Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-04-15 / 84. szám
6. ZALAMEGYEl ÚJSÁG 1944. április IS* Hogyan özönlötlék el Budapestet a vidékiek? Budapest 1869 ben 280 000 lelket számlált Több kiváló statisztikusunk szerint 1930— 35 között a vándorlási mozgalom 55.000 lélekkel növelte a főváros lakosságát. Ez az egyenleg úgy keletkezett, hogy ez alatt az idő alatt 225.000 lélek vándorolt be és 170 030 költözött vissza vidékre. Mivel ezekben az években a főváros lakossága 989 000 lélekrői 1,042.000 lé ek felé emelkedett, a vándorlási mozgalom olyan élénkséget mutar, hogy a kivándorlásnak ez az üteme 30 év alatt teljesen kiürítetén a fővárost, az ilyen méretű bevándorlás viszont 2 esztendő alatt ismét megtöltené azt. Egyik neves statisztikusunk, Zoitav Gyula adatai szerint az említett öt év folyamán volt o'yan év is, amelyben 1000 bevándorol közül hetvenen már az első évben ismét visszavándoroltak, 1934-ben pedig minden 1000 lelek közül 130 fordult vissza a fővárosból ideárkezésének esztendejében. Ez annyit jelent, hogy a fővárosba vándorlók közül minden nyolcadik lélek vissza, illetve tovább vándorolt. Azok közül, akik 1911 ben érkeztek ide, csak minden második érte meg Budapesten | az ötödik év végét. A tiszta bevándorlás tehát | kereken 160.000 lélek. Ha e számhoz hozzáadjuk az elvándorol tak ugyanilyen nagy számát, akkor kitűnik hogy öt esztendő alatt 320 000 iélek kelt útra a rő városi gócpont körül: ide vagy innen el. Ez j pedig megfelel a főváros lakossága egyharmad j részének s még az ország lakosságának is égé- I szén tekintélyes hányada Évente 64 000 lélek kavarog eszerint az országban azzal a céllal, \ hogy a fővárost elérje vagy elhagyja. Mi a célja ennek a rendkívül izgatott moz- 1 galomnak? Nyilván az életszinjavítás. Es mi a j hatása? Ha egyéb nem, feltétlenül bizonyos ! iskolázódás, az élet iskolájának nagy próbája, j A fővárosban csak háztartási alkalmazott van j vagy százezer és 97 százaléka vidéki. Ezek j budapesti tartózkodásáról nincsenek adatok, de j céljuk semmiesetre sem az, hogy itt maradja j nak. Cs/ik nagyon kevesen mennek itt férjhez j és még kevessebben maradnak itt például mun- j kásnőnek. Az ő céljuk az iskola és ezt meg is kapják itt. De ugyanígy iskolázódik mindenki más is, aki csak egy ideig is itt tartózkodhatott a fővárosban. Nem szabad elfelednünk azt sem, hogy az utolsó húsz év alatt már a vidéki vándorlá sok nem is egyenest a főváros felé irányultak, hanem a főváros környéke felé Nem Budapesten, hanem Nagybudapest külső körzetében helyezkedik el az ideérkező nép, vagyis, ha a körzetnek körülbelül félmilliós lakos-ágát is ideszámítjuk és számbavesszük azt is, hogy ; oda és onnan még nagyobb, még gyorsabb ! ütemü a vándorlás kett-ős iránya, akkor bizvást megkétszerezhetjük a számot és évente 100 — 120.000 főre tehetjük azoknak a számát, akik a főváros körül keringenek. AZ EDISON MOZJ MüSORA: Szombaton háromnegyed 4, fél 6 és fél 8 órakor: NÉMA TANÚ. Izgalmas történet az igazság diadaláról 12 felvonásban. Matiné: Vasárnap délelőtt 11 órakor: FEHÉR HAJÓ. Az olasz filmgyártás remekműve a tenger hőseiről 12 felvonásban. — UFA híradó. Vasárnap 