Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-15 / 84. szám

ZALAMEGVEI ÚJSÁG

1944. áprlli» 15.

2.

Dr. Kokas Eszter, a leaentelaáayok országos vezetője, rádiószózatot intézett a leáBjifjúságboz

A rádió levente mősorában dr. K o k a s Eszter, a leventeleányok országos vezetője, szózatot intézett a leventeleányokhoz :

— A feltámadás emlékezete — mondotta — hitet, reményt, életkedvet és bizalmat je ! fenti. De jelenti azt is, hogy áldozat nélkül j nincsenek eredmények és, hogy minden olyan J áldozat, amely tiszta, szent és nemes célokért hozunk, meghozza gyümölcsét. A magyar történelem csupa áldozat és feltámadás. Böjti napok, szenvedés, harc, küzdelem és utána az ősi törzs megerősödése, feltámadása.

— Leventeleányok! Ismét nehéz böjti na pokat élünk. Védjük földünket és valameny- nyien fokozottabb felelősséggel tartozunk cse- { lekedeteinkért. A mai idők mindenkitől nagyobb j munkateljesítményt követelnek. Vegyétek ki ré ! szeleket az áldozatból és munkából Küzdjetek j ti is hősiesen, erős lélekkel, pontos kötelesség j teljesítéssel. Érezzétek meg, hogy többet kell dolgoznotok, mint békében, mert pótolni kell azok munkáját, akik valamennyiünkért harcol nak.

— A leventeleányok legfőbb parancsa : Isten, Haza, Család szolgálata. Áldozatos munkátokkal a nemzet erejének fokozásához járuljatok hozzá. Nagy felelősséggel, kitartással fegyelmezetten kapcsolódjatok bele a háborús szolgálatokba. Lássátok meg kötelességeiteket abban a környezetben, ahol tettetek folyik és ne riadjatok vissza akkor sem, ha súlyosabb feladatok hárulnak rátok. így vállaljatok részt a nemzet fennmaradásért vívott küzdelemben. Legyetek ti is lelkes katonái ennek a harcnak, amely nemcsak hazánkért, hanem Krisztusért is folyik. Figyelmeztessen benneteket a Húsvét ünnepe kötelességeitekre, hitre, örök reményre, fegyelemre.

Isten és haza! Ez a jelszó lebegjen előttetek. Ennek a jelszónak legyen vezényszó jellege mostani húsvétunk feltámadás ünnepén.

. . . Úgy éljetek, hogy hitetek, munkátok, fegyelmezettségetek biztosítéka legyen a magyar jövőnek! (LHK)

Európa küzdelme a krumpliféreg ellen

A növekvő európai nagytérségi gazdálkodással egyetemben, növekszik a káros rovarok és ellenszervek elleni küzdelem is minden egyes országban, különösen, ha kiterjedésük nem egv határozott helyre tűződík. Ez név- leg a krumpliféregre és az ellene folyó küzdelemre vonatkozik. A berlin'-dahlemi biológiai birodalmi intézet rövid áttekintést ad ki a kmmpliféreg elleni küzdelemről az 1942-es évben Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. Németországban az említett évben a krumpliféreg nem terjedt tovább. Összesen 788 kVumpliféregnyájat állapítottak meg, amelyek 471 területen 79 körre oszlottak szét. A megtámadott területek legnagyobb részein sikerült nagy mértékben elpusztítani a krumpli férgeket. Franciaországban megerősítették a férgek elleni küzdelmet. Azonkívül fennállott a veszéiv a nyugatnémet krumplitermő területek részére, bog) Franciaország felől krumpliféregnyá jak repülnek át és ott letelepednek. Hollandiában az ország déli részében sikerült szerencsésen küzdeni a krumpli férgek ellen. Ugyanúgy Belgiumban ke- vésbbé szigorú eljárások is nagy eredményekhez vezettek.

m**********************************

Lakók

kaph ató a

Zrínyi könyvkereskedésben.

