Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-13 / 82. szám

0. ZALAMEGYEI ÜJSAG 1944. Április 13. Újra szabályozták az ipari- és a kereskedelem­ben alkalmazottak gyermekneveltetési járulékát Budapest, április 13. | i A Budapesti Közlöny szerdai száma közli a minisztériumnak az iparban (kereskedelem­ben), valamint a bányászatban és kohászat­ban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet újra szabályozza a katonai szolgálatot teljesítők gyermeknevelési pótlékát s a ko­rábbi rendelkezések kiegészítéseként kimondja, hogy annak az igényjogosultnak, aki katonai szolgálata során hősi halált halt, eltűnt, vagy hadifogságba esett — feltéve, hogy katonai szolgálatát megelőzően legalább1 három hóna­pon át gyermeknevelési pótlékra jogosult volt — gyermeknevelési pótlékát a háború be­fejezését követő harmadik év végéig ki kell fizetni, kivéve, ha az eltűnt, vagy hadifogságba esett igényjogosult előbb hazatért. Hasonlóképpen szabályozza a rendelet a [ légitámadások áldozatainak gyermeknevelési i pótlékát: annak az igényjogosultnak, aki légi táma­dás, vagy légi támadás elhárítása következ­tében életét vesztette, gyermeknevelési pót­lékát a háború befejezését követő harmadik év végéig ki kell fizetni, feltéve, hogy a légi támadást megelőzően legalább három hóna­pon át gyermeknevelési pótlékra jogosult volt. : > |l Módosítja ezenkívül a rendelet a gyer­meknevelési pótlék összegét is, éspedig oly­képpen, hogy a gyermeknevelési pótlék egy gyermek esetében 10 pengő, két gyermek ese­tében minden gyermek után 12 pengő, három gyermek esetében minden egyes gyermek után 14 pengő, négy vagy több gyermek esetében minden egyes gyermek után 16 pengő. A fel­emelt összegű gyermeknevelési pótlék első- ízben 1944. évi május hónapjában kerül ki­fizetésre. íohBmu amikor nem ugyan józan belátásból, de az események következtében előálló kényszerű­ségből egységbe tömörül fninden magyar, nemzeti és keresztény párt, hogy teljes ere­jének és alkotásának latbavetésével szolgálja a haza érdekeit. Nagy és szent feladat és nem szabad alóla kivonni magát egyetlen párt­nak, egyetlen politikai klikknek sem, ha arra számít, hogy a kibontakozás után létjogosult­sággal bírjon. Urak és földművesek, kereskedők és ipa­rosok, szegények és gazdagok, fogjuk meg tehát egymás kezét, tegyük félre a pártszem- pontokat, hogy méltók legyünk a jövőre éa tiszta homlokkal állhassunk unokáink elé, hogy mindent megtettünk, amit megtehettünk a haza érdekében! (sz) Nemzeti egység felé Talán még fel sem ocsúdott a nemzet ab­ból a döbbenetes szégyenből, amit hetekkel ezelőtt érzett, amikor becstelennek vélhették a magyart, aki pedig mindig a lovagiasság, a becsület és a baráti kitartás és a másokért való áldozatvállalás példaképe volt s máris megindult az építőmunka éspedig azzal, hogy elsősorban is közös nevezőre igyekeztek hozni minden olyan magyar pártot, amely nemzeti célokat tűzött ki zászlajára. Ennek meg is lett az eredménye, mert Imrédy Béla, Zala­egerszeg díszpolgára, tárgyalásai előbb a nem­zeti becsület, aztán a pártok közös együtt­működését teremtette meg. Nagy dolog ez nálunk, akik a hányán va­gyunk, annyiféle politika hívei vagyunk és sza­badidőnket, évezredes szokás szerint, poÜíizál- gatással töltögetjük, ahelyett, hogy egymás kezét keresve, szociális alapokon felépült or­szágunkat teremtettük volna már meg régen Ó9 virágoztattuk volna fel olyan mértékben, amilyenre gazdasági és szellemi adottságaink segítenek. A nehéz napokban azonban, s erre büszkék lehetünk, mindig megtaláltuk a ki­bontakozás útját, kéz-kézbetéve, váll-vállnak vetve indultunk el a feltámadás felé. Most is így történt, hogy a nemzet komoly elemei összefogtak és bízunk benne, hogy ebből ma­gyar becsület és boldogabb és keresztényebb jövendő fakad. Természetesen vannak ebben a nagy és becsületes összefogásban is olyan jelenségek, Amelyek a komoly és felelősségteljes emberek­ben méltán kelthetnek aggodalmat. Ilyen pél­dául az is, hogy két nappal ezelőtt nyilas- keresztekkel szórták tele a várost (jól ki­olvasható rajtuk a cégjelzés is ) és kék kré­tával teleírkálták a házak falát és a járdá­kat »Éljen Szálasi« szavakkal. Nem kívánunk ezúttal állástfoglalni a párt ellen, de minden­esetre fájdalmasnak tartjuk, hogy ezekben a komoly és mindenkire egyformán felelősséget rovó időkben egyéni érvényesülés szolgálatá­ban bármilyen csekély energiát is elfecsérel­jünk. Bízunk abban, hogy ezek az utcai ren­detlenségek nem a pártvezetőség tudatával tör­ténnek, mert most egy etlen pártnak, legalább is őszintén magyar érdekek szolgálatában álló es keresztény alapokon nyugvó pártnak, sem lehet rendbontás a célja és elébe vágni folyamatban lévő eseményeknek, amelyek eset­leg meghozzák a kibontakozást. A nemzeti közösség méltán háborodna most tel, ha to­vábbra is pártpolitikai és nem nemzeti szem­pontok vezetnék minden magyar politikus munkáját, s biztosak vagyunk benne, hogy az ilyen politikusok saját sírjukat ásnák meg és a nemzet megvetését nyernék el jutal­mul. Imrédy Béla vezércikke a húsvéti Uj Ma­gyarságban örömet keltett az egész országban Ó3 mindenkinek a lelkében remény-bimbókat fakasztottak azok a bizalommal teli szavak, amelyek az elmúlt hetekben nagy és nehéz szerepet vállaló politikustól eredtek és ame­lyek hivatva Vannak arra, hogy utat mutas­sanak a jövendő felé. Minden magyarnak örülni kell tehát a szó igazi értelmében, a megvalósulás felé ha adó nemzeti egységnek, A sakk-bajnok A hatalomért csata dúl: Vad, pergő tűzben harcolók. Ma királyokat győzök le És királynőkkel dacolok... Királyom mcítóságosan Trónján ül, lázasan figyel; A végén, ha minden szakad: Közelharcban győzelmet lel... Királynőm büszkén lépeget Királyom délceg oldalán, Győzelmi babérkoszorú Ékeskedik szép homlokán... Bástyáim felvonultak már, E szilaj, nehéz ütegek, Irgalmatlan robbanással Eldördülnek a fegyverek ... Paripám ugrik árkon át, Ledönt nehéz acéífalat! Egyik lovam tán lekötik: Másik győztesen beszalad.. . Futárom, rohanj sebtiben, Üss rost a gyenge pontokon; A párod talán odavész: Te győzöl majd a romokon... Egy pór szerényen bandukol... Megáll a hetes vonalon — Aknák mezőin át belép S . •. marsall lett lm bakancsosom ... Zalaegerszeg, 1944. március 9. Dr. PINTÉR LAJOS. 1944/1035. vght. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Pásztory István ügyvéd által kép­viselt Fecske József javára 422 pengő tőke és több követelés járulékai erejéig az alsó- lencívai kir. járásbíróság 1943. évi P. K. 2130 sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehaj­tás folytán végrehajtást szenvedőtől a lefoglalt 1500 pengőre becsült ingóságokra az árve­résnek — végrehajtást szenvedő lakásán, üz­letében, Paraszán, Csesztregen leendő megtar­tására határidőül 1944. évi április hó 15. napjának dél­utáni 3 órája tűzetik lei, amikor a bíróilag lefoglalt lovakat s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek kész­pénzfizetés mellett, szükség esetén a becsáron alul is ei fogom adni. Zalaegerszeg, 1944. évi március hó 25-én. Dénesi sk. kir. jbírósági végrehajtó. P. H. A Kormányzó Ur ezt a polgári érdemkercszírt avományozíu a be ső front munka-hőseinek.

Next

/
Thumbnails
Contents