2, háromnegyed 4, fél 6, fél S, hétfőn háromnegyed 4, tel 6, fél 8, keclés szerdán fél 6 és fél 8 órakor: KALOTASZEGI MADONNA. A magyar Erdély romantikus szépaégc egy hatalmas filrakö 1 terménybéti. — Fősaeraplak: Adorján Éva, Sárdy János. A könyv és a fegyver j v Az emberiség történetében a könyv és a í fegyver évszázadok örömét, de milliók és mil- ! liók könnyes szenvedését is jelenti. A nemzeti : élet fejlődése el sem képzelhető e két nagy í tényező nélkül. A könyv a Szellem sugárzó í hatalmát, a fegyver a testi Erő győzelemre | való törését viszi diadalra. Szinte a nemzetek j sajátságos törvényévé lett, hogy a szellemi : erők harcában a könyv emeli fel a lelkeket az | emberi eszmények magasságába, de a bukás I és közöny útját is előkészíti, ha a nemzet hite | és jövője nem egyezik az emberi eszmények i szolgálatával. A könyv mindig lelki előkelőséget jelent. Törhetetlen akaratot, amely nem : ismer megalkuvást még akkor sem, ha szellem- ' jogainak harcában a fegyveré lesz a szó és a j végső döntést milliók életének az örökkévaló- i ságba való zuhanásával kell is kicsikarni. E Az első magyar nyomtatott könyv Az a kemény helytállás, amelyben nemzetünk nemcsak testével, de leikével is bőségesen kivette a részét a Budai Krónika megjelenése előtt és utáni időben is, mindig az egyetemes európai műveltség emelésének érdekét szolgálta. A Budai Krónika az első, nyomtatásiján megjelent nemzeti történelemkönyvünk. Mind össze 67 oldal az egész. 1473-ban látott napvilágot Karai László budai prépost nyomdájában. A Budai Krónika szellemi életünk bölcsője, amelyben ezeréves történelmünk és ősi hagyományaink szívógyökerei mélyen belenyúlnak a magyar Sors titokzatos múltjába. Ezzel elindult a magyar szellem, az irodalom csodálatos útjára. Költészetünk nemzeti lélek- imává magasztosult. Közkinccsé lett az írás. Egymásután születtek a könyvek és úrrá lett a fegyverek fölött. Irta: fülőp István a művelődés középpontjaiban vannak túlsúlyban. Első helyen állanak az egyetemi városok és a püspöki székhelyek. Sajnos, a magyar városok nagyrésze — önhibáján kívül — nagyon keveset tudott áldozni könyvtárainak fejlesztésére. Budapest székesfőváros nagy áldozatkészséggel fenntartott könyvtm-ai mellett a vidéki városok könyvtárai szomorú képet Testének. Az 1930. évi hivatalos kimutatást alapul véve, az őrs'ág összes könyvtárainak állománya 8,745.000. Ebből Budapest 20 könyvtárára esik 5,050.710 kötet. Vidéki városainkban a következő a hely- - zet: Debrecen 480.000, Szeged 500.000, Pécs; 350.000, Pannonhalma 250.000, Esztergom 200.000, Kalocsa 140.000. Sopron 140 ezer, Eger 150.000, Győr 130.000, Szombathely 30" ezer, Veszprém 30.000, Kecskemét 20.000 kötet. Sajnos, Zalaegerszeget meg sem említhetjük. A fent leírtakból világosan kitűnik, hogy a magyar városaink szívesen áldoztak a'művelődés fejlesztésére, bár mindenütt csak nagyon szűkre szabott költségvetés állott er re a célra rendelkezésükre. De reméljük, hogy a viszonyok jobbrafordultával és a háború elmúltával városaink az eddigi kereteken felül tudnak majd áldozni könyvekre. Ezzel a város vagyona gyarapodik, a kiadások bőségesen megtérülnek a szellemi