk azt is, hogy azonos éghajlat alatt élő állatfajok sem telepíthetők át káros következmények nélkül. Nagy hatással van az állatok életére a különböző vidékek levegője, páratartalma, általános hőmérséklete, az év ente kapott napfény mennyisége, a talaj összetétele és ezeknek kölcsönösen egymásra való hatásá­ban a növényvilágra is. Ezekből világosan érthető, hogy a kü­lönböző v idékek növényfajtáihoz alakult iaz ál­latok egész szervezete is. A tiszta magyar festőművészet nagy al­kotásaiban, jellegzetes hazai tájainkba mindig úgy illesztette be népünk életét, hogy a ma­gyarságuk ősi szellemének, keleti pusztai vi­lágának maradandó emléke legyen. Ezeken a képeken magyar őseink küzdő arcával, né­pünkkel együtt dolgozó ősi állatfajtáink is megtalálhatók. Feszt) Árpád körképe,, mely a magyar történelem legtitokzatosabb idejét tárja fel előttünk, amiről biztosat és határozottat talán a legkevesebbet tudunk, a magyarok be- jövételét eleveníti meg. Ezen a csodálatosan megkapó történelmi megjelenítésében egy nép minden küzdelme, minden akarata és elszánt erőfeszítését megtalálhatjuk. \ ídám, virgonc gyermekek, agg ősök, hajlotthátú imagyarok és erőtől duzzadó férfiak és a hagyományosan kémény tekintetű, harcos kedvű menyecskék mellett úéy ballagnak ősi nyugalommal szilaj szarv asmarháink, mintha népünk minden szen­vedését cipelnék Keletről. Nekifeszült, igába- hajtott nyakkal húzzák a szelídségük jóságos szilajságával egy ezredéves múltnak terheivel megrakott szekerét. Egykedvű jóság és szelíd­ség ereje csillog, a nagy magyar gazda ked­ves háziállata szeméből, amíg ostort suhogtat fölötte a türelmes magyar igyekezet. v ilágon. (Folytatjuk.) ©71 api Sirefi —■ O-— Holnap, április 2., VASÁRNAP, a kato­likus naptár szerint Virágvasárnap napja lesz. Hétfőn, április 3., a katolikus naptár szerint Rikárd pk. napja lesz. Éjjeli ügyeletes gyógyszertár: Sperlágh (Rákóczi-utca). — Templomi ének rend. A népénekes szentmisék kötelező énekrendje április 2-án: i71. Keresztények sírjatok... 123. Most lett a kenyér ... 63. A keresztfához megyek ... — Előfizetési felhívás! Huszonhat esz­tendő óta önzetlen munkálkodással szolgáljuk Zala vármegye keresztény magyar társadal­mának érdekeit a nélkül, hogy ezért az elő­fizetésen kívül valamikor is anyagi támoga­tást kértünk, vagy kaptunk volna. Éppen ezért azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk ked­ves előfizetőinkhez, hogy a mellekéit befizetési lap íeihaszná ása mel éti újítsák meg előfizeté­süket, amely az erkölcsi támogatáson xkív iil egyedüli tiszta támasza volt ennek a szerény kis újságnak, amely csak úgy ltudja a köz­érdek szolgálatát jelentő hivatását teljesíteni, ha az előfizetési díjak maradék nélkül be­folynak. — Biztosak vagyunk benne, hogy elő­fizetőink megértik ismét kérésünket, hiszen köztudomású, a munkabérek és a papírárak rendkívül magas volta, amivel szemben la­punk ára. csak a törvényes előírásnak meg­felelően emelkedett s hogy csak abban az esetben áll módunkban zavartalanul küldeni a lapot, ha az előfizetési díjakat mindenki befizeti. Kiváló tisztelettel: Zalamegyei Újság kiadóhivatala. — Közel háromszáz szegény nirgv ndége- lésével ünnepelte püspökkészentelését Mind- szenty József veszprémi püspök. Ismeretes, hogy Mindszenty József megyéspüspök vesz­prémi bevonulása is teljesen csendben és ün­neplés nélkül folyt le. A megyésfőpásztor, aki köztudomásúan mindig a szegényekért har­colt, ezúttal is olymódon ünnepelte meg püs­pökkészentelését, ami a szegények előtt teszi emlékezetessé felszentelését és bevonulását. Ugyanis Zalaegerszegen a felszentelés napján, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, délben a zalaegerszegi és ságodi szegények közül ösz- szesen 82 szegénynek adott ünnepi ebédet a plébániáról, míg most egy híradásban olvas­suk, hogy veszprémi bevonulása alkalmával Veszprémben a Vass József szeretetházban 200 szegényt vendégelt meg. — Egyre nagyobb érdek ődés mellett foly­nak Zalaegerszegen a férfi lelkigyakorlatok. Negyed 7 órakor pontosan kezdte meg Wink­ler József dr. szombathelyi íteológiai tanár má­sodik férfi lelkigyakorlatát a Kulíúrház nagy­termében, ahol addigra mintegy 150 főből álló férfi intelligencia gyűlt össze. \\ inkier dr. az ember