Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-17 / 85. szám

2. Lisszabon. Meg nem erősített hírek sze- j rint Nikolaj Vatutin szovjet tábornok ponté- | ken Kievben meghalt. Állítólag akkor sebesült j meg, amikor átadta az ukrajnai hadsereg fő- . pa ran csnokságát, Zürich. Szombaton délután 16 óra 30 és 17 óra 30 perc között Zürichben léjgiriadó volt. WWWWWAWWWWWWWWVWWWV Adatszolgáltatást kell tenni a kereskedőknek A kereskedelem- és közlekedésügyi mi­nisztérium felhívta a Kereskedők Országos Egyesületéi és a Nagykereskedők Országos Egyesületét, hogy haladéktalanul szerezzék be és terjesszék elő a lás- és nagy kereskedelmi szakmára vonatkozó statisztikai adatokat. Az említett egyesületek felhívják az ország kis-, közép- és nagykereskedőit, hogy saját, érde­kükben 8 napon belül küldjék be válaszukat; éspedig a kis- és középkereskedők n Keres­kedők Országos Egyesületének (Budapest, ^ ., Akadémia-utca 1.), a nagykereskedők pedig a Nagykereskedők Országos Egyesületének (Bp V., Sas-utca 1.), tekintet nélkül arra. hogy tagjai-e az egyesületnek, vagy sem. A következőkre kell adatokat szolgáltatni: 1. A cég (vállalat) neve és székhelye: 2. ipar­jogosítványának szövege és száma; 3. üzleti tőkéje; 4. üzlethelyiségének nagysága, béren- idézésének és felszerelésének természete és ki­rakatainak száma; 5. 1943. évi bruttó for­galma pengőben; 6. alkalmazottainak létszáma és munkaköre.; 7. milyen cikkekre van ható­sági kijelölése; 8. az 1941. évi XV. te. 9. éja 16. §-áriak rendelkezése szerint a cég tulaj­donosa vagy tulajdonosai zsidónak tekinten­dők-e, vagy sem. Az adatszolgáltatás mind a jogi szemé­lyekre, mind az egyéni cégekre kötelező. Úgy a keresztény, mint a zsidó cégek kötelesek az adatokat beküldeni. wwwwwmwíwwwwwwwwwwwí Megkezdődött a selyemte­nyésztők jelelentkezése A selyemtcnyésztéssel foglalkozó falusi la­kosság körében nagy érdeklődés nyilvánul meg az idén is e jövedelmező mellékfoglalkozás iránt. A jó gubóárak mellett a tenyésztők már (tavaly is nagyon szép keresetet érték ek Sokan 500—1000, sőt 1000 pengőn fe'üli jőve de enne is szer tettek a néhány hetes; asszonyok, gyer­mekek és öregek is által elvégezhető munká­ból. Természetesen az egészen kis tenyész­tések után elérhető párszáz pengős gubóvételár is megbecsült haszon a falusi háztartásban. Hiszen ahhoz úgy jut hozzá a selyem tenyész­téssel foglalkozó csalód, hogy a hernyókra fordított munkát egyéb teendői mellett jófor­mán mégsem érzi. Ma, amikor a hernyó selyemtermel és ki­zárólag fontos honvédelmi célokat szolgál, ha­zafias kötelesség is az ország eperfaállomá­nyának teljes kihasználása. Épp ezért a falusi lakosság mellett az iskolás gyermekek, leven­ték, levente-lányok, diák-kaptárak és honvéd- alakulatok is fokozottan kapcsolódnak be ebbe a munkába. A Máv. Budapest-déli üzlet vezető­ségéhez tartozó va :u lasst ág, mint az elmúlt években, most is résztvesz a selyemtenyész­tésben. A selyemtenyésztési idény április végén, május elején kezdődik, de a kis hernyók igény­lése végett már most kívánatos jelentkezni a. községi selyemtenyésztési felvigyázóknál, akik­nek címét mindenütt megmondja a községi elöljáróság. Ahol községi felvigyázó esetleg nem volna alkalmazva, de peifa van, oda a szek­szárdi in. kir. Országos Selyemtenyésztési Kí­séri el kőid selyempetét. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. április 17. Zár alá vették a zsidó vagyonokat A hivatalos lap rendeleté értelmében a zsidó egész vagyonát az illetékes pénzügyi igaz­gatóságnál hivatalos nyomtatványon bejelen­teni köteles, kivéve a személyes használatra szolgáló lakásberendezést, ruházati, háztartási tárgyakat, ha ezek együttes értéke a 10.000, pengőt meg nem haladja. C Ha ezek a vagyontárgyak a bejelentésre kötelezett zsidóval közös háztartásban élő hoz­zátartozók szükségletének kielégítésére is szol­gálnak, a mentességi értékhatár minden egyes hozzátartozó után további 3000—3000 pengő­vel emelkedik, lla azonban az említett va­gyontárgyak összege a mentességi határt meg­haladja, az egész vagyont be kell jelenteni. A bejelentési kötelesség minden esetben kiterjed a műtárgyakra, szőnyegekre, ezüstneműekre és más fényűzési tárgyakra. Bejelentési kötelesség terheli mindazokat a zsidó, akár nemzsidó személyeket, akik zsidó tulajdonában lévő vagyontárgyat őrizetükben tartanak. A nyomtatványokat a községi elöljáróság­nál, városban a polgármesternél lehet besze­rezni. A bejelentés alá eső vagyontárgyakat sem elidegeníteni, sem elzálogosítani nem lehet. A rendelet érvénytelennek nyilvánít az 1944. március 22. napja után kötött minden olyan jogügyletei, amellyel a zsidó a bejelentés aia eső vagyontárgyait másra átruházta, ki­véve, ha az átruházás a zsidó üzlete körében a rendes kereskedelmi forgalmat meg nem haladó mértékben történt. Ezeket a vagyon­tárgyakat tehát szintén be kell jelenteni. Az ingatlanok bejelentésével egyidejűleg a zsidó a telekkönyvi hatósághoz is külön be­jelentést köteles tenni arra vonatkozólag, hogy az ingatlan tulajdonosa zsidó. A bejelentett zsidó ingatlant elidegeníteni, vagy megterhelni nem lehet. A rendelet hatálybalépésétől kezdve zsidó fixkamatozású értékpapírt, és az ezekhez tar­tozó szel vény íveket birtokában nem tarthat. Ezeket még a vagyonára vonatkozó bejelentés megtétele előtt a tagjai sorába tartozó pénz­intézetnél lété.be ke l helyezni. Az értékpapírok tekintetében bejelentési és letétbehelyezési kötelesség terhel minden más személyt is, aki a zsidó értékpapírt bir­tokában tart. Zsidó a rendelet hatálybalépése után az esetleg birtokába jutó értékpapírt be­jelenteni és letétbehelyezni köteles. Az értékpapírokra vonatkozó rendelkezé­sekkel azonos módon bejelentési és letétbe­helyezési kötelességet állapít meg a zsidó tu­lajdonban lévő platina és arany, vagy ezek ötvözetéből készült értéktárgyak, érmék, ék­szerek, drágakövek.. és igazgyöngyök tekinteté­ben. A kormányrendelet ugyancsak bejelentési kötelességet állapít meg és zárlatot rendel el a zsidónak betéti könyvön folyószámlán, vagy postatakarékpénztári csekkszámlán alapuló kö­veteléseire is. Ezekből a zárolt követelésekből a zsidó részére havonként — azonban csak egy követelésből — 1000 pengőt szabad ki­fizetni. Ezen az összegen felül a kifizetési» csak akkor szabad a zsidó részére teljesíteni, ha az összegre a rendeletben taxatíve felsorolt célokra, így például alkalmazottak fizetésére vagy munkabérekre, bíróilag megítélt köv etelé­seknek, átvett áruk vételárának, adóknak és köztartozásoknak kifizetésére