élet emelésével. Egyút- jtal a nemzet művelődésének is nagy szolgálatot tesznek, ha a lakosság figyelmét a könyvtárak fejlesztésével a könyvek szeretetére irányítják. A jó könyvvel meg lehet hódítani a szíveket, felvilágosítani az elméket és .ebben a nagy szellemi megújhodásban erősödik a lélek. Magyarország első könyvtára A véres kard és a Biblia Nemsokára nyomtatásban nibjelent a Biblia és így lehetővé vált, hogy családi ereklye lehessen a Szentkönyv, az aranyos markolatéi véres kard mellett.. A könyvnyomtatás feltalálása után fokozott mértékben megindul a könyvtermelés. A nyomtatott betű elindult világhódító útjára. Valósággal megbűvölte csodálatos erejével az emberiséget. Tanított, nevelt és, ha kellett, vitába szállt a nagy szellemek harcában. Megszületett a vitairodalom. Pázmány Péter tősgyökeres magyar, gazdag- nyelvezetével megteremtette a vitairodalmat, amelyben élesen szembeszállt méltó ellenfelével, Alvinczi Péterrel. Egész sor nyomtatott könyv hagyta el a sajtót, a testet öltött magyar szellemi élet újjászületésén. Kö nyvtermelésben a vilaghataimak előtt Ahogy népünk a harcban -csatarendbe állott és kemény küzdelemmel gyűrte le karddal ellenfelét, úgy küzdött a nagy nemzetek szellemi fegyverével is, a könyvvel. A nagy zajban és szenvedésben is erőre kapott a magyar könyvtermelés, úgy, hogy hazánk a világ államai előtt az 1935. évi kimutatás alapján megelőzte a nagy világhatalmakat: Angliát, Japánt, Oroszországot, Olaszországot, az Egyesült Államokat, Spanyolországot, Kanadát és így a tizennegyedik helyre került könyvtermelés szempontjából. Az 1937. évi kimutatás szerint pedig már a kilencedik helyen áll a világ nagyhatalmai előtt. Csak abban az egy évben 3300 új könyv jelent meg a magyar könyvpiacon. Természetesen az újkiadású könyvek száma az utóbbi években megkétszereződött. Hazánk könyvtárai Magyarországon megközelítőleg 1.000 könyvtár áll a művelődni vágyó magyarság delkiezésére. Természeteden ezek a könyvtárak A könyvnyomtatás feltalálásával új korszaka kezdődött az emberiségnek. A szellemek és lelkek fürdője lett a könyv. Drága emlék lett, ha örökségben marad. Gyűjtögetni kezdték és ereklyeként őrizgették hosszú századokon keresztül. Kölcsönadták, olvasgatták a megsárgult lapokat. Így alakultak ki a nyilvános könyvtárak. Hazánkban az első 1774-ben született Pécs városában. Bízunk abban, hogv a magyar városok hivatott vezetői tisztában vannak a könyv nagy, nemzetmentő jelentőségével és a boldog, békés években nemcsak óhajtott álom lesz n könyvkultúra, hanem megtestesült valóság. Bunda, boa n akkor j6, ha p La ÍJ szűcsiéi ttlé ; Bundák mérték után, mikádók bélelése és ^Héwásfi legolcsóbban Hzűcsm&8íwné! készülnél; ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. — A fegyelmezett ember a légitámadások alatt sem veszti el nyugalmát. A tiszta lelkiismeret nagy erő és biztonság a \ eszéiy idején. A súlyos idők még jobban figyelmeztetnek: legnagyobb kincsed a lelked üdvössége. Vigyázol-e, hogy mindig a megszentelő kegyelem állapotában élj? (M. K.) — Testvér! Törd' el kenyeredet ketté lés. egyik felét add a beinbakárosnItak*ak. akíf? helyettünk is szenvednek! * 1