Polgár Lajos riportja:

Szövő-fonó tanfolyam Zalaháshágyon

Zalaháshágy, április hó.

Ha Göcsejnek a Zala-pataknál van a határa, akkor Zalaháshágy mintegy 4—5 kilométerrel kívül van Göcsejen. Sík fekvésű, 7— 800 lelket számláló kisközség. Elfárad az ember, mire végigballag egyetlen, hosszú utcáján. Hogyan is lenne göcseji falu, — mondják a zalaháshágy Lak —, hiszen egyenes utcája van, s országút v ezet rajta végig.

A falut jómódú gazdák lakják. Nyáron bízón) sokszor munkáshiány is van. Két gazdá-# nak emeletes háza is van, büszkék is erre a háshágyiak, amiről arra következtethetünk, hogy nem irígylik egymás szerencséjét.

Különben az átutazónak Zalaháshágy is csak olyan község, mbit a többi: gazdaházak széles udvarokkal, templom, iskola, az iskola előtt hármas halom kettős nyírfakereszttel és magasan lengő orszá<rzászlóval.

KÉT TÉGLAÉGETŐ.

Igaz, van két téglaégetője is, amivel már nem minden falu dicsekedhetik. De a háshágyiak szerbit csak egv téglaégetője van, mert a másik már téglagyár. Bár ott sem gépi erővel állítják elő a téglát, mégis gyár az, mert magas kéménye van. Ebbői aztán a háshágyiak egy cseppet sem engednek. De ez nem baj, jobb, ha többre értékelik, mintha lebecsülnék. Hiszen minden falu egy külön kis világ, Zala- fiáshágy pedig a zalaháshágyiaké^ s így érthető, hogy mindeai értékes nekik, ami a falujukkal összefügg: ha alkotnak, maguknak alkotnak, ha kár éri őket, közösen viselik.

Még a harctérre, is elkíséri őket kis faluI

ük képe. Szorosabban fogják a fegyvert, ha elkükben megelevenedik a kicsi falu, a drága otthon.

De egy falut csak akkor ismerünk igazán, ha ismerjük annak kultúréletét is. Ez a riportom is csak akkor lesz teljes, ha Zalaháshágy kultúrájáról is írok.

SZÖVŐ-FONÓ.

Most is folyik az építő munka, amely egyben honvédelem is. Szövő-fonó tanfolyam van Zalaháshágyon. Szabó Gyula gazdatársunk ajánlotta fel erre a célra az egyik szobáját. Ahogy belépünk, egy jjercre megáll a munka, a leányok az ajtó fele néznek. Nem kell bemutatkoznom, ismerjük egymást.

— Sokat írjon ám rólunk, — mondja az egyik lány -- s már folyik is a .munka tovább.

Kérésemre Lukács Emma vezetőnő tájékoztat részletesen:

Tizenhat növendék van, — mondja, csak az a baj, hogy kicsi a helyünk, öti szövőszékünk van és csak három fér el, kettő Vaspörön maradt. Ugyanis előbb Vaspörön volt tanfolyam, s onnan jöttünk ide.

— Ott hány tanuló volt. — kérdeztem. — Huszonhárom, — mondta —, de ott helyünk is 'nagyobb volt. Ä tanfolyam három- hónapos. Február I -én kezdődött és április 30-áu lesz a záróvizsga. A tanfolyam ingyenes, de a leányok olyan jókedvvel dolgoznak, hogy, ha tandíjat kellene fizetni, akkor is rész tvennének a tanfolyamon. Ugye, lányok, igaz?

— Megfizethetetlen az, amit itt tanulunk. — mondja az egyik lány —. eddig csak termeltük és fontuk a lent és kendert, de ezután már meg is szőjjük.

, — Mi sem akarunk elmaradni a többi falutól, — adja a szót Jóna Mária —. ha nem is vagyunk elsők, de utolsók se vagyunk. Volt már nálunk var ró tanfolyam, háztartási és balom fi ten y észtő t a n f oly am.

GAZDAKÖR.

A gazdák részére téli gazdasági tanfolyam is tervbe lett véve, de a háború miatt elmaradt, majd talán jövőre.

Megalakult a gazdakör is és a gyümölcs- termelők egyesülete, mintegy 50 taggal.- — Erről talán a házigazda többet tudna mondani, — fordultam Szabó Gyulához.

— Hagyjad csak, — mondta —, hát beszélhetek én ott, ahol ennyi nő van?

— Persze, nem hagynak rá időt. Nem baj, majd egyszer, ha ketten leszünk, elbeszélgetünk róla.

Közben Lukács Emma elővette a törülközőket.

— Ezeket már a háshágyi leányok szőtték.

Szebbnél szebb, mintás törülközők voltak.

Mindegyikbe volt valami írás beleszőve: »Emlék«, »Bízzál Istenben«. De a Legjobban talán mégis az tetszett, amelyikbe az volt beleszőve: »Szebb jövőt«.

— Ezt leventeleány szőtte, — mondta rá Lukács Emma —, van ilyen köztük több is.

Nagyszerű, a leventeleányok »Szebb jövőt« szőnek. Ök itt is leventeleányok.

Még egy kérdést:

— Kinek köszönhető, bogy Zalaháshágy ennyire művelődik ?

A leányok egyszerre felelnek, de mind egyet mond:

— Kasza Ferenc vaspöri jegyző úrnak.

— Ö a mi jegyzőnk is, — folytatja az egyik lány. — Még csak öt éve, hogy itt van, de már többet fejlődött a falunk, mint azelőtt 30 évig.

Ez aztán szép, ahol a főjegyző és a falu népe ennyire megértik egymást.

De talán elég is ennyi, a záróvizsgán úgyis találkozunk s akkor majd folytatjuk. Addig is »Szebb jövőt!«

Híres emberek dalában

Szűkebb hazánk fiait, különösen a múltban, ha valahol, az ország távolabbi részén, vagy éppen Budapesten megfordult, gyakran érte az a nem éppen hízelgő megjegyzés: sötét zalai. Sokszor a zalai ember sem tudná megmagyarázni, meg talán az sem, aid a megjegyzést teszi, hogy miért »sötét«, de, hát valaha valaki szájáról útrakelt ez a jelző s elrepült és nekünk, zalaiaknak kell valamiképpen bebizonyítani, hogy nem is vagyunk olyan »sötét zalaiak«. Dicséretünkre válhatik, hogy olyan világos koponyákat adott Zala a (magyarságnak, mint Deák Ferenc, Kisfaludy Sándor, Pálóci-Horváth Adám,. Zala György, Kisfaludy-- Stróbl Zsigmond, Csány László, s még jó- néhányan. Rajtuk kívül számos világ- és országos híressegű ember is megfordult vármegyénkben. sőt hosszabh-rövidebb ideig tartózkodott Zala földjén.

Kosztolányi Dezső, a ma már halhatatlan író és költő, az első világháború előtt járt Zalaegerszegen, ahol felesége, imnt színésznő működött.

1917 nyarán. Balatonfüreden keresett gyógyulást Ady Endre felesége Boncza Berta társaságaiban.

A harmincas évek elején ugyancsak Balaton füreden gyógyíttatta szívbetegségét Rabindranath Tagore, a Nohcl-díjas világhír® hindu költő is.

Jelenleg is villája van a Balaton jzalai'

{

jártján Herezeg Ferencnek, valamint Kodo- ányi Jánosnak, a két, ina is élő nagy írónknak.

Ugyancsak az elmúlt nyáron közel két hónapot töltött Zalában Sinka István író és Muhorav Mihály festőművész is, mégpedig Göcsejben, Vörösszegen. Itt készült el Sinka István Balladáskönyvének legtöbb illusztrációja, (ahol a költő éis a festő együtt dolgoztak.>Sinkat itt írta önéletrajza második kötetének nagyrészét is. /

Ezenkívül számtalan politikai-, színész- o* más művészembernek van zalai vonatkozásifi.