van szükség. A rendelet értelmében a zsidó általában 3000 pengőt, ha pedig kereskeddelmi vagy ipari vállalatot tart üzemben, az előző üzleti évben elért forgalom öt százalékát meghaladó készpénzét köteles a pénzintézetnél betéti könyvre, folyószámlára, vagy posta takarék- pénztári betéti-, vagy csekkszámlára befizetni. Azt a rendelet ugyancsak zár alá helyezi. Külön szabályozza a rendelet a zsidó vál­lalatokra vonatkozó bejelentési kötelezettsé­get és felhatalmazza a kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg iparügyi minisz­tereket arra. hogy a zsidó kereskedelmi i vagy iparvállalat nyersanyag- és árukészletét, f valamint üzleti berendezését zár alá vehes­sék, illetőleg 'amennyiben az üzlet vagy üzem folytatására közérdekből van szükség, a vál­lalat élére, a tulajdonos költségére, vállalati vezetőt rendelhessenek ki. A továbbiakban kimondja a rendelet, hogy a zsidókra megállapított rendelkezést alkal­mazni kell minden olyan közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaságra, amelynek leg­alább egy zsidó tagja van. Az ilyen társasá­gokat vagyonuk tekintetében'ugyanolyan beje­lentési kötelesség terheli, 'mint a zsidó magán­szem él veket. Hirdessen & ZALAMEGYEI II JSÁG-tal Eredményes — gyors éü biztosi A „Vicking“, a német iégihauerő legnagyobb repülőgépe A mai háború kiterjedt és egymástól tá­vul fekvő arcvpn a Iáinál különös jelentősége van a gyors és megbízható szállítószolgálatnak. E célra kiválóan alkalmasak a nagytelje­sítményű szállító repülőgépek, amelyeket na­gyobb tömegben alkalmaz a német hadvezetés. Ezek egyike a ma már közismert Me—323 jel­zésű »Gigant«. Hasonló ehhez a BY—222 jelű »Wicking« óriásgép. A »Wicking törzsének hossza 37 méter,, tehát 9 méterrel hosszabb, mint a Giganté. A szárny szél esség 46 méter. Már ebből a két adatból is fogalmat alkothatunk magunknak a gépóriás méreteiről. A repülőgépet 6, össze­sen 7000 lóerő teljesítményű motor továbbítja a levegőben, így sebessége és hatósugara meg­haladja a Gigantét, amelynél csak 4800 a vonó lóerő. A törzs belseje, azaz a rakodótér, kéteme­letes. Abban száz, teljesen felszerelt katoná. foglalhat helyet, de befogadhat ennek megfe­lelő számú sebesültet, vagy megrakható bár­milyen anyaggal is. A rakodótér szempontjá­ból lényeges különbség a Gigant és a Wicking között az, hogy amíg az előbbi nagyterje­delmű hadianyagot, tehát lövegeket, páncél­járműveket, gépkocsikat is befogadhat és egész felépítése ennek a célnak felel meg, addig et Wicking elsősorban csapatszállítáera jön te­kintetbe. / A »Wicking« azonban nemcsak kimondot­tan szállító jellegű feladatok elvégzésére alkal­mas. Nagyobb sebessége és igen nagy hatósu­gara kihasználásával távolfeldcrítési célokra » igen jól használható, elsősorban a kiterjedt nyugati partok mentén és nagy távolságra a tengerek felett is. A gép önvédelmét szolgáló számos gépágyú és ikergéppuska megdelel# tűzerőt képvisel minden támadó repülővel szemben. Mint minden új harceszköz, ez a hatal­mas repülőgép is egy lépés a civilizáció háború utáni fejlődéséhez. Még ma iratkozzék be a Magyar Jövő és Kölcsönkönyvtárba Kossuth Lajos-utca 55. sz. Nvitnn • Szerdán S—12-ig. l\yuva. Szombaton 5-8-ig. Diákoknak külön kedvezmény.

Next

/
Thumbnails
Contents