végső céljáról beszélt. Kiemelte, ha az ember célt is tévesztett a bűnök útvesz­tőjében, az Ur Jézus megadja az eszközt,\ hogy ismét visszatérjünk a kegyelem állapo­tába. Azután taglalta, hogy a leíkiismeretvizs- gálat után a bánat felindítása a legfontosabb a szentgyónás előtt. Végül kérte a szép szám­mal megjelent férfiakat, hogy szombaton dél­után járuljanak a szentgyónáshoz. — Az ipa­rosoknak és a kereskedőknek tartott lelkigya­korlat folyamán Kerényi József veszprémi plé­bános a bűn fogalmát fejtegette. Kimutatta a bűn súlyos következményeit. — Áramszünet Zalaegerszegen. Vasárnap, április 2-án, reggel fél 7 órától kezdve — hi­vatalos értesítés szerint — déli 12 óráig áram­szünet lesz. — Változások a Máv menetrendben. Hi­vatalos értesítés szerint mától, szombattól kezd­ve a Nagykanizsa felé reggel 3.54-lcor induló és Zalaegerszegre vissza 23.18-kor érkező vonat ismét megindult, de Nagykanizsától kezdv e úgy oda, mint vissza az Árpád-rendszerű motor­vonatként közlekedik. — A Zalaegerszegről Bobán át 4.35-kor induló vonat utasai részére sem oda, sem visszafelé .Székesfehérváron nincs sem le-, sem felszá.lás, tehát a mellékállomá­sokra utazók itt fel nem szállhatnak. 1944. április 1. — Kinevezték a zalaegerszegi zsidó ve­zetőket. Ismeretes, hogy a nemet csapatok­nak magyarországi bevonulása alkalmával Győr székhellyel »Zsidóvezetőt« neveztek ki, faki a rendeleteket a zsidók részére az egész or­szág területére továbbítja. A vezető rendelke­zése szerint a zsidók (zalaegerszegi vezetője dr. Berger Imre ügyvéd, míg a kikeresztelkedett, de zsidónak számító egyéneknek vezetője dr. Wollák János ügyvéd. A vezetők alá kerületi vezetőket is neveztek ki Zalaegerszegen, akik az egyes zsidókat tájékoztatják a rendelkezé­sekről. — Adomány a katolikus Diákotthon-Moz­galomra. N. N. a zalaegerszegi plébánián ke­resztül 100 pengőt adományozott a Katolikus Diákotthon-Mozgalomra. — Nagy az érdeklődés a grafikai kiállítás iránt. Igen nagy érdeklődés előzi meg Tóth Ervin dr. művészeti író grafikai gyűjtemé­nyének virágvasárnapi bemutatóját. A grafika magyar mesterei mellett a gyűjtemény ízelí­tőt ad a vonalművészet európai és távolkeleti terméséből is, nagyértékű összehasonlításra nyitva így lehetőséget. A kiállítást pontosan 11 órakor nyitja meg Zsidó Sándor dr. ország- gyűlési képviselő. Belépődíj nincs. A bemu­tató mindössze egy napig lesz nyitva: vasár­nap délután 6 óráig. — Közellátási razzia a henteseknél. A za­laegerszegi közellátási felügyelőség ma, szom­baton reggel 6 órai kezdettel elrendelte várat­lanul a hentesrazziát. Az erélyes intézkedés végrehajtására azért került sor, mivel megálla­pít ást nyert, hogy a korábban rendszeresített intézkedéseket nem hajtják végre. — Ma fejeződik be a fogházi kdkigylakor- lat. Papp Lajos káplán (ma fejezi be háromna­pos lelkigyakorlatát a helybeli fogházban. — Itt említjük meg, hogy Zalaegerszegen a hús­véti ünnepek előtt a gimnázium nagyobb ta­nulóifjúságának Farkas Imre körmendi hitok­tató, a kereskedelmi iskolának Sülé Lajos tá­bori lelkész, a polgári fiúiskolának és a gimná­zium alsó osztályainak P. Illy Károly ferences plébános, a Notre Dame líceumának és képző­jének Schnattner Szigfrid O. S. B., csácsbo- zsoki plébános, a polgári leányiskoláknak pe­dig Bertha Sándor hitoktató tartott többna­pos lelkigyakorlatot. — Csak kartonra adnak ki húst a hen­tesek. A város lakossága hússzükségletének — a kevés vágás mellett — lehetőleg igazságos elosztása céljából a polgármester elrendeli, hogy a húsiparosok húst csak a húsvásárlási lap bemutatása és abba való bejegyzés mel­lett szolgáltathatnak ki. Felhív juk a város la­kosságát, hogy hússzükségletük megvásárlása alkalmával a hús-kartonlapot feltétlenül vi­gyék magukkal és ne kényszerítsék a hús­iparost kartonlap nélkül a (hús kiadására, mert a rendeletet megszegő húsiparos vágási enge­délyben nem részesül. — Két hónapra kiadják a lisztet. Az al­ispán rendelőte értelmében április elsejétől a lisztjegyekre járó lisztmennyiség egyszerre előre beváltható. Az előre kiváltott lisztet szellős, száraz helyen kell tartani és meg­felelő beosztással kell felhasználni, mert idő előtti felhasználás esetén pótkiutalásban senki sem részesülhet.

Next

/
Thumbnails